Orfű

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Orfű
Orfű légifotó.jpg
Orfű címere
Orfű címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Pécsi
Jogállás község
Polgármester Füziné Kajdy Zita (független)[1]
Irányítószám 7677
Körzethívószám 72
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 1037 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 31,51 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 32,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Orfű (Magyarország)
Orfű
Orfű
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 18° 09′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 18″, k. h. 18° 09′ 21″
Orfű (Baranya megye)
Orfű
Orfű
Pozíció Baranya megye térképén
Orfű weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Orfű témájú médiaállományokat.

Orfű község Baranya megyében, a Pécsi járásban, Pécstől mintegy 14 km-re észak-északnyugati irányban, a Mecsek hegyhát közepén.

Története[szerkesztés]

Már a történelem előtti időkben laktak a területen emberek. Jelenlétüket a környéken megtalált használati eszközök igazolják. Erdőlakó, kóborló, vadászó, gyűjtögető életmódot folytattak. A táj természeti adottságai, a hegy, a patakokban gazdag völgyek és a síkságok változatossága alkalmassá tette a területet a letelepedésre. A kora vaskor idején telepedett meg itt az első ismert nevű nép, az illírek, őket a kelták követték.

A római útvonalak nagyjából a ma is használt utak irányában futottak. Az egykori lapisi vadászház mellett feltárt római őrtorony nyomai meghatározzák az északra vezető út irányát. Az 1960-as években, mikor az orfűi tavakat létesítették, római pénzeket mosott ki az egyik hegyoldali forrás vize.

A rómaiak után a népvándorlás törzsei vonultak át a tájon. Hunok, germánok, avarok, szlávok érkeztek a területre, majd megjelentek a honfoglaló magyarok is.

Orfű, Mecsekszakál és Bános nevét a 14. század elején említik először írásos források, oklevelek. Az oklevelek a helységek nevét különbözőképpen és a maitól eltérő formában írták. Orfű nevét a 14. században Orfevnek, Orfeunek és Orfewnek írták. Mecsekszakállal lehet azonos Zacal, s a mai Bános talán a hajdani Bálványos (régi írásmóddal Balvanus vagy Balvanos) szóból rövidült. Ezek a falvak a középkorban virágzó magyar települések voltak.

A török megszállás korában elnéptelenedett a táj. Talán csak egy-egy dűlőnév őrzi ma már ezeknek az elpusztult falvaknak az emlékét. A helyi hagyományok számontartói szerint néhány dűlőnév: Lipóc-, Érszeg-, Nyárás-, Egrestó-, Kiskövesd- és Öregtemplom-dűlő.

A 18. század elején lassan indult meg csak az újjáépítés. A kihalt tájra, a lerombolt falvak helyére zömmel német jobbágyok érkeztek több hullámban és Németország különböző tájairól. A század közepén már a magyar népesség is jelen volt a faluban. Az 1930-as években a falu lakosságának 93%-a német, és csupán 7%-a volt magyar anyanyelvű.

A 19. században a mai Mecsekrákos és Mecsekszakál neve elől még hiányzott a hegység neve. A falvak lakossága az elmúlt évtizedekben nagymértékben lecsökkent. Ez a városiasodás folyamatával hozható kapcsolatba. 1970-ben Mecsekszakálon csak 77-en éltek , Tekeresen 102-en.

Mecsekrákost 1969. január 1-jén, Mecsekszakált és Tekerest 1975. január 1-jén, Bánost 1979. január 1-jén csatolták Orfűhöz.

A 80-as években új utakat építettek, az autóbuszok már naponta többször is megközelítették a kisebb falvakat, így az emberek elvándorlása némileg csökkent. A mesterséges tavak létesítése óta az egyre fokozódó idegenforgalom is helyi munkalehetőséget nyújt.[3]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A legfőbb vonzereje a településnek a hatvanas, illetve hetvenes évek során megépített három mesterséges tó, név szerint az Orfűi, a Pécsi-, illetve a Herman Ottó-tó. Az első kettő turisztikai jellegű, míg a Herman Ottó-tó inkább tájvédelmi jellegű: fürdeni nem, csak horgászni lehet benne.
  • A település nevezetessége még az Orfűi-tó mögött található Malommúzeum és a Vízfő-forrás, ahol tanösvény is található.
  • Az üdülővendégek szórakozását, kikapcsolódását és pihenését szabadvízi és kiépített strandok, sportpályák, lovardák, illetve a tavakon horgászati, kajakozási, vitorlázási és csónakázási lehetőség szolgálja.
  • Fishing on Orfű fesztivál
  • Kemencés Udvar
  • Tájház, amely kivételes néprajzi gyűjteménnyel rendelkezik
  • Az Orfűi Lovasnapok, díjugrató versenyek, öttusa és a régi időket idéző vadászlovaglások emelik ki Orfűt Baranyában a lovassportok központjává, továbbá lehetőség nyílik a Mecsek egyedülálló barlangrendszerében való kalandtúrázásra. Otthon érezhetik magukat a vadászat és a kirándulás szerelmesei is.
  • Orfűn két fokozottan védett barlang található, a Mészégető-források barlangja és az Orfűi Vízfő-barlang.
Orfűnek és környékének panorámafelvétele
Orfűnek és környékének panorámafelvétele

Források[szerkesztés]

  1. Orfű települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Orfű honlapja

Külső hivatkozások[szerkesztés]