Nagycsány
Nagycsány | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Megye | Baranya | ||
Járás | Sellyei | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Szigeti Tamás (független)[1] | ||
Irányítószám | 7838 | ||
Körzethívószám | 73 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 127 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- | ||
Népsűrűség | 27,43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 5,65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 52′ 33″, k. h. 17° 56′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 33″, k. h. 17° 56′ 29″ | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycsány témájú médiaállományokat. |
Nagycsány község Baranya megyében, a Sellyei járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Baranya megyében, Siklóstól nyugatra, Vajszló nyugati szomszédjában fekvő település.
A Szentlőrinc felé vezető utat 2012-ben felújították.[3]
Története[szerkesztés]
Nagycsány' (Csány) nevét 1244-ben említették először az oklevelek. 1257-ben Chan néven írták. 1244-ben Zadur fia Péter birtoka volt és ekkor Vajszló-val, majd 1257-ben a sámodi uradalommal volt határos.
1283-ban Péter fia Demeter Mirajt nevű birtokát eladta.
1300 körül fia Péter mester birtokát lerombolta.
Idevalónak mondták Pált, a margitszigeti apácák szederkényi tisztjét, aki 1322-ben Kéméndi Jakab fiaitól egy hordó bort és 2 lovat vitt el.
1335-ben papja 10 báni pápai tizedet fizetett.
A falu egy része megsemmisült egy tűzvész miatt a XVIII.-században.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,4%, református 19,7%, felekezeten kívüli 21,1% (6,8% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Török kori temető, mely egy távolból is látható dombon helyezkedik el. Török kori alagút a falu alatt.
- Nagycsány belterületének egy részét műkincs lelőhelynek nyilvánították. A községből többen is találtak előző évszázadokban készült fizetőeszközöket (török kor, monarchia).
Források[szerkesztés]
- ↑ Nagycsány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ felújított mellékutak
- ↑ Nagycsány Helységnévtár
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I.