Borjád (település)
| Borjád | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Bólyi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Schäffer Tibor János (független)[1] | ||
| Jegyző | Kiss Annamária körjegyző | ||
| Irányítószám | 7756 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 379 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 27,13 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,59 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Borjád
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 45° 56′ 12″, k. h. 18° 28′ 09″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 12″, k. h. 18° 28′ 09″ | |||
Borjád
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| Borjád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Borjád témájú médiaállományokat.
|
|||
Borjád (horvátul Borjat[3][4]németül: Barjad[5]) község Baranya megyében, a Bólyi járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Baranya megye délkeleti részén, Mohács közelségében, Bólytól délnyugati irányban 6 kilométerre található a település.
Története[szerkesztés]
A legelső írásos emlék 1311-ből maradt fenn Barlad, Barlaad formában, Borjádi Miklós nevében.
1330-ban egy oklevél szerint a borjádi nemesek tanúként szerepeltek. 1333-1335 között nevét a pápai tizedjegyzék is említette Boryad néven; 1333-ban papja 25 báni pápai tizedet fizetett, tehát ekkor már egyházas hely volt.
A feltételezések szerint a hajdan „színmagyar” község a pécsi püspökség birtoka volt. Magyar voltát egy a török uralom időszakából, 1571-ből fennmaradt adóösszeírás is megerősíti. Lakosságát azonban alaposan megtizedelte a török, a mohácsi csata után Borjád is súlyos veszteségeket szenvedett el a rablások, gyújtogatások következményeként.
A török közigazgatás 1591-ben a baranyavári Náhi körzetéhez csatolta.
Néhány szomszédos faluval együtt 1597-ben Borjád is a Budán székelő Ürejsz pasa kezére került. A kiűzés utolsó harcaiban Batthyány Ádám táborozott 2000 fős seregével Borjádon, amelyet később vitézségéért a gróf uradalmába is kapott. Ebben az időszakban ortodox szerbek telepedtek meg a faluban, beköltözésükre ma a dűlőnevek - például Dola, Atica - is emlékeztetnek. A 18. században katolikus németek érkeznek a faluba, nagyobb arányú betelepedésük a 19. század elejére tehető. Egyházközösségét 1770-ben alapították. Az elköltöző szerbek helyére fokozatosan települnek protestáns németek is, és ekkoriban kerül a Batthyány-uradalomtól – házasság révén – a Montenuovo családhoz a község. Gazdag mezőgazdasági és kézműves hagyomány tanúskodik a borjádiak szorgalmáról, munkaszeretetéről. A férfilakosságot a háborúk is megtizedelik, később a településpolitika is vétkes abban, hogy lakossága 860 főről 500-ra csökkenjen. Ma a község fejlődőben, lakossága csökkenőben van.
2001-ben lakosságának 13,6%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.
Híres szülötte[szerkesztés]
Raffay Ernő történész, egyetemi tanár, konzervatív politikus
Nevezetességei[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Borjád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ horvát név 1
- ↑ horvát név 2
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013. április 16.)
Források[szerkesztés]
- Györffy György: Baranyavármegye
- ↑ horvát név 1: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
- ↑ horvát név 2: Pripremamo se za obilježavanje 35. obljetnice društva (pdf). Hrvatski glasnik br.15/2008.. (Hozzáférés: 2008. április 10.)
