Szentegát

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentegát
Szentegát - Biedermann-Palace.jpg
Szentegát címere
Szentegát címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Szigetvári
Jogállás község
Polgármester Gáspár István[1]
Irányítószám 7915
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 364 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 15,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 27,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentegát (Magyarország)
Szentegát
Szentegát
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 58′ 35″, k. h. 17° 49′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 35″, k. h. 17° 49′ 28″
Szentegát (Baranya megye)
Szentegát
Szentegát
Pozíció Baranya megye térképén
Szentegát weboldala

Szentegát község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Baranya megyében, Szigetvártól délre, Dencsháza déli szomszédjában fekvő zsáktelepülés, kiépített közúton csak északi irányból érhető el. Szinte minden irányból nagy kiterjedésű, csatornákkal szabdalt mezőgazdasági területek határolják, Dencsházát kivéve minden környező lakott hely (Sumony, Okorág, Marócsa, Endrőc, Bürüs) légvonalban jelentős, átlagban is legalább 5 kilométeres távolságban fekszik a település központjától.

Nyugati határában terebélyes erdőség található, amely természetvédelmi oltalom alatt áll (Szentegáti-erdő Természetvédelmi Terület). A település közigazgatási területe déli irányban egészen a Fekete-víz felső folyásáig terjed.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szentegát 1870 körül létesült, többségében magyar lakosságú uradalmi major volt.

Neve előtagját az 1570-es években itt élt Szente dencsházi családról vette, neve utótagját pedig az itt lévő gátról.

A település a Biedermann bárói család birtoka volt egészen 1945-ig. A Biedermann család itt szép kastélyt és vadászházat is épített.

A kastély viszonylag jó állapotban maradt fenn, amit annak köszönhet, hogy évtizedekig az állami gazdaság gondnoksága alatt állt. A kastélyt nagy park és erdő veszi körül, a park mára eléggé elhanyagolt állapotba került.

A korábban Dencsháza részét képező falu 1989. január 1-jén lett önálló község.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Természeti értékei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 235 hektár területen fekvő gyertyános-tölgyes erdő bükkös foltokkal. Az erdő aljnövényzete hegyvidéki növényfajok sokaságát rejti; megtalálható itt például a kapotnyak, erdei galambvirág, sárga árvacsalán, hegyi veronika, erdei madársóska, mellettük több melegkedvelő növény is él itt, mint a szúrós csodabogyó, pirosítógyökér, ezüst hárs, borostás sás, vagy a ritka széleslevelű nőszőfű, kardos madársisak és a békakonty.

Az erdő állatvilága is gazdag; fekete gólya, barna kánya, kabasólyom, kék galamb, hegyi fakúsz és léprigó is költ az erdőben. Legféltettebb értéke azonban mégis a Magyarországon fészkelő egyetlen vörös kánya pár.[forrás?]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Szentegát települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentegát témájú médiaállományokat.