Görcsöny
| Görcsöny | |||
 | |||
| Légifotó Görcsönyről | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Pécsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Koncz István Szabolcs (független)[1] | ||
| Jegyző | Dr. Gellértné Dr. Kugler Anna | ||
| Irányítószám | 7833 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1539 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 81,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,52 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Görcsöny
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 45° 58′ 00″, k. h. 18° 07′ 60″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 00″, k. h. 18° 07′ 60″ | |||
Görcsöny
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
| Görcsöny weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Görcsöny témájú médiaállományokat. | |||
Görcsöny (németül: Gürschen, horvátul: Garčin[3]) község Baranya megyében, a Pécsi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Baranya megye középső részén, a Pécset Vajszlóval összekötő utak mentén helyezkedik el. Szomszédos települések: Baksa, Ócsárd, Pellérd, Regenye, Gyód. A közeli községekre oly jellemzően régi falurésze völgyben, új lakótelepe pedig fennsíkon helyezkedik el. Egykori vasútállomásánál ipari községrész alakult ki.
Története[szerkesztés]
A régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy a kőkorszaktól kezdve lakott terület volt. A neve Gurchen alakban 1247-ben bukkant fel először írásos emlékekben. További névváltozatai: 1511-ben Villa Gerechen (ma ez a német neve), 1542-ben pedig Gerchen néven említik.
A középkorban mezővárosi rangot kapott, 1345-ben búcsújáróhely lett.
A török hódoltság alatt bár lakott volt, de a végére elnéptelenedett.
Birtokosai voltak a pécsi káptalan, a domonkos szerzetesek, a jezsuiták, a Mihálovics-család, a Benyovszky család.
1976-os megszüntetéséig áthaladt a községen a Pécs–Harkány-vasútvonal, melynek itt, valamint a településhez tartozó Keresztespusztán vasútállomása is volt.
Címer leírása[szerkesztés]
Az önkormányzat címere: álló, kékszínű tárcsapajzsban fészek lebeg, benne négy fióka, amint anyjuk felé nyújtják nyakukat, csőrüket kitátva, várják a táplálékot. A fészek fölött, éppen leszállva, kiterjesztett szárnyakkal anyjuk látható, amint begye felé hajtott fejjel, csőrével mellét tépi s kibuggyanó vérével fiókáit eteti. A fészek, a pelikán és a kicsinyek arany színűek.
A fiókáit saját vérével tápláló pelikán a családi összetartozást a családfő (az anya) áldozatvállalását jelképezi. Mindez arany színben ragyog, mintha a Nap tündöklő sugarai vonnák azt be. A címermező világmindenséget jelképező égszínkékjében a lebegő címeralak az összetartozást és a szeretet összekapcsolását jeleníti meg.
A tárcsapajzs alatt félkörben, jobbról zöld tölgyfaág piros makkokkal, balról zöld babérág piros bogyókkal látható. A címer felett GÖRCSÖNY felirat olvasható.
A népesség alakulása[szerkesztés]
A helyi önkormányzat adatai szerint:
| Év | Lakosok száma |
|---|---|
| 1998. | |
| 1999. | |
| 2000. | |
| 2001. | |
| 2002. | |
| 2003. | |
| 2004. | |
| 2005. | |
| 2006. |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,6% horvátnak, 2,4% németnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56%, református 6,4%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 14,7% (21,3% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Benyovszky-kastély a kastélyparkkal - a régi falu közepén áll; a Batthyány család építette a 18. században. Jelenleg a Baranya Megyei Önkormányzat "Kastélypark" Módszertani Otthona működik benne. 1966-ban mesterséges halastavat alakítottak ki a kastély gyönyörű parkjában.
- Római katolikus templom. A 13. században épült temploma a török uralom alatt részben leégett. A klasszicizáló, késő barokk templomot 1805-1812 között építették, és Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Szenteltvíztartója egykor török mosómedence volt.
- Régi falurészben népi stílusú házak
- Hangulatos közterek a Pelikán-lakótelepen
- 1956-os emlékmű a Szent Hubertus téren
- Ganxsta Zolee híd[5]
Utcák[szerkesztés]
- Ady Endre utca
- Arany János utca
- Aszódi utca
- Dózsa György utca
- Fagyöngy utca
- Faludi köz
- Hámán Kató utca
- Hársfa utca
- Ifjúság utca
- Kossuth Lajos utca
- Munkácsy Mihály utca
- Napraforgó utca
- Petőfi Sándor utca
- Rákóczi Ferenc utca
Közterei[szerkesztés]
- Unicum tér
- Vilmos tér
- Szent Hubertus tér
- Barátság tér
Külterületi lakott részek[szerkesztés]
- Keresztespuszta
- Kültelek (egykori vasútállomás)
Hivatkozások[szerkesztés]
- ↑ Görcsöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 12.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ Görcsöny Helységnévtár
- ↑ bama.hu: Ganxsta Zolee hidat avattak Görcsönyben, 2010. október 25.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
|
