Szőkéd
| Szőkéd | |
 | |
| Széchenyi utca | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Vármegye | Baranya |
| Járás | Pécsi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Henczné Varga Judit (független)[1] |
| Irányítószám | 7763 |
| Körzethívószám | 72 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 351 fő (2025. jan. 1.)[2] |
| Népsűrűség | 33,72 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,58 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 58′ 00″, k. h. 18° 16′ 59″45.966667°N 18.283333°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 00″, k. h. 18° 16′ 59″45.966667°N 18.283333°E | |
 Szőkéd
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szőkéd témájú médiaállományokat. | |
Szőkéd (horvátul: Sukit,[3] németül Sukid) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Pécs délkeleti vonzáskörzetében fekszik, Egerág és Áta szomszédságában. Utóbbi teljesen zsáktelepülésnek tekinthető, de Szőkéd is csak e két település valamelyikén keresztül érhető el.
Megközelítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Pécstől Siklósig húzódó 5711-es útról letérve közelíthető meg mindkét végponti város irányából, Egerágon keresztül, az 57 112-es számú mellékúton.
A hazai vasútvonalak közül a Pécs–Mohács-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Szőkéd megállóhely, a belterület északkeleti szélén.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Baranyai-dombság településén feltárt Baden-péceli és halomsíros kultúrák is bizonyítják: a környék természeti adottságai kedvezőek a megtelepedésre. Alátámasztja ezt a környéken találhatói hat településrom is, amelyek különböző időszakok emlékeit rejtik.
Szőkéd első említése az 1181-es évből származik Scuched néven, ekkor Szeles, ma Udvard határjárásakor említették nevét..
A török hódoltság során lakossága kicserélődött, a magyarok mellett horvátok is megtelepedtek itt.
Csak a 19. század elején kezdtek magyarok és németek betelepedni a baranyai bosnyák nemzetiségű faluba.
A település határában található Telegdéri malom helynév is, valószínűleg egy elpusztult falu nevét őrzi.
1929-ben így írnak a Baranya vármegye Trianon után tíz évvel című kiadványban:
„Szalánta kisközség ... Körjegyzőségéhez tartozik még: Németi, Szőkéd, Áta és Pogány községek”
2001-ben lakosságának 3,3%-a horvát, 6,8%-a cigány nemzetiségű volt.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Karakai László (független)[4]
- 1994–1998: Karakai László (független)[5]
- 1998–2002: Bunyevácz Mátyás (független)[6]
- 2002–2006: Bunyevácz Mátyás (független)[7]
- 2006–2010: Bunyevácz Mátyás (független)[8]
- 2010–2014: Bunyevácz Mátyás (független)[9]
- 2014–2019: Bunyevácz Mátyás (független)[10]
- 2019–2024: Bunyevácz Mátyás (független)[11]
- 2024– : Henczné Varga Judit (független)[1]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 359 | 362 | 341 | 303 | 304 | 332 | 334 | 339 | 348 | 351 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,1%-a magyarnak, 11,4% cigánynak, 0,3% görögnek, 7,2% horvátnak, 0,3% németnek mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,1%, református 1,1%, evangélikus 5%, görögkatolikus 2,8%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 17,8% (15% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 85,9%-a vallotta magát magyarnak, 13,2% horvátnak, 6,6% cigánynak, 0,3% bolgárnak, 0,3% szerbnek, 0,3% németnek, 1,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,5% volt római katolikus, 4,2% református, 2,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (46,7% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus iskolakápolna.
Utcanevek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Széchenyi utca
- Ady Endre utca
- Akácfa utca
- József Attila utca
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Szőkéd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. szeptember 27.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Folia onomastica croatica 14/2005" (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. Hozzáférés: 2012. július 25.
- ↑ "Sz települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Szőkéd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 4.
- ↑ "Szőkéd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 20.
- ↑ "Szőkéd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 20.
- ↑ "Szőkéd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 20.
- ↑ "Szőkéd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 15.
- ↑ "Szőkéd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2020. február 4.
- ↑ "Szőkéd települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. június 11.
- ↑ Szőkéd Helységnévtár
- ↑ Szőkéd Helységnévtár
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
| Pogány | Egerág | Egerág |
| Szalánta |
|
Kisherend |
| Áta | Áta | Vokány |
