Borjád (település)

Borjád
evangélikus templom
Borjád címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Bólyi
Jogállás	község
Polgármester	Schäffer Tibor János (független)
Jegyző	Kiss Annamária körjegyző
Irányítószám	7756
Körzethívószám	69
Népesség
Teljes népesség	379 fő (2015. jan. 1.)
Népsűrűség	25,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,59 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Borjád Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 56′ 12″, k. h. 18° 28′ 09″45.9368, 18.469291666667
Borjád Pozíció Baranya megye térképén
Borjád weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Borjád témájú médiaállományokat.

Borjád (horvátul Borjatnémetül: Barjad) község Baranya megyében, a Bólyi járásban.

Fekvése

Baranya megye délkeleti részén, Mohács közelségében, Bólytól délnyugati irányban 6 kilométerre található a település.

Népesség

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,3%-a magyarnak, 1% horvátnak, 23,9% németnek mondta magát (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 5,2%, evangélikus 20,5%, felekezeten kívüli 5,7% (7,3% nem nyilatkozott).

Története

A legelső írásos emlék 1311-ből maradt fenn Barlad, Barlaad formában, Borjádi Miklós nevében.

1330-ban egy oklevél szerint a borjádi nemesek tanúként szerepeltek. 1333-1335 között nevét a pápai tizedjegyzék is említette Boryad néven; 1333-ban papja 25 báni pápai tizedet fizetett, tehát ekkor már egyházas hely volt.

A feltételezések szerint a hajdan „színmagyar” község a pécsi püspökség birtoka volt. Magyar voltát egy a török uralom időszakából, 1571-ből fennmaradt adóösszeírás is megerősíti. Lