Szárföld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szárföld
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Szárföld címere
Szárföld címere
Szárföld zászlaja
Szárföld zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásKapuvári
Jogállás község
Polgármester Horváth Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 9353
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség1038 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség53,54 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 17° 07′ 13″Koordináták: é. sz. 47° 35′ 40″, k. h. 17° 07′ 13″
Szárföld (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Szárföld
Szárföld
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Szárföld weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szárföld témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Szárföld község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kapuvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarország északnyugati részén, Győrtől és Soprontól is mintegy 45-45 kilométerre helyezkedik el, Csorna és Kapuvár között nagyjából félúton; előbbitől 9, utóbbitól 7 kilométerre.

Megközelítése[szerkesztés]

A településen keresztülhalad a Győrt Sopronnal összekötő 85-ös főút, ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala mindkét város irányából. Érinti a határszélét, lakott területeitől délre az M85-ös autóút is, de annak itt nincs csomópontja, az ide utazóknak ezért Farádnál vagy Kapuvárnál kell letérniük az autóútról, a 8603-as vagy a 8611-es út csomópontjánál. Déli külterületeit érinti a 8601-es út is, északi szomszédjával, Oslival pedig a 8515-ös út köti össze.

Az autóbusz-közlekedés jó, rendszeresen indulnak innen járatok a vármegye városaiba és a környék településeire.

A településen a hazai vasútvonalak közül a Győr–Sopron-vasútvonal halad át, melynek egy megállási pontja van itt: Szárföld megállóhely a község belterületének déli részén helyezkedik el, közúti elérését a 86 301-es számú mellékút biztosítja.

Története és mai élete[szerkesztés]

A falu nevének eredetét a hagyomány eltérően magyarázza. Az egyik elképzelés szerint Szár Lászlóról, első birtokosáról nevezték el, akinek neve tart, kopaszt jelent. A falu nevét onnan is nyerhette, hogy a Hanság déli oldalán ez a terület volt akkoriban az első letelepedésre alkalmas száraz hely. Szárföld a középkorban a ma lakott területtől északra, mintegy 2 km távolságra helyezkedett el. Első okleveles említése a 12. század végéből maradt fenn. 1230-ban II. András Osl comesnek adományozta a települést, később a Kisfaludy és a Mihályi családok birtokolták, majd a 15. század közepétől Csornai István és leányai lettek a falu tulajdonosai.

A 16. században Enyingi Török Bálint, majd utána Nyáry Miklós szerezte meg a falut. 1624-ben Esterházy Miklós tulajdonába került, Nyáry Krisztinával kötött házassága révén. Ettől kezdve az Esterházyak lettek a falu legnagyobb birtokosai. 1594-ben Szárföld is áldozatul esett a török pusztításnak, csak 1622-ben népesült be ismét. Az 1660-as években újjáépítették a templomot, de 1683-ban Kara Musztafa Bécs ostromára vonuló csapatai ismét elpusztították a falut. A hagyomány szerint a lakosok a szomszédos erdőben kerestek menedéket, de a törökök felgyújtották, a tűz elől menekülő embereket pedig legyilkolták. Ezért nevezték el ezt a területet Égett erdőnek. Csak az 1700-as évek elején indult újra az élet, de most már a falu mai helyén.

1742-ben a tűzvész által elpusztult templomot ismét újjáépítették. Ebben a században a betelepülők nyomán gyorsan növekedett Szárföld népessége, és megkezdődött az irtásföldek művelésbe fogása is. Ebben az időszakban a jobbágyokra súlyos szolgálgatások nehezedtek, így például évente 10-szer Bécsújhelyre fuvart is kellett teljesíteniük a földesúrnak. 1803-ban a földbirtokos az irtásföldek visszaváltásával növelte majorsága területét, ezért a lakosok megélhetése nehezebbé vált. Az 1848-as szabadságharcban 13 szárföldi harcolt, közülük ketten áldozták életüket. Franz Wyss tábornok Borsodi László bírót és a falu plébánosát is halálra ítélte, mivel a falu lakói akadályozták a Csorna felé vonuló császári csapatokat. Az ítéletet azonban nem hajtották végre.

1864-ben került sor az úrbéri állomány és a közös legelő elkülönözésére. Az első világháború nagy áldozatot követelt a falutól, 78-an estek el a harcokban. 1945-ben a földosztás során 672 katasztrális holdat osztottak szét 206 földigénylő között. Az 1950-es évek agrárpolitikája miatt sokan hagytak fel a földműveléssel és az iparban kerestek munkát. 1955-ben 36 taggal alakult meg a Béke Termelőszövetkezet, amely azonban 1956-ban feloszlott. 1959-ben létrehozták a Kossuth Termelőszövetkezetet 270 taggal. A rossz talajon gazdálkodó szövetkezet az öntözés és állattenyésztés fejlesztésével próbált eredményesebbé válni. Ennek ellenére 1976-ban a Tordosa-menti Termelőszövetkezet üzemegysége lett.

