Görcsöny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Görcsöny
római katolikus templom környéke
római katolikus templom környéke
Görcsöny címere
Görcsöny címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsi
Jogállás község
Polgármester Kőszegi Tamás Gábor (független)[1]
Jegyző Szauer Tímea
Irányítószám 7833
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség1517 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség81,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,52 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Görcsöny (Magyarország)
Görcsöny
Görcsöny
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 58′ 00″, k. h. 18° 07′ 60″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 00″, k. h. 18° 07′ 60″
Görcsöny (Baranya megye)
Görcsöny
Görcsöny
Pozíció Baranya megye térképén
Görcsöny weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Görcsöny témájú médiaállományokat.

Görcsöny (németül: Gürschen, horvátul: Garčin[3]) község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye középső-déli részén helyezkedik el. A közeli községekre oly jellemzően kialakult régi falurésze völgyben, új lakótelepe pedig fennsíkon helyezkedik el. Hozzá tartozik még Keresztespuszta külterületi településrész is, mely a község északi határa közelében fekszik.

A szomszédos települések: észak felől Aranyosgadány és Pellérd, kelet felől Regenye, dél felől Ócsárd és Kisdér, délnyugat felől Baksa, északnyugat felől pedig Zók. Aránylag közel fekszik hozzá még keleti irányban Gyód, nyugat felől pedig Pécsbagota is, de közigazgatási területeik – kevés híján – nem határosak.

Megközelítése[szerkesztés]

A Pécset Vajszlóval összekötő 5801-es út áthalad a központján, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Harkány térségével az 5814-es út, az 58-as főút szalántai szakaszával pedig az 5828-as út köti össze.

Hajdan érintette a Pécs–Harkány–Donji Miholjac-vasútvonal, amit azonban 1971 nyarán megszüntettek. A vonalnak két állomása is volt Görcsöny határai közt: Pécs felől nézve előbb Keménygadány-Keresztespuszta vasútállomás (Keresztespuszta közelében), majd Görcsöny vasútállomás, mely a községtől északkeletre esett; utóbbi egykori helyénél mára ipari községrész alakult ki.

Története[szerkesztés]

Görcsöny légifotója

A régészeti kutatások azt bizonyítják, hogy a kőkorszaktól kezdve lakott terület volt. A neve Gurchen alakban 1247-ben bukkant fel először írásos emlékekben. További névváltozatai: 1511-ben Villa Gerechen (ma ez a német neve), 1542-ben pedig Gerchen néven említik.

1345-ben búcsújáróhely lett.

A török hódoltság alatt bár lakott volt, de a végére elnéptelenedett.

A reformkorban (V. Ferdinándtól, 1847-ben) mezővárosi rangot kapott.

A török hódoltság után birtokosai voltak az unitáriusok (ekkor emelkedett rövid időre unitárius püspöki székhellyé), a jezsuiták, a Mihálovics-család, a Benyovszky család. A jezsuiták alatt lakott Görcsönyben (többször, hosszabb-rövidebb ideig) Faludi Ferenc költő. Itt írta az első magyar szonettet is, A pipárúl címmel.[4]

1976-os megszüntetéséig áthaladt a községen a Pécs–Harkány-vasútvonal, melynek itt, valamint a településhez tartozó Keresztespusztán vasútállomása is volt.

Címer leírása[szerkesztés]

Az önkormányzat címere: álló, kékszínű tárcsapajzsban fészek lebeg, benne négy fióka, amint anyjuk felé nyújtják nyakukat, csőrüket kitátva, várják a táplálékot. A fészek fölött, éppen leszállva, kiterjesztett szárnyakkal anyjuk látható, amint begye felé hajtott fejjel, csőrével mellét tépi s kibuggyanó vérével fiókáit eteti. A fészek, a pelikán és a kicsinyek arany színűek.

A fiókáit saját vérével tápláló pelikán a családi összetartozást a családfő (az anya) áldozatvállalását jelképezi. Mindez arany színben ragyog, mintha a Nap tündöklő sugarai vonnák azt be. A címermező világmindenséget jelképező égszínkékjében a lebegő címeralak az összetartozást és a szeretet összekapcsolását jeleníti meg.

A tárcsapajzs alatt félkörben, jobbról zöld tölgyfaág piros makkokkal, balról zöld babérág piros bogyókkal látható. A címer felett GÖRCSÖNY felirat olvasható.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Barna László (független)[5]
  • 1994–1998: Grünwald Géza (független)[6]
  • 1998–2002: Grünwald Géza (független)[7]
  • 2002–2006: Koncz István Szabolcs (független)[8]
  • 2006–2010: Koncz István Szabolcs (független)[9]
  • 2010–2014: Koncz István Szabolcs (független)[10]
  • 2014–2019: Koncz István Szabolcs (független)[11]
  • 2019-től: Kőszegi Tamás Gábor (független)[1]

A népesség alakulása[szerkesztés]

A helyi önkormányzat adatai szerint:

Év Lakosok száma
1998.
1728 fő
1999.
1702 fő
2000.
1674 fő
2001.
1684 fő
2002.
1726 fő
2003.
1710 fő
2004.
1704 fő
2005.
1706 fő
2006.
1728 fő

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,6%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 0,6% horvátnak, 2,4% németnek mondta magát (12,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56%, református 6,4%, evangélikus 0,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 14,7% (21,3% nem nyilatkozott).[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Benyovszky-kastély a kastélyparkkal - a régi falu közepén áll; a jezsuiták építették a 18. században. Jelenleg a Baranya Megyei Önkormányzat "Kastélypark" Módszertani Otthona működik benne. 1966-ban mesterséges halastavat alakítottak ki a kastély gyönyörű parkjában.
  • Római katolikus templom. A 13. században épült temploma a török uralom alatt részben leégett. A klasszicizáló, késő barokk templomot 1805-1812 között építették, és Kisboldogasszony tiszteletére szentelték fel. Szenteltvíztartója egykor török mosómedence volt.
  • Régi falurészben népi stílusú házak
  • Hangulatos közterek a Pelikán-lakótelepen
  • 1956-os emlékmű a Szent Hubertus téren
  • Faludi Ferenc bronz mellszobra, Nyári Zsolt alkotása
  • Ady Endre mellszobra a róla elnevezett utcában
  • Ganxsta Zolee híd[13]

Híres emberek[szerkesztés]

Utcák[szerkesztés]

Közterei[szerkesztés]

  • Unicum tér
  • Vilmos tér
  • Szent Hubertus tér
  • Barátság tér

Külterületi lakott részek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Görcsöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  2. Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=30438
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Villa Gerechen (a falu kismonográfiája, 2000.) https://www.libri.hu/konyv/Villa-Gerechen.html 
  5. Görcsöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Görcsöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  7. Görcsöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  8. Görcsöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  9. Görcsöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  10. Görcsöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. Görcsöny települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  12. Görcsöny Helységnévtár
  13. bama.hu: Ganxsta Zolee hidat avattak Görcsönyben, 2010. október 25.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]