Geresdlak

	Geresdlak
	A püspöklaki római katolikus templom
	; Geresdlak címere
	; Geresdlak címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Pécsváradi
Jogállás	község
Polgármester	Dr. Habjánecz Attila Tibor (független)
Irányítószám	7733
Körzethívószám	69
	Népesség
Teljes népesség	765 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	29,75 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	25,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Geresdlak Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 06′ 31″, k. h. 18° 31′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 31″, k. h. 18° 31′ 34″
	Geresdlak Pozíció Baranya megye térképén
	Geresdlak weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Geresdlak témájú médiaállományokat.

Geresdlak (németül: Gereschlack^[3]) község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Geresdi-dombság délkeleti részén, Pécsváradtól délkeletre, Himesháza és Fazekasboda közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Két település és egy településrész, Geresd, Püspöklak és Kisgeresd egyesítéséből jött létre 1968. június 30-án.

Geresd már az Árpád-korban is lakott hely volt. Nevét 1292-ben említették először az oklevelek Gueresty alakban írva. A falu ekkor több birtokos kezében volt; így például öröklött része volt itt Geresdi Tamásnak, aki 1302-ben a böszörmény Mizse nádor testvérének, Ayza ispánnak híve volt, és részt vett a megyei közéletben is. 1312 előtt Geresdi Tamás megvette Hazugdi Péter és felesége, Neste itteni földjét és vejének, Hásságyi Pálnak adta át. Az átadott birtokban volt egy Sebastyanyulese nevű faluhelyet, a Gyöngyösön (Gyungys) túli trágyázott föld fele, az egész kaszáló, a mezei szántóföldek fele és a földhöz tartozó erdő. Az 1293-ból fennmaradt feljegyzések a geresdi nemeseket olasz eredetűnek mondták. Ekkor élt Gellért orvos leánya Katha, aki a nagyanyja Ech és anyja Enchebech hitbérként reá szállt részét átadta leányának Zeptének, Alapi Miklósnénak.

1295 előtt egy további birtokrész felett a baranyai várjobbágyok perlekedtek Győr nemzetségbeli Óvári Konráddal, de később lemondtak róla Konrád javára, aki azt öröklött birtokának mondta. 1295-ben Óvári Konrád a nádorfehérvári püspökkel szemben is megvédte e birtokát. 1330-ban Konrád unokái osztották ketté egymás közt a birtokot.

Püspöklak[szerkesztés]

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 40,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,4%, református 2,7%, evangélikus 0,5%, görög katolikus 0,2%, felekezeten kívüli 7,4% (22,4% nem nyilatkozott).^[4]

A 2000-es években több finn család vásárolt magának itt házat. 2013-ban már 100-150 finn állampolgár élt a 6-8 melegebb hónapban a faluban. Szinte minden házban azonnal szaunát építettek.^[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

Geresdlak legnagyobb turisztikai vonzerejét mára már a minden évben megrendezésre kerülő geresdlaki Gőzgombóc Fesztivál jelenti, ahol rendszeresen több ezer látogató teszi tiszteletét.^[6]
Római katolikus temploma 1828-ban épült, Remete Szent Pál tiszteletére szentelték fel.
Harangláb (Kisgeresd)
Szent Flórián-szobor
Koffán-ház (művészeti galéria)
Német tájház
Babakiállítás