Szárföld, a bányatavak látképe madártávlatból
Szárföld, Szent Lukács templom légi fotón
Szárföld, légi felvételen

Szárföld 1980-ig rendelkezett teljes általános iskolával, ekkor azonban a felső tagozatot megszüntették, így a felsősök Kapuvárra jártak tanulni. Az alsósok oktatása 3 tantermes, 5 pedagógust foglalkoztató iskolában folyik. Ide jelenleg[mikor?] 40 tanuló jár. Az óvodában 2 óvodapedagógus 26 kisgyermekkel foglalkozik. Az egészségügyi ellátást egy háziorvos biztosítja. A nyugdíjasok gondozását és kikapcsolódását a nappali ellátást nyújtó idősek klubja szolgálja. A szabadidő eltöltését a 4000 kötetes könyvtár, a művelődési ház és a sportpálya segíti.

A falu villamosítására 1936-ban került sor. Majdnem mindegyik házba bevezették a vezetékes ivóvizet. Az 1990-es években újabb infrastrukturális beruházásokra került sor. Kiépült a szennyvízcsatorna hálózat, amire jelenleg[mikor?] a háztartások 75%-a kapcsolódott rá. A szilárd kommunális hulladék összegyűjtése és elszállítása vállalkozói alapon történik. Szárföld bekapcsolódott a crossbar rendszerbe, a háztartások nagyobb része rendelkezik telefonnal. Kiépült a helyi kábeltelevíziós hálózat is. Jelenleg[mikor?] a családok fele veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A kábeltelevízió nem csak a szórakozást, hanem a helyi eseményekről való gyors tájékozódást is lehetővé teszi a lakosok számára.

A település aktív keresői helyben, elsősorban a mezőgazdaság területén találnak munkát. A lakosok nagy része jövedelemkiegészítésként foglalkozik kertészkedéssel, növénytermesztéssel vagy állattartással. Az 1990-es években Szárföldön is átalakult a mezőgazdaság szerkezete. 1993-ban megalakult a Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet. Ezenkívül a kereskedelem és a növekvő átmenő idegenforgalom nyújt munkaalkalmat. A lakosok és az ideérkező vendégek ellátását 6 kiskereskedelmi bolt és 4 vendéglátóhely szolgálja. Az utóbbi években itt is fellendült a vállalkozói kedv. A vállalkozások száma meghaladja a 60-at.

Az önkormányzat 1990. szeptember 30-án alakult meg. Takarékosan gazdálkodik, az intézmények működtetése mellett fejlesztések is megvalósulhattak az utóbbi időben. Elég csak a községben végigsétálni, látható, hogy a rendszerváltás óta mekkora a fejlődés.

Az önkormányzat két helyi adónemet vezetett be: iparűzési adót és építményadót. 2007. január 1-jétől az építményadó helyett a magánszemélyek kommunális adója lépett hatályba. Az újonnan kialakított telkek közművesítése 2006-ban befejeződött, a kialakított 20 építési telek mindegyike gazdára talált.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Nagy László (független)[3]
  • 1994–1998: Nagy László (független)[4]
  • 1998–2002: Nagy László (független)[5]
  • 2002–2006: Nagy László (független)[6]
  • 2006–2010: Horváth Ferenc (Fidesz)[7]
  • 2010–2014: Horváth Ferenc (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2014–2019: Horváth Ferenc (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2019-től: Horváth Ferenc (Fidesz-KDNP)[1]

Népessége[szerkesztés]

Szárföld népessége a 18. században a nagyarányú betelepedésnek köszönhetően indult gyors növekedésnek. 1714-ben még csak 200-an laktak itt. 1785-ben már 827 lakost és 105 házat regisztrált az első magyarországi népszámlálás. A 19. században a népesség gyarapodása tovább folytatódott. 1900-ban érte el a legnagyobb lélekszámot, akkor 1591-en lakták. Ezután azonban a falu lakossága folyamatosan csökkent. 1949-ben 1251, 1970-ben pedig 1179 lakosa volt. A népesség fogyása tovább tart, a 21. századra 1000 alá csökkent a lakosságszám.

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
883
873
878
996
1033
1038
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 1,1% németnek mondta magát (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,1%, református 2,2%, evangélikus 1,1%, felekezeten kívüli 1,7% (14,6% nem nyilatkozott).[10]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Római katolikus templom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Szárföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Sz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Szárföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. Szárföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  6. Szárföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. Szárföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szárföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. Szárföld települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  10. Szárföld Helységnévtár

Források[szerkesztés]

  • Győr-Moson-Sopron megye kézikönyvéből (Szekszárd 1998) Néma Zsolt cikkének átdolgozásával.

További információk[szerkesztés]