Sumony

	Sumony
	Sumonyi római katolikus templom
	; Sumony címere
	; Sumony címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Szentlőrinci
Jogállás	község
Polgármester	Orsós József (független)
Irányítószám	7960
Körzethívószám	73
	Népesség
Teljes népesség	406 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	21,03 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	20,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Sumony Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 58′ 09″, k. h. 17° 55′ 03″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 09″, k. h. 17° 55′ 03″
	Sumony Pozíció Baranya vármegye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sumony témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Sumony község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szigetvártól délkeletre, Szentlőrinctől délnyugati irányban helyezkedik el.

A szomszédos települések: észak felől Szentdénes, északkelet felől Királyegyháza, kelet felől Gyöngyfa, délkelet felől Magyarmecske és Gilvánfa, dél felől Csányoszró, délnyugat felől Okorág, északnyugat felől pedig Bánfa és Rózsafa.

Megközelítése[szerkesztés]

Belterületén csak a Királyegyházától Sellyéig húzódó 5806-os út halad végig, ezen érhető el mindkét végponti település felől; Szentdénessel az 5807-es út köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Sumony megállóhely (mely vasútigazgatási szempontból megálló-rakodóhelynek minősül) a belterülettől délre helyezkedik el, közvetlenül az 5807-es út mellett.

Története[szerkesztés]

Sumony nevét az oklevelek 1290-ben említették először Sumon írásmóddal, majd 1332-ben Somon alakban írták. 1290-ben a pécsi káptalan által állított [egyházi] nemes tanúk között Sumonyra való lakosok is szerepeltek. A település Bánfalvával (Bánfa) együtt a pécsi püspökség birtoka volt. 1333-ban papja 13, 1334-ben 7, 1335-ben 5 báni pápai tizedet fizetett.

Sumony a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, ekkor is magyarok lakták.

1882-ben a pécsi székesegyház átépítésekor két mellékoltárt – a Szent István-oltárt és a Szent Mihály-oltárt – vásároltak a sumonyi katolikus templomba.^[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Lukács János (független)^[4]
1994–1998: Busi István (független)^[5]
1998–2002: Lucza János (független)^[6]
2002–2006: Lucza János (független)^[7]
2006–2009: Lucza János (független)^[8]
2009–2010: Orsós József (független)^[9]
2010–2011: Orsós József (független)^[10]
2012–2014: Orsós József (független)^[11]
2014–2019: Orsós József (független)^[12]
2019-től: Orsós József (független)^[1]

A településen 2009. június 7-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.^[13] A polgármesteri posztért aránylag sok, 6 jelölt indult, de a hivatalban lévő faluvezető nem szerepelt köztük.^[9]

2012. január 22-én újra időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani Sumonyban, újból a korábbi testület önfeloszlatása okán.^[14] A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.^[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között

Lakosok száma	430	450	427	419	406
	2013	2014	2015	2019	2021

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 40,5%-a magyarnak, 10,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,9% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (59,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,7%, református 1,7%, felekezeten kívüli 7,1% (66,1% nem nyilatkozott).^[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

Római katolikus temploma 1866-ban épült.
Halastórendszer, ahol 1981 óta működik a gyűrűzéssel is foglalkozó Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomás, és minden évben több hónapon keresztül madárgyűrűző táborokat is szerveznek.^[16]^[17]^[18]