Véménd

	Véménd
	Kossuth Lajos utca
	; Véménd címere
	; Véménd címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Mohácsi
Jogállás	község
Polgármester	Szalonna Zoltán (független)
Irányítószám	7726
Körzethívószám	69
	Népesség
Teljes népesség	1272 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	41,87 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	31,81 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Véménd Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 09′ 25″, k. h. 18° 36′ 58″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 25″, k. h. 18° 36′ 58″
	Véménd Pozíció Baranya vármegye térképén
	Véménd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Véménd témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Véménd (németül: Weimend, Wemend)^[3] község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Pécsváradtól keletre, Mohácstól észak-északkeletre, a Geresdi-dombság területén, a megye határán helyezkedik el. északabbi szomszédai már Tolna vármegyéhez tartoznak.

Megközelítése[szerkesztés]

A legfontosabb közúti elérési útvonala, az átadása óta az M6-os autópálya, amely nemcsak, hogy áthalad a közigazgatási határai között, de csomópontja is van itt. Központján, annak főutcájaként az 5621-es út halad végig; Moháccsal és Pécsváraddal az 5606-os út, Himesházával pedig az 5614-es út kapcsolja össze.

A 2000-es években történt bezárása előtt érintette a Pécs–Bátaszék-vasútvonal is, melynek egy állomása volt a határai közt; az állomás a belterület nyugati szélén létesült, közúti elérését az 5621-es útból délnek kiágazó 56 304-es számú mellékút biztosította.

Története[szerkesztés]

A kelet-baranyai település szelíd dombok között húzódik meg. Már a bronzkorban lakott volt: előbb a mészbetétes kultúra, később a kelták szórványleletei erről tanúskodnak.

Első említése 1332-1335 közötti időszakban történt Emon néven, csupán a 18. század első harmadában jelent meg a Vemen forma. Émen vagy Émel középkori magyar falu volt, a török megszállás alatt elnéptelenedett. 1690 körül rácok telepedtek meg itt, majd 1748 körül érkezett az első német telepescsoport. A németség gyors ütemben növekedett. A rácok száma az első világháborúig lassan fogyott. 1920 után az itt élő szerbek zöme Jugoszláviába optált. 1930-ban 243 lakos vallotta magát magyar, 2130 német, 5 szerb és 2 egyéb anyanyelvűnek. 1970-ben 1127 magyar és 1195 német élt itt. Külterületi lakos ekkor 186 fő volt, ebből a Cigánytelepen 100.

A szájhagyomány szerint a mai település csak 300 éves, korábban nyugatabbra feküdt a falu. A rácokban élénken élt a tudat, hogy Szerbiából a török elől menekültek ide a „nagy költözés’ idején vagy még korábban, s a környező völgyekben létesítettek ideiglenes településeket. Erre szerintük dűlőnevek, illetve falunevek emlékeztetnek, például: szh. Apatija, Batova, Berak, Demerkapija (Dömörkapu), Hristova dolina Korpač, Kapavac, Krstoš, Petrovac, Prkos, Sapud, Uros és Vemen. Őrizték azt a hagyományt is, hogy vissza kell térniük, ha hazájuk felszabadul.

A németekben is mindvégig tudatos maradt, hogy az akkori német birodalomból vándoroltak be, a közelebbi hely neve azonban elhomályosult. Egyes kutatók szerint a Rajna vidékéről, Szászföldről, Frankfurt és Fulda környékéről, valamint Ausztriából jöttek. A kolerajárványok elől is sokan ide menekültek a környező falvakból, például Palotabozsok első lakói. Az utolsó betelepülési hullám (1728-87) érkezőket „sváb parasztok”-nak, „telepesek”-nek (Schwabenbauern, Colonisten) nevezték.

Ebben a faluban épült fel az 1911-ben megnyitott Pécs–Pécsvárad–Bátaszék-vasútvonal egyik legfontosabb állomása, ahol a kezdetektől fogva jelentős teherforgalom bonyolódott. A vasút fénykorában Véméndről egészen Kiskunfélegyházáig, sőt Szegedig is el lehetett jutni.

1945 után a németek egy részét kitelepítették, helyüket 100 bukovinai székely család (Hadikfalváról), a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében 70 felvidéki család (a Csallóközből, Hontfüzesgyarmatról, Albárból, Szímőről, Kamocsáról stb.) s számos úgynevezett „magyar” telepes foglalta el (bár a többiek is magyarok voltak).

2001-ben lakosságának 22,1%-a vallotta magát németnek, 8,7%-a cigánynak.

A teknővájó cigányok egy része a mecseknádasdi, erdősmecskei, majd fekedi erdők cigánytelepeiről vándorolt be. 1936-60-ig a Kohlentalban, 1975-ig a Kirchengrundban laktak, végül a faluba telepítették őket. 1997-ben megszűnt a Pécs-Bátaszék vasútvonal személyforgalma a Pécsvárad–Palotabozsok közötti, majd néhány év múlva a Palotabozsok–Bátaszék közötti szakaszon is. A teherszállítás ugyan még néhány évig megmaradt, ám ma már méteres gaz borítja az egykor szebb napokat látott véméndi állomás vágányait.

Idegen elnevezései[szerkesztés]

A település kétféle német neve Wemend és Weimend. Horvátul a mohácsi horvátok által használt Vemen a hivatalos, de a versendi horvátok Vimennek nevezték a falut.^[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Trábert András (független)^[5]
1994–1998: Trábert András (független)^[6]
1998–2002: Trábert András (független)^[7]
2002–2006: Trábert András (független)^[8]
2006–2010: Váradi János (független)^[9]
2010–2014: Váradi János (független)^[10]
2014–2019: Barta Erzsébet (Fidesz-KDNP)^[11]
2019-től: Szalonna Zoltán (független)^[1]

Kultúra[szerkesztés]

1895-től dr. Guttmann Dezső volt a falu körorvosa. Itt született 1897. május 10-én lánya, Guttmann Márta, akit az elsők között vettek fel a Zeneakadémia 1911-ben indult speciális művészképző tanszakára. A fiatal hárfás mestere Mosshammer Román volt. Ő lett az első diplomát szerzett női hárfás Magyarországon.^[12]

Gazdaság[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

A véméndi futballpályán kezdték sportolói pályafutásukat idősebb Dárdai Pál (labdarúgó, 1951–2017)| és ifjabb Dárdai Pál (labdarúgó, 1976). Utóbbi, a Hertha Berlin volt edzője és volt játékosa, 2014-től 2015-ig a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, rendszeresen hazajár Véméndre szintén futballista karrierre készülő fiaival.^[13]

A Véménd futballcsapata jelenleg (a 2018/19-es idényben) a Baranya megyei másodosztályban játszik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,5%-a magyarnak, 18,1% cigánynak, 0,3% horvátnak, 30,5% németnek mondta magát (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75%, református 5,3%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 2,8% (15,2% nem nyilatkozott).^[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

Az 1796-ban épült barokk stílusú templom
Tájház
Erdészház
Véménd bel- és külterületén számos régi kőkereszt található, amelyeket felújításuk során egységesen kék színűre festettek.

Források[szerkesztés]

Véménd Önkormányzatának honlapja

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Véménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
↑ Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=20279
↑ Véménd (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal . (Hozzáférés: 2022. június 9.)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
↑ Véménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Véménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
↑ Véménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
↑ Véménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
↑ Véménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
↑ Véménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
↑ Véménd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
↑ Adalékok Guttmann Márta életrajzához HarpPost blog
↑ Emlékezés: négy Dárdai egy csapatban a véméndi tornán
↑ Véménd Helységnévtár