Borjád (település)

Borjád
Kossuth Lajos utca
Borjád címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Bólyi
Jogállás	község
Polgármester	Schäffer Tibor János (független)
Jegyző	Kiss Annamária körjegyző
Irányítószám	7756
Körzethívószám	69
Népesség
Teljes népesség	370 fő (2019. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	25,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,59 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borjád Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 56′ 12″, k. h. 18° 28′ 09″45.9368, 18.469291666667
Borjád Pozíció Baranya megye térképén
Borjád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borjád témájú médiaállományokat.

Borjád (horvátul: Borjatnémetül: Barjad) község Baranya megyében, a Bólyi járásban.

Fekvése

Baranya megye délkeleti részén, Mohács közelségében, Bólytól délnyugati irányban 6 kilométerre található a település.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 1% horvátnak, 23,9% németnek mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 5,2%, evangélikus 20,5%, felekezeten kívüli 5,7% (7,3% nem nyilatkozott).

Története

A legelső írásos emlék 1311-ből maradt fenn Barlad, Barlaad formában, Borjádi Miklós nevében.

1330-ban egy oklevél szerint a borjádi nemesek tanúként szerepeltek. 1333-1335 között nevét a pápai tizedjegyzék is említette Boryad néven; 1333-ban papja 25 báni pápai tizedet fizetett, tehát ekkor már egyházas hely volt.

A feltételezések szerint a hajdan „színmagyar” község a pécsi püspökség birtoka volt. Magyar voltát egy a török uralom időszakából, 1571-ből fennmaradt adóösszeírás is megerősíti. Lakosságát azonban alaposan megtizedelte a török, a mohácsi csata után Borjád is súlyos veszteségeket szenvedett el a rablások, gyújtogatások következményeként.

A török közigazgatás 1591-ben a baranyavári Náhi körzetéhez csatolta.

Néhány szomszédos faluval együtt 1597-ben Borjád is a Budán székelő Ürejsz pasa kezére került. A kiűzés utolsó harcaiban Batthyány II. Ádám táborozott 2000 fős seregével Borjádon, amelyet később vitézségéért a gróf uradalmába is kapott. Ebben az időszakban ortodox szerbek telepedtek meg a faluban, beköltözésükre ma a dűlőnevek - például Dola, Atica - is emlékeztetnek.

A 18. században katolikus németek érkeznek a faluba, nagyobb arányú betelepedésük a 19. század elejére tehető. Egyházközösségét 1770-ben alapították. Az elköltöző szerbek helyére fokozatosan települnek protestáns németek is, és ekkoriban kerül a Batthyány-uradalomtól – házasság révén – a Montenuovo családhoz a község. Gazdag mezőgazdasági és kézműves hagyomány tanúskodik a borjádiak szorgalmáról, munkaszeretetéről. A férfilakosságot a háborúk is megtizedelték, később a településpolitika is vétkes volt abban, hogy lakossága 860 főről 500-ra csökkenjen.

2001-ben lakosságának 13,6%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

2016-ban fölújították a helyi evangélikus templomot.

Híres szülötte

Raffay Ernő történész, egyetemi tanár, konzervatív politikus

Nevezetességei

• Evangélikus temploma – 1890-ben épült
• Katolikus templom – épült 1927-ben

• 

  Evangélikus templom

• 

  Katolikus templom

Források

• Györffy György: Baranyavármegye
• ↑ horvát név 1: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
• ↑ horvát név 2: Pripremamo se za obilježavanje 35. obljetnice društva (pdf). Hrvatski glasnik br.15/2008.. [2012. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 10.)