Nagycsány
| Nagycsány | |||
 | |||
| református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Sellyei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Szigeti Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7838 | ||
| Körzethívószám | 73 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 122 fő (2026. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 27,43 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 5,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 52′ 33″, k. h. 17° 56′ 29″45.875810°N 17.941300°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 33″, k. h. 17° 56′ 29″45.875810°N 17.941300°E | |||
 Nagycsány
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycsány témájú médiaállományokat. | |||
Nagycsány község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Az Ormánság középső részén fekszik, Siklóstól nyugatra, Sellyétől keletre, Vajszló nyugati szomszédjában.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. Pécsről Vajszlón át közelíthető meg a legegyszerűbben, az 5801-es, majd az 5804-es úton. Szentlőrinc városával az 5805-ös út köti össze.
A Szentlőrinc felé vezető utat 2012-ben felújították.[3]
A településen áthalad a Középrigóc–Villány-vasútvonal, amin 2007. március 3 óta nincs személyszállítás.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagycsány' (Csány) nevét 1244-ben említették először az oklevelek. 1257-ben Chan néven írták. 1244-ben Zadur fia Péter birtoka volt és ekkor Vajszló-val, majd 1257-ben a sámodi uradalommal volt határos.
1283-ban Péter fia Demeter Mirajt nevű birtokát eladta.
1300 körül fia Péter mester birtokát lerombolta.
Idevalónak mondták Pált, a margitszigeti apácák szederkényi tisztjét, aki 1322-ben Kéméndi Jakab fiaitól egy hordó bort és 2 lovat vitt el.
1335-ben papja 10 báni pápai tizedet fizetett.
A falu egy része megsemmisült egy tűzvész miatt a XVIII.-században.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Hegyi László Béla (SZDSZ)[4]
- 1994–1998: Hegyi László (független)[5]
- 1998–2002: Ifj. Dávid János (független)[6]
- 2002–2006: Dávid János (független)[7]
- 2006–2010: Dávid János (független)[8]
- 2010–2014: Szigeti Tamás (független)[9]
- 2014–2019: Szigeti Tamás (független)[10]
- 2019–2024: Szigeti Tamás (független)[11]
- 2024– : Szigeti Tamás (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 152 | 157 | 151 | 127 | 123 | 120 | 130 | 130 | 124 | 122 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 | 2026 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,6%-a magyarnak, 0,7% cigánynak mondta magát (1,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,4%, református 19,7%, felekezeten kívüli 21,1% (6,8% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 73,3%-a vallotta magát magyarnak, 7,5% cigánynak, 0,8% németnek, 1,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (26,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,7% volt római katolikus, 9,2% református, 1,7% egyéb keresztény, 14,2% felekezeten kívüli (43,3% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Török kori temető, mely egy távolból is látható dombon helyezkedik el. Török kori alagút a falu alatt.
- Nagycsány belterületének egy részét műkincs lelőhelynek nyilvánították. A községből többen is találtak előző évszázadokban készült fizetőeszközöket (török kor, monarchia).
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Nagycsány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 14.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
- ↑ "felújított mellékutak". 2013. június 6. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2013. január 3.
- ↑ "Nagycsány települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Nagycsány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 13.
- ↑ "Nagycsány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 29.
- ↑ "Nagycsány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 29.
- ↑ "Nagycsány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 29.
- ↑ "Nagycsány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 14.
- ↑ "Nagycsány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. január 14.
- ↑ "Nagycsány települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 3.
- ↑ Nagycsány Helységnévtár
- ↑ Nagycsány Helységnévtár
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I.
