Dunakiliti

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunakiliti
Dunakiliti címere
Dunakiliti címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Nyugat-Dunántúl
Megye Győr-Moson-Sopron
Járás Mosonmagyaróvári
Jogállás község
Polgármester Kovács Andor Tamásné[1]
Irányítószám 9225
Körzethívószám 96
Népesség
Teljes népesség 1867 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 55,05 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,66 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dunakiliti (Magyarország)
Dunakiliti
Dunakiliti
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 57′ 58″, k. h. 17° 17′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 58″, k. h. 17° 17′ 18″
Dunakiliti (Győr-Moson-Sopron megye)
Dunakiliti
Dunakiliti
Pozíció Győr-Moson-Sopron megye térképén
Dunakiliti weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunakiliti témájú médiaállományokat.

Dunakiliti (horvátul Kliće[3], németül Frauendorf) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban. Nem összetévesztendő Balatonkilitivel. Dunakilitihez tartozik a mintegy 120 lelket számláló Tejfalusziget.

A település 2010 óta a "Humanitárius település" címet viseli. 2015-ben a Magyarországi Falumegújítási Díj kiváló fokozatát nyerte el. 2015-ben I. helyezett lett a "Virágos Magyarországért" versenyben, és így 2016-ban Dunakiliti képviseli a magyarországi falvakat az Entente Florale Europe rangos környezetszépítő versenyen. Környezetvédelmi tevékenységéhez kötődően "Talajbarát település" is a község.

Fekvése[szerkesztés]

A községet a Felső-Szigetköz csücskében találhatjuk meg. Itt szakad ki az Öreg-Dunából a Mosoni-Duna. A Dunán néhány kilométerre a felette kialakított víztározó és zsiliprendszer torzó maradt. A szlovákiai határállomástól és Mosonmagyaróvártól egyenlő távolságra (8–10 km-re) fekszik. A hármas határ (osztrák-szlovák-magyar) közelsége miatt is a térség egyik jelentősebb települése. Közvetlen kapcsolatban van doborgazszigeti "üdülőparadicsommal". A falu nagy területen fekszik a Duna korábbi szerteágazó vízfolyásai miatt.

Története[4][szerkesztés]

Dunakiliti jelenlegi helyén, talán éppen a mai főutcán is vízfolyások voltak, a Duna-medrek egykori kalandozásának bizonyítékai a kutak mélyéről előkerült halászeszközök és egy erdő földjéből előkerült hajóroncs. A halászó, favágó, szénégető őslakosok számlájára írható az erdők korai nagymértékű pusztulása.

A község első okleveles említése 1165-ben egy Kelud nevű birtokos nemességével kapcsolatos, de a hagyomány beszél egy Kilit nevű pozsonyi várjobbágyról és az első kápolna védőszentjéről, Szent Cletos Kilit pápáról, mint névadóról. Dunakiliti folyó menti kulcspozíciójából következtettek török szóeredetre (kilit = kulcs) is.

Az igazolhatóan Árpád-kori eredet után évszázadokig nem történt említés a községről, a középkorvégi Frauendorf (Asszonyfalva) elnevezés a környék török korabeli általános pusztulására utal, amikor az elnéptelenedett falvakat németekkel telepítették be, illetve más feltevés szerint a csatákban részt vevő és az itthon maradt szigeteken megbúvó férfiak hiányában csak nőket és gyermekeket lehetett látni a faluban.

Az 1883-ig Pozsony vármegyéhez tartozó községet akkoriban Mosony-Kilitinek is nevezték. Tiszta magyar etnikumú lakossága emberemlékezet óta a vagyonosabb gazdaosztályhoz tartozott. Népes községként említi az 1673. évi összeírás is, amelynek anyaegyházához több fília is tartozott.

Az 1634-es canonica vizitacio szerint Kilitin a házak száma: 60. A faluban összesen 300 ember lakik. Lipthay-birtok 1664-ben, majd a Héderváry-grófoké, a Szente-családé, a 18. század elején a Draskovich-családé, később Illésházy István gróf tulajdonában a Pozsony megyei szarvai uradalomhoz tartozott.

Utolsó birtokosa, a 19. század elején Batthyány József köpcsényi gróf. A Batthyány-család 1858-62 között épített kastélyát szép park övezte, a 900 m² alapterületű épületben jelenleg iskola működik. Itt született a „szegények orvosának” nevezett, 2003. március 23-án boldoggá avatott herceg, dr. Batthyány-Strattmann László.

A kastélyt Batthyány József és Batthyány Ludovika Erzsébet nevű lánya gr. Pálffy Jánosné örökölte 1897-ben. A kastély berendezését a második világháború után a község lakosai a könyvtárral együtt elégették. A vak gyűlölet leginkább a háborús bűnösként kivégzett gr. Pálffy Fidél nyilaskeresztes volt földművelésügyi miniszter személyének szólt.

Nyelvjárás[szerkesztés]

A szigetközi nyelvjárás, a felső Szigetközben sajátos szavakat képezett. Ezeket a szavakat, főként Dunakilitin, Dunaszigeten használják. Ilyen szavak például:

  • muró (melléknév) = ügyetlen
  • gónó (melléknév) együgyű
  • genegó (melléknév) = együgyű
  • putra (melléknév) = rossz minőségű
  • meringülő (főnév) = merőkanál
  • mosolog (ige) = mosolyog

Jellemző a térségre a mássalhangzók elhagyása, főképp megfigyelhető ez az "l" betű lehagyásával. Például:

  • nyóc (számév) = nyolc

Nemzetiségek[szerkesztés]

Dunakilitin alapvetően magyarlakta község, de előfordulnak a faluban kisebbségek a határ közelsége miatt. Két nagy kisebbség (a térségre is jellemző) szlovák és német van a faluban.

