Cserkút

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Cserkút
Cserkút, római katolikus templom
Cserkút, római katolikus templom
Cserkút címere
Cserkút címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállás község
Polgármester Hegedűs Zsolt József (független)[1]
Irányítószám 7673
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség607 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség89,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület6,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserkút (Magyarország)
Cserkút
Cserkút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 04′ 33″, k. h. 18° 08′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 04′ 33″, k. h. 18° 08′ 12″
Cserkút (Baranya megye)
Cserkút
Cserkút
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserkút témájú médiaállományokat.

Cserkút község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pécstől 9 kilométerre nyugat-északnyugatra, a Jakab-hegy lábánál helyezkedik el. Tulajdonképpen zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak egyetlen irányból, Kővágószőlős déli széle felől érhető el, a 6605-ös útból kiágazó 66 136-os számú mellékúton; bár egy önkormányzati úton megközelíthető Pécs Zsebedomb városrészének nyugati peremvidéke felől is.

A Jakab-hegy a térség kedvelt kirándulóhelye, ahova a kék háromszög turistajelzés vezet fel.

Története[szerkesztés]

Cserkút és környéke ősidők óta lakott hely volt. A felszínre került régészeti leletek is bizonyítják, hogy már a kora vaskorban is éltek itt emberek, és a római korban számos villa épült itt.

A település nevét Cherkuth alakban 1291-ben említik először az oklevelek, később a Cherkutth, a Tserdkugh és a Cserkuth alakok is előfordulnak.

A fennmaradt adónyilvántartásokból kiolvashatóan a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott hely volt, nem néptelenedett el.

Az uránbányászati célú ipari kutatás Cserkúton 1953-ban kezdődött. Az ötvenes évek végétől a nyolcvanas évek végéig folyamatosan működött a környéken az uránbányászat. A kitermelés gazdaságtalansága miatt 1996-ban leállt a termelés és 1997-ben végleg bezárták a bányát. Ezután kezdődött meg az üzemi építmények elbontása, a rekultiváció.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Jónás József (független)[3]
  • 1994–1998: Jónás József (független)[4]
  • 1998–2002: Jónás József (független)[5]
  • 2002–2006: Jónás József (független)[6]
  • 2006–2010: Jónás József (független)[7]
  • 2010–2014: Jónás József (független)[8]
  • 2014–2017: Hagenthurn József (független)[9]
  • 2017–2019: Hagenthurn József (független)[10]
  • 2019-től: Hegedűs Zsolt József (független)[1]

A településen 2017. május 21-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak,[10] az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.[10]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,8%-a magyarnak, 0,3% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% lengyelnek, 2,2% németnek, 0,3% örménynek, 0,2% szerbnek, 0,2% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (15,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27%, református 3,9%, evangélikus 1,7%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 33,5% (31,5% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Freskók a templom északi falán

Keresztelő Szent János templom[szerkesztés]

Az Árpád-kori román stílusú templom 1270 és 1290 között épült. A fazsindelyes templom főhomlokzata délen volt, ezt jelzi a bejárati kapu és a fölötte lévő három kis ablak. A 14. században tornyot építettek hozzá. A tűzvész miatt elpusztult egykori festményeket restaurálták, ezek és Prokop Péter papfestő alkotásai a homlokzatot és a templom belső falait díszítik.

A hajó északi falán freskómaradványok láthatók, amelyek valószínűleg 13. században készülhettek. Felül az apostolok sorakoznak, akik a háromkirályokat követik Jézus köszöntésére. Alul a szenvedő Krisztus látható és Szent Mihály, aki kardot és mérleget tart. Így helyezi mérlegre az eléje érkező holtak lelkeit. Ettől jobbra áll Szent Miklós. A diadalív déli oldalán látható Szent Györgyöt ábrázoló freskó 1335-ben készült. A 15. században készültek az év hónapjaira jellemző tevékenységeket ábrázoló freskók, ezek a belső oldalon láthatók.

Az oltárt Ferenczy Károly tervezte. Emögött van a névadó Keresztelő Szent Jánost ábrázoló oltárkép. Itt van még Prokop Péter festőművész Kálvária-képe. A stációsorozatot is ő festette.

Irodalom[szerkesztés]

  • Gerevich Tibor: Magyarország román kori emlékei. (Die romanische Denkmäler Ungarns.) Egyetemi nyomda. Budapest, 1938.
Cserkúti horgásztó, 2007. március
Keresztelő Szent János templom és freskói

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  5. Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  6. Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  7. Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  8. Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Cserkút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 8.)
  10. a b c Cserkút települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. május 21. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  11. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  12. Cserkút Helységnévtár

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]