Cserkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cserkút
Cserkút templom 0.jpg
Cserkút címere
Cserkút címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállás község
Polgármester Hagenthurn József (független)[1]
Irányítószám 7673
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 586 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség89,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserkút (Magyarország)
Cserkút
Cserkút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 04′ 33″, k. h. 18° 08′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 33″, k. h. 18° 08′ 12″
Cserkút (Baranya megye)
Cserkút
Cserkút
Pozíció Baranya megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkút témájú médiaállományokat.

Cserkút község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pécstől 9 km-re nyugatra, a Jakab-hegy lábánál helyezkedik el. A hegyre a kék turistajelzés vezet fel.

Története[szerkesztés]

Cserkút és környéke ősidők óta lakott hely volt. A felszínre került régészeti leletek is bizonyítják, hogy már a kora vaskorban is éltek itt emberek, és a római korban számos villa épült itt.

A település nevét Cherkuth alakban 1291-ben említik először az oklevelek, később a Cherkutth, a Tserdkugh és a Cserkuth alakok is előfordulnak.

A fennmaradt adónyilvántartásokból kiolvashatóan a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott hely volt, nem néptelenedett el.

Az uránbányászati célú ipari kutatás Cserkúton 1953-ban kezdődött. Az ötvenes évek végétől a nyolcvanas évek végéig folyamatosan működött a környéken az uránbányászat. A kitermelés gazdaságtalansága miatt 1996-ban leállt a termelés és 1997-ben végleg bezárták a bányát. Ezután kezdődött meg az üzemi építmények elbontása, a rekultiváció.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 2,2% németnek, 0,3% örménynek, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 3,9%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 33,5% (31,5% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Freskók a templom északi falán

Keresztelő Szent János templom[szerkesztés]

Az Árpád-kori román stílusú templom 1270 és 1290 között épült. A fazsindelyes templom főhomlokzata délen volt, ezt jelzi a bejárati kapu és a fölötte lévő három kis ablak. A 14. században tornyot építettek hozzá. A tűzvész miatt elpusztult egykori festményeket restaurálták, ezek és Prokop Péter papfestő alkotásai a homlokzatot és a templom belső falait díszítik.

A hajó északi falán freskómaradványok láthatók, amelyek valószínűleg 13. században készülhettek. Felül az apostolok sorakoznak, akik a háromkirályokat követik Jézus köszöntésére. Alul a szenvedő Krisztus látható és Szent Mihály, aki kardot és mérleget tart. Így helyezi mérlegre az eléje érkező holtak lelkeit. Ettől jobbra áll Szent Miklós. A diadalív déli oldalán látható Szent Györgyöt ábrázoló freskó 1335-ben készült. A 15. században készültek az év hónapjaira jellemző tevékenységeket ábrázoló freskók, ezek a belső oldalon láthatók.

Az oltárt Ferenczy Károly tervezte. Emögött van a névadó Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép. Itt van még Prokop Péter festőművész Kálvária-képe. A stációsorozatot is ő festette.

Irodalom[szerkesztés]

  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.

Képek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Cserkút Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]