A magyarok aránya: 89%

A szlovákok aránya: 7%

A németek aránya: 2%

Egyéb, nem válaszolt: 2%

Vallás[szerkesztés]

Szent Kereszt Felmagasztalása Templom: Dunakiliti régi parókiáját 1562-ben építették. Egy ideig ez a reformátusoké is volt, de 1657-ben Ferenczy János plébános Illésházy József gróf segítségével ismét visszaszerezte a katolikusok kezébe.

1735-ben templomot építettek a kis kápolna helyébe és lakosok köréje temetkeztek. 1851-ben Fényes Elek így írt róla: „916 katolikust számlál. Katolikus parochiája és temploma van. Szántóföldje termékeny: rétje jó; erdeje nagy és szép, gyümölcse bőven. A szarvai uradalomhoz tartozik.”

A jelenleg is álló római katolikus templom a régi kiliti templom tornyával egybeépítve 1910-ben épült. Méretei: 26 m hosszú, 15,5 m széles, tornya 36 m magas, a hajó alapterülete 305 m2. A neogótikus épület belsejét gyönyörű freskók és csúcsíves, színes ill. rózsás üvegablakok díszítik. A terveket a jeles építész, Hőnel Béla készítette.

2010-ben megkezdődött a templom külső-belső felújítása. A munkálatok során méltó helyre került a falu boldoggá avatott szülöttének, dr.Batthyány-Strattmann Lászlónak mellszobra és ereklyéje.[5]

Batthyány-kápolna: A kápolnát Batthyány Ludovika építtette 1875-ben. 1873-ban súlyos kolera-járvány tört ki a faluban. Dr. Batthyány-Strattmann László édesanyja megfogadta, ha megmenekülnek a halálos kórtól, a Szűzanya tiszteletére épületet emeltet. A kápolnában lévő Szűz Mária-szobor talpazatának felirata: „Mária segíts”. Alatta olvasható: „Hála emlék a betegek gyógyítója sz. Mária tiszteletére állítatott. Az 1873. évi cholera járvány szerencsés megszünéseért a boldogult édes anya nemes példájára Gróf Batthyány Józsefné született Batthyány Ludovika Grófnő által.” 2012-ben felújították.[6]

"Fehér-kép": „A festett képeket hordozó, téglából épített képoszlopok legegyszerűbb típusához tartozik a Dunakiliti és Feketeerdő (Schwartzwald) határában álló Kőkép. [...] A 3 m-es oszlop tetejére, felújítása során bádogfedés és új, vashuzalból hegesztett kereszt került. Az egykori fehér, majd sárga meszelést színes kőporos vakolat helyettesíti. A képek számára, az oszlop felső harmadán, az útra néző, s mellette álló két oldalon, 45x55 cm-es, 13 cm mélységű négyzetes fülkéket hagytak. Ezekben voltak a lemezre festett képek. [...] A szobrok mindegyikét eltüntették az ötvenes években, így a ma láthatók már utólagos pótlások.”[7] A "Fehér-kép" jelenlegi állapotában három oldalán kőfaragványokat láthatunk (az idézett tanulmány szerint a határjelölő funkciójú kőoszlopok szántóföld felőli oldalára nem került díszítés): téglaszínű képeket illesztettek a fehérre meszelt oszlopba. Egy mára eltűnt vallási hagyományra emlékeztet a „Fehér-kép”, mely Mosonmagyaróvár felől közelítve őrzi a határt. Egykor búzaszenteléskor a templomi körmenet idáig zarándokolt ki.

Tejfaluszigeti kápolna: A kápolnát 1935-ben építette a tejfaluszigeti Bozi Mihály. A vallási épület 2015-ben 80 éves fennállását ünnepelte. A jeles alkalomból kívül-belül felújították.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Princes Palace-kastély - Az új „kastélyszálló
  • Falumúzeum
  • Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus templom
  • Az 1986-ban ültetett millenniumi tölgy
  • A Németh Viktor által épített Németh-villa, melyben magánlakások találhatóak
  • A ma iskolaként funkcionáló Batthyány-kastély
  • Batthyány-kápolna
  • A szigetközi flóra és fauna (Kiserdei sétány - tanösvény)
  • A félbemaradt duzzasztómű és a fenékküszöb
  • Horgászás és vízitúrázás a Zátonyi-Duna-ágban
  • Boldog Batthyány-Strattmann László-ereklye a templomban, mellszobra az iskola udvarán
  • Útmenti keresztek, "Fehér-kép"
  • Tejfaluszigeti kápolna

Híres dunakilitiek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Dunakiliti települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. október 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 28.)
  4. Dr. Karácsony István: Dunakiliti (Kiliti) története Társszerző: Szabó Imre Kiadás éve: 2014 ISBN 978-963-08-9646-7
  5. Dr. Cséfalvay Pál: 100 éves a dunakiliti templom Kiadás éve: 2010 ISBN 978-963-06-9879-5
  6. Megújult a Batthyány-kápolna Dunakilitin. www.magyarkurir.hu. (Hozzáférés: 2016. július 11.)
  7. Perger Gyula: Képoszlopok a Kisalföldön. In: Cseri Miklós szerk. 1997. A Kisalföld népi művészete. 375–376.

További információk[szerkesztés]