Markóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Markóc
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállás község
Polgármester Kovács Sándor (független)[1]
Irányítószám 7967
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség51 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség9,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Markóc (Magyarország)
Markóc
Markóc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″
Markóc (Baranya megye)
Markóc
Markóc
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Markóc témájú médiaállományokat.

Markóc község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Barcstól 25 km-re délkeletre, Szigetvártól 20 km-re délre, Sellyétől légvonalban kb. 5, közúton 7-8 kilométerre helyezkedik el; a déli (magyar-horvát) országhatártól és a Drávától ugyancsak mintegy 5 km-re fekszik északi irányban. Egyutcás kistelepülés, mely a falu legkeletibb házai mellett húzódó DrávafokDrávakeresztúr országútról leágazva érhető el.

Története[szerkesztés]

Markóc nevét az oklevelekben 1403-ban említették először Markochel néven, később 1492-ben Markowcz néven írták. A falu első ismert birtokosa a pécsi főesperes volt, majd a későbbiekben az Istvánffy, a Doby és a Somssich családoké volt. 1480 körül a Festetics család dégi ága volt a település birtokosa. A falu lakosai a török hódoltság kezdetén a mai falu mellett állt Mokárfa nevű falu, mely a törökök alatt elpusztult.

A lakosság a szomszédos Markocz nevű rétre költözött át, s később ez lett a falu neve is. A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. 1910-ben 229 lakosából 228 magyar volt. Ebből 21 rómaikatolikus, 208 református volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Döme Julianna (független)[3]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Lantos Tamás Ferenc (független)[4]
  • 2014–2019: Lantos Tamás Ferenc (független)[5]
  • 2019-től: Kovács Sándor (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 100%-a magyarnak, 1,6% bolgárnak, 23,4% cigánynak, 1,6% németnek mondta magát (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 40,6%, református 42,2%, felekezeten kívüli 15,6% (1,6% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma 1858-ban épült, műemléki védelem alatt álló épület.[7]
  • A település határában három irányban is olyan, íves formában elhelyezkedő ártéri erdőfoltokat találhatunk, amelyek egykori Dráva-holtágak maradványai. Nyílt víznek már egyik erdőrészben sincs nyoma, de az egyik ilyen terület, a Markóci-rét 1996 óta helyi védettség alatt áll, a környék jellemző mocsári-réti növény- és állatfajaival.[8][9]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  4. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  5. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  6. Markóc Helységnévtár
  7. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  8. Irány a Dráva! - Vadon élménye élő folyók mentén.. Duna-Dráva Nemzeti Park. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)
  9. Bank László: Ökológiai állapot-felmérő lap a Markóci-rétről., 2013. augusztus 11. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)