Illocska
| Illocska | |
 | |
| Szent Márton római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Baranya |
| Járás | Siklósi |
| Jogállás | község |
| Irányítószám | 7775 |
| Körzethívószám | 72 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 241 fő (2019. jan. 1.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 16,82 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,1 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Illocska
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 45° 47′ 53″, k. h. 18° 31′ 33″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 53″, k. h. 18° 31′ 33″ | |
Illocska
Pozíció Baranya megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Illocska témájú médiaállományokat. | |
Illocska (németül: Illutsch[2]) község Baranya megyében, a Siklósi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Északról Lapáncsa és Magyarbóly, északkelet felől Kislippó a szomszédos falvak. A falu déli határa közvetlen a magyar-horvát államhatár, azonban határátkelővel nem rendelkezik a település.
A falu mellett a Karasica-patak található, mely a századok során meghatározó volt.
Története[szerkesztés]
A község neve egy 1496. évi okmányban olvasható először Wylakcza alakban írva. Feltételezések szerint ez a falu volt akkor Illocska. A török megszállás alatt a település elnéptelenedett, de a felszabadító háborúk után nem magyarok, hanem délszlávok települtek be. A falu magyar eredetű Újlak nevét a 18. században fokozatosan kiszorította a délszlávok által használt Illocska név. Ebben a században olvadt egybe a szomszédos, ugyancsak délszlávok lakta Csat községgel.
A 19. század második felében magyar családok is megjelentek a településen.
1910-ben 591 lakosa volt. Ebből 18 fő magyar, 311 fő német, 251 fő szerb, 3 fő horvát és 8 fő egyéb nemzetiségű volt. A lakosok közül 192 fő tudott magyarul.[3]
Az 1920-as években a lakosság nagy részét kitevő délszláv lakosság jelentős része Jugoszláviába települt át. A második világháború után pedig több német családot kitelepítettek a községből. A lakosság korábban katolikus és ortodox vallású volt. A 20. század végén a lakosság döntő többsége római katolikus.
A falu a 20. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.
A falu a 20. század második felében a hanyatlás és a stagnálás útjára lépett. A faluba vezető utat és a kultúrházat 1958-59-ben az akkori tanácselnöknek id. Mészáros Józsefnek és a falubeliek áldozatos munkájának köszönheti a falu.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
| Időszak | Név | Jelölő szervezet |
|---|---|---|
| 1990–1994 | Juhos József | független[4] |
| 1994–1998 | független[5] | |
| 1998–2002 | független[6] | |
| 2002-2006 | független[7] | |
| 2006–2010 | független[8] | |
| 2010–2014 | független[9] | |
| 2014–2019 | független[10] | |
| 2019–2020 | független[11] | |
| 2020– |
A településen 2020. december 6-án időközi polgármester-választást kell majd tartani, mert a községet 30 éven át irányító veterán polgármester, Juhos József 2020. szeptember 1-jén vagy az azt megelőző napokban elhunyt.[12]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,6%-a magyarnak, 4,5% cigánynak, 1,2% horvátnak, 1,7% németnek, 0,4% örménynek, 0,4% románnak mondta magát (0,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 14%, evangélikus 2,1%, felekezeten kívüli 24% (4,1% nem nyilatkozott).[13]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Márton római katolikus templom (1891)
- Szerb ortodox templomot 1908, műemléki védelem alatt áll.
- Három műemlék jellegű kereszt található még, egy a falu bejáratánál és a két templomnál egy-egy.
A faluban díszpolgárokat is avattak. Schmidt Károlyt, aki felkutatta a hősi halottak nevét, s monográfiát ír a faluról, illetve Czékó Sándort, aki nagy áldozatot vállalva járult hozzá a római katolikus templom felújításához. A múlt őrzői, de inkább a jövő építői ők.
Ismert emberek[szerkesztés]
- Itt született 1958. július 25−én Kosztics László szobrászművész.
Források[szerkesztés]
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. május 26.)
- ↑ Archivált másolat. [2018. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 16.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Elhunyt Juhos József, Illocska polgármestere. bama.hu, 2020. szeptember 1. (Hozzáférés: 2020. szeptember 25.)
- ↑ Illocska Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Illocska a Via Sancti Martini honlapján
- Kétezer migráns lépheti át a határt Illocskánál, origo.hu
