Egerág

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Egerág
Egerág címere
Egerág címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Pécsi
Jogállás község
Polgármester Hegyi Győző (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7763
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 954 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 76,40 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,01 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Egerág (Magyarország)
Egerág
Egerág
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 58′ 50″, k. h. 18° 18′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 50″, k. h. 18° 18′ 22″
Egerág (Baranya megye)
Egerág
Egerág
Pozíció Baranya megye térképén

Egerág (németül: Egrad, horvátul Egrag, Jegrag) község Baranya megyében, a Pécsi járásban.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Németül Egerág neve Egrad. Horvátul két alakot használnak: Egrag (szemelyiek elnevezése) ill. a Jegrag (lothárdiak elnevezése).[3][4]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Pécstől délkeletre fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történészek adatai szerint Egerág területén már a rézkorban is éltek emberek. Az ún. Balatoni csoport tagjainak nyomait, tábortüzük, eszközeik maradványait megtalálták. A római korból a jelenlegi falu határában lévő Rögződ völgyben, a Kóka patak partján 2000 körül – szántás során – egy villa maradványaira bukkantak (a feltárást a Janus Pannonius múzeum végezte). Légfűtési rendszerét fedezték fel, melynek teljes feltárására pénzhiány miatt nem került sor. Az avar kor két teljesen ép téglasírt hagyott ránk, melyben Fausta császárnő pénzérméjét, ruhadíszeket, övcsatokat találtak.

A legrégebbi írások 1332-ből maradtak fenn. Eszerint a falut Negernek hívták. 1333-ban a baranyai főesperesség részeként említik a települést, ahol működő plébániájáról tesznek említést. Ezt a pápai tizedjegyzék is megerősíti. A falunév mai alakját a 1542-ben a pécsi püspökség részeként említik először1542-ben a tizedjegyzék szerint a falu a pécsi püspök birtoka 10 portával. A püspök fel is vette az adót. 1554-ben a pécsi nahie (került) fejadósefterében 21 házzal szerepel. Lakói ekkor már magyarok. 1557-ben említik a katolikus papját. 1565-ben Egerág 10 házzal szerepel az adójegyzékben. 1582-ben már 28 házzal szerepel.

A török hódoltság korában a falutól délre eső irányban egy katonai központ volt a törököknek. Lélekszáma gyarapodik. A falu tulajdonosa Olaj bég is itt lakott. Olaj bégnek 1 ház után 45 koronát kellett fizetni 2-3 fontnyi vajat évente, ezeken kívül kellett a földjein szántani, kaszálni és fát vágni. A török császárnak így évente 6 forintot kellett leszállítani . A hódoltság idejében az unitárius vallás amit akkor arián vallásnak hívtak - volt elterjedve és Egerág népe is ezt a vallást követte. A falu még Zrínyi Batthyány és Pálffyi birtok. Külön érdekesség – írásos emlékek alapján nyomon lehet követni –, hogy a Nyúl család túlélte a török kort, sőt napjainkban is élnek ilyen vezetéknevű családok a faluban. A török kiűzését követő első házösszeírások alapján tudjuk, hogy 1695-ben 21 család lakta.

1703-ban Egerágon ismét önálló plébánia létesül, majd 1730-ban római katolikus elemi iskolát alapítanak a községben. A falu életében jelentős eseménynek számított, hogy 1769-ben új templom építése kezdődött, melyet 1774-ben Sarlós Boldogasszony napján szenteltek fel.

Középkori írásokban „hagyományosan magyar" településként említik. A lakosság vallását tekintve 90%-ban római katolikus, a fennmaradó közösség megoszlik a református és más vallások között.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római katolikus temploma - 1774-ben épült.

Testvértelepülés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Egerág települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Hrv. glasnik br.17/2008. Semeljski vinogradari, 24. travnja 2008.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Egerág témájú médiaállományokat.