Ugrás a tartalomhoz

Alsószentmárton

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsószentmárton
A falu központja
A falu központja
Alsószentmárton címere
Alsószentmárton címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSiklósi
Jogállásközség
PolgármesterBalogh Krisztián (független)[1]
Irányítószám7826
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség1176 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség93,46 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 47′ 25″, k. h. 18° 18′ 20″45.790370°N 18.305600°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 25″, k. h. 18° 18′ 20″45.790370°N 18.305600°E
Alsószentmárton (Baranya vármegye)
Alsószentmárton
Alsószentmárton
Pozíció Baranya vármegye térképén
Alsószentmárton weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsószentmárton témájú médiaállományokat.

Alsószentmárton (horvátul: Semartin, románul: Sânmarta de Jos, cigányul: Senmarto) község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

A Dráva-síkon fekszik, a horvát határtól 3,5 km-re (közigazgatási határának déli szakasza egybeesik az országhatárral). Szomszédos települések: nyugaton Matty, északkeleten Egyházasharaszti, keleten Old (mindegyiktől 3–3,5 km-re); az északabbra fekvő két közeli kisváros: Siklós és Harkány 12 ill. 17 km-es kerülővel érhető el. Horvát területen a legközelebbi város a szlavóniai Donji Miholjac, amelyet Matty–Gordisa felé az 58-as főúton, a drávaszabolcsi nemzetközi határátkelőhelyhez kapcsolódó Dráva-hídon át lehet megközelíteni.

Alsószentmártontól délre több egykori Dráva-kanyarulatból lefűződött holtág maradványa található. Ezek közül már csak a gyűrűspusztai határban lévő Recski-tónak van nyílt víztükre. A Dráva-töltésen túl a folyó sűrű erdővel benőtt, széles ártere húzódik.

A falu közúton érhető el, a Kistapolca–Matty közötti 5709-es útról. Külterületi településrésze Gyűrűspuszta, amely a falu központjától 2,5 km-re délnyugatra fekszik és Matty felől közelíthető meg, az 5712-es útból kiágazó 57 123-as mellékúton, Keselyősfapusztán keresztül (régi neve: Keselősfa).

Egy 1332-es oklevél tesz először említést a faluról, S. Martino néven. Egykor itt állt a vaskaszentmártoni apátság. A 18. században Drávaszentmártonnak hívták, és az Esterházy család, majd a vakai apátság birtoka volt. A 20. század második feléig túlnyomórészt sokácok (magyarországi horvátok) lakták, de svábok és magyarok is éltek itt.

Trianon után, majd a II. világháborút követően a falu délszláv őslakói egyre nagyobb számban települtek át Jugoszláviába. A maradék sokácok 1975–76-ban hagyták el a falut. Megüresedett házaikat néhány éven belül mintegy ezer román cigány foglalta el[3] a beások (más néven „teknős”, azaz teknővájók) „muncsán” (munténiai) alcsoportjából, akik a beás nyelv archaikus román dialektusát beszélik. Így vált Alsószentmárton a 80-as évek elejére etnikailag szinte homogén cigány településsé.

A falu a 2010-es években sorozatosan az ország legszegényebb településeinek listáján szerepelt. A 2017. decemberi statisztikai adatok szerint a faluban akkor 27,3%-os volt a munkanélküliség.[4] 2019-ben a Máltai Szeretetszolgálat modellje alapján kidolgozott „cigányfelzárkóztatási stratégia” egyik célpontja Alsószentmárton lett.

Terminus Név Jelölő szervezet Megjegyzés
1990–1994 Szilágyi Péter MSZP[5]
1994–1998 MSZP[6]
1998–2002 független[7]
2002–2006 Tábori Mihály független cigány kisebbségi[8]
2006–2010 Vas Péter Fidesz[9]
2010–2014 Fidesz[10]
2014–2019 Budai László független[11]
2019–2020 független[12] Hivataláról lemondott.
2020–2024 Balogh Miklós független[13] Időközi választás: 2020. szeptember 13.
2024– Balogh Krisztián független[1]

A településen 2020-ban időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a 2019 őszén megválasztott előző polgármester alig négy hónap után, méltatlanság miatt benyújtotta lemondását.[14] [15] A választás időpontját először 2020. június 7-re tűzték ki,[16] de aznap nem lehetett megtartani, mert a Covid-járvány miatt életbe lépett vészhelyzeti korlátozások lehetetlenné tették a lebonyolítását. A választás időpontját a korlátozások feloldását követően szeptember 13-ra tűzték ki.

Alsószentmárton korfája (2001-es adatok alapján)

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 97,6%-a magyarnak, 98,6% cigánynak mondta magát; 0,8% nem nyilatkozott (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallási megoszlás: római katolikus 95,2%, felekezeten kívüli 1,7%; 2,9% nem nyilatkozott.[17]

2022-ben a lakosság 93,8%-a vallotta magát magyarnak, 77,9% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,3% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 0,1–0,1% görögnek, románnak, ukránnak ill. szerbnek, 0,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek; 4,9% nem nyilatkozott (a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb 100%-nál). Vallási megoszlás: 89,1% római katolikus, 0,8% görögkatolikus, 0,1% református, 0,1% egyéb keresztény, 1,2% egyéb katolikus, 1,1% felekezeten kívüli; 7,2% nem válaszolt.[18]

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
1184
1190
1247
1207
1202
1126
1172
1198
1176
201320142015201920212022202320242025
Adatok: Wikidata

Nevezetességek, érdekességek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • A falu Szt. Mártonnak szentelt római katolikus templomát a sokác lakosság építtette 1797-ben, barokk stílusban. 2015-ben felújították.
  • Recski-tó (Dráva-holtág)
  • Alsószentmártonban mérték országosan ez idáig az évi legnagyobb csapadékmennyiséget (2013: 1083,1 mm).[19]
  1. 1 2 "Alsószentmárton települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2025. november 30..
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
  3. Az első cigányfalu. MTV Pécsi Regionális Stúdió, 1981
  4. "Magyar települések feketelistája". napi.hu.
  5. "Alsószentmárton települési választás eredményei" (txt). Országos Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
  6. "Alsószentmárton települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. február 24..
  7. "Alsószentmárton települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. február 24..
  8. "Alsószentmárton települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2002. október 18. Hozzáférés: 2020. február 24..
  9. "Alsószentmárton települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. február 24..
  10. "Alsószentmárton települési választás eredményei" (html). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2025. november 30..
  11. "Alsószentmárton települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2025. november 30..
  12. "Alsószentmárton települési választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 23..
  13. "Alsószentmárton települési időközi polgármester-választás eredményei" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2020. szeptember 13. Hozzáférés: 2022. július 22..
  14. "Időközi helyi önkormányzati választások" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2019. Hozzáférés: 2020. június 26..
  15. "Méltatlanság miatt lemondott a hűtlen kezelés és csoportos garázdaság miatt elítélt polgármester Alsószentmártonon" (html). 444.hu. 2020. március 2. Hozzáférés: 2020. március 2..
  16. "Alsószentmárton időközi polgármester-választás" (html). Nemzeti Választási Iroda. 2020. június 7. Hozzáférés: 2020. június 26..
  17. Alsószentmárton Helységnévtár
  18. Alsószentmárton Helységnévtár
  19. "Elmúlt évek időjárása". met.hu. 2014-11-15 dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 15-01-17. {{cite web}}: Check date values in: |accessdate= (súgó)

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]