Illocska
| Illocska | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Baranya |
| Járás | Siklósi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Juhos József (független)[1] |
| Irányítószám | 7775 |
| Körzethívószám | 72 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 247 fő (2015. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 15,89 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,10 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Illocska
Pozíció Magyarország térképén
|
|
| é. sz. 45° 47′ 53″, k. h. 18° 31′ 33″Koordináták: é. sz. 45° 47′ 53″, k. h. 18° 31′ 33″ | |
Illocska
Pozíció Baranya megye térképén
|
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Illocska témájú médiaállományokat.
|
|
Illocska (németül: Illutsch[3]) község Baranya megyében, a Siklósi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Északról Lapáncsa és Magyarbóly, északkelet felől Kislippó a szomszédos falvak. A falu déli határa közvetlen a magyar-horvát államhatár.
A falu mellett a Karasica-patak található, mely a századok során meghatározó volt.
Története[szerkesztés]
A község neve egy 1496. évi okmányban olvasható először Wylakcza alakban írva. Feltételezések szerint ez a falu volt akkor Illocska. A török megszállás alatt a település elnéptelenedett, de a felszabadító háborúk után nem magyarok, hanem délszlávok települtek be. A falu magyar eredetű Újlak nevét a 18. században fokozatosan kiszorította a délszlávok által használt Illocska név. Ebben a században olvadt egybe a szomszédos, ugyancsak délszlávok lakta Csat községgel.
A 19. század második felében magyar családok is megjelentek a településen.
1910-ben 591 lakosa volt. Ebből 18 fő magyar, 311 fő német, 251 fő szerb, 3 fő horvát és 8 fő egyéb nemzetiségű volt. A lakosok közül 192 fő tudott magyarul.[4]
Az 1920-as években a lakosság nagy részét kitevő délszláv lakosság jelentős része Jugoszláviába települt át. A második világháború után pedig több német családot kitelepítettek a községből. A lakosság korábban katolikus és ortodox vallású volt. A 20. század végén a lakosság döntő többsége római katolikus.
A falu a 20. század közepéig Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott.
A falu a 20. század második felében a hanyatlás és a stagnálás útjára lépett. A faluba vezető utat és a kultúrházat 1958-59-ben az akkori tanácselnöknek id. Mészáros Józsefnek és a falubeliek áldozatos munkájának köszönheti a falu.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Márton római katolikus templom (1891)
- Szerb ortodox templomot 1908, műemléki védelem alatt áll.
- Három műemlék jellegű kereszt található még, egy a falu bejáratánál és a két templomnál egy-egy.
A faluban díszpolgárokat is avattak. Schmidt Károlyt, aki felkutatta a hősi halottak nevét, s monográfiát ír a faluról, illetve Czékó Sándort, aki nagy áldozatot vállalva járult hozzá a római katolikus templom felújításához. A múlt őrzői, de inkább a jövő építői ők.
Ismert emberek[szerkesztés]
- Itt született 1958. július 25−én Kosztics László szobrászművész.
Források[szerkesztés]
- ↑ Illocska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013. május 26.)
- ↑ http://kt.lib.pte.hu/cgi-bin/kt.cgi?konyvtar/kt06042201/0_0_4_pg_2.html
További információk[szerkesztés]
- Illocska a Via Sancti Martini honlapján
- Kétezer migráns lépheti át a határt Illocskánál, origo.hu
