Nagycsány

	Nagycsány
	; Nagycsány címere
	; Nagycsány címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Sellyei
Jogállás	község
Polgármester	Szigeti Tamás (független)
Irányítószám	7838
Körzethívószám	73
	Népesség
Teljes népesség	127 fő (2019. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	27,43 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	5,65 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Nagycsány Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 52′ 33″, k. h. 17° 56′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 33″, k. h. 17° 56′ 29″
	Nagycsány Pozíció Baranya megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycsány témájú médiaállományokat.

Nagycsány község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, Siklóstól nyugatra, Vajszló nyugati szomszédjában fekvő település.

A Szentlőrinc felé vezető utat 2012-ben felújították.^[3]

Története[szerkesztés]

Nagycsány' (Csány) nevét 1244-ben említették először az oklevelek. 1257-ben Chan néven írták. 1244-ben Zadur fia Péter birtoka volt és ekkor Vajszló-val, majd 1257-ben a sámodi uradalommal volt határos.

1283-ban Péter fia Demeter Mirajt nevű birtokát eladta.

1300 körül fia Péter mester birtokát lerombolta.

Idevalónak mondták Pált, a margitszigeti apácák szederkényi tisztjét, aki 1322-ben Kéméndi Jakab fiaitól egy hordó bort és 2 lovat vitt el.

1335-ben papja 10 báni pápai tizedet fizetett.

A falu egy része megsemmisült egy tűzvész miatt a XVIII.-században.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,4%, református 19,7%, felekezeten kívüli 21,1% (6,8% nem nyilatkozott).^[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

Török kori temető, mely egy távolból is látható dombon helyezkedik el. Török kori alagút a falu alatt.
Nagycsány belterületének egy részét műkincs lelőhelynek nyilvánították. A községből többen is találtak előző évszázadokban készült fizetőeszközöket (török kor, monarchia).