Markóc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Markóc
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Sellyei
Jogállás község
Polgármester Lantos Tamás Ferenc (független)[1]
Irányítószám 7967
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 63 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 9,67 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5,79 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Markóc (Magyarország)
Markóc
Markóc
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 47″, k. h. 17° 46′ 04″
Markóc (Baranya megye)
Markóc
Markóc
Pozíció Baranya megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Markóc témájú médiaállományokat.

Markóc község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Barcstól 25 km-re délkeletre, Szigetvártól 20 km-re délre, Sellyétől légvonalban kb. 5, közúton 7-8 kilométerre helyezkedik el; a déli (magyar-horvát) országhatártól és a Drávától ugyancsak mintegy 5 km-re fekszik északi irányban. Egyutcás kistelepülés, mely a falu legkeletibb házai mellett húzódó DrávafokDrávakeresztúr országútról leágazva érhető el.

Története[szerkesztés]

Markóc nevét az oklevelekben 1403-ban említették először Markochel néven, később 1492-ben Markowcz néven írták. A falu első ismert birtokosa a pécsi főesperes volt, majd a későbbiekben az Istvánffy, a Doby és a Somssich családoké volt. 1480 körül a Festetics család dégi ága volt a település birtokosa. A falu lakosai a török hódoltság kezdetén a mai falu mellett állt Mokárfa nevű falu, mely a törökök alatt elpusztult.

A lakosság a szomszédos Markocz nevű rétre költözött át, s később ez lett a falu neve is. A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. 1910-ben 229 lakosából 228 magyar volt. Ebből 21 rómaikatolikus, 208 református volt. A pici Dráva közeli falu lakossága 2010-ben valamivel több volt, mint 50 fő.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református temploma 1858-ban épült, műemléki védelem alatt álló épület.[3]
  • A település határában három irányban is olyan, íves formában elhelyezkedő ártéri erdőfoltokat találhatunk, amelyek egykori Dráva-holtágak maradványai. Nyílt víznek már egyik erdőrészben sincs nyoma, de az egyik ilyen terület, a Markóci-rét 1996 óta helyi védettség alatt áll, a környék jellemző mocsári-réti növény- és állatfajaival.[4][5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Markóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2015. október 9.)
  4. Irány a Dráva! - Vadon élménye élő folyók mentén.. Duna-Dráva Nemzeti Park. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)
  5. Bank László: Ökológiai állapot-felmérő lap a Markóci-rétről., 2013. augusztus 11. (Hozzáférés: 2015. augusztus 5.)