Hegyszentmárton

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hegyszentmárton
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Sellyei
Jogállás község
Polgármester Jakab Gézáné (független)[1]
Irányítószám 7837
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 421 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 22,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hegyszentmárton (Magyarország)
Hegyszentmárton
Hegyszentmárton
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 54′ 13″, k. h. 18° 05′ 25″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 13″, k. h. 18° 05′ 25″
Hegyszentmárton (Baranya megye)
Hegyszentmárton
Hegyszentmárton
Pozíció Baranya megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hegyszentmárton témájú médiaállományokat.

Hegyszentmárton község Baranya megyében, a Sellyei járásban. Három különálló településrésze Hegyszentmárton, az attól északnyugatra fekvő Alsóegerszeg és az északkeletre fekvő Monyorósd. Jellegzetessége a mindhárom településrész központjában megtalálható kőből épült harangtorony.

Fekvése, megközelítése[szerkesztés]

A település Pécs-től, Siklóstól és Sellyétől is közel azonos távolságra helyezkedik el, legegyszerűbben az 58-as főút felől közelíthető meg, Garé és Siklósbodony érintésével. Ezen az útvonalon haladva először Monyorósdot érjük el, majd a településrész végét elhagyva az addig kelet-nyugati irányban haladó országút éles kanyarral délnek fordul, így éri el Hegyszentmártont. Alsóegerszeg Hegyszentmártonról nyugatra, Bogádmindszent felé továbbhaladva, az országút egy elágazásától érhető el. További szomszédai észak felől Tengeri, délről pedig Kórós, de közigazgatási területe határos északkelet felől Kisdér közigazgatási területével is.

Hegyszentmártont érinti a Villány-Siklósi borút útvonala.

Története[szerkesztés]

Nevét 1332-ben említette egy, a pozsonyi káptalan levéltárában őrzött oklevél S. Martini néven.

1332-ben Viszló falu felosztása kapcsán említették, hogy a Szentmárton felé eső rész a pécsi káptalannal határos.

A pécsi esperességben fekvő Hegyszentmárton papja 1332-ben 25, 1333-ban 8, 1335-ben 22 báni pápai tizedet fizetett.

Látnivalók[szerkesztés]

Hegyszentmártonnak nincsen saját temploma, viszont mindhárom falurész központjában három szintes, kőből épült harangtorony áll, meghatározó elemeiként a faluképnek; a temetőjében (mely Hegyszentmártontól nyugatra, az alsóegerszegi elágazástól nem messze található az országút mentén) a bejárattól távolabb egy Szent Pál nevére szentelt temetőkápolna is áll.[3] Mindhárom településrész gyakorlatilag egyutcás kialakulású, sok szép, a környék hagyományos népi építészetére jellemző stílusjegyeket viselő parasztházzal.

Források[szerkesztés]

  1. Hegyszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Hegyszentmárton templomai a Templomaink.hu adatbázisában
  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történelmi földrajza I.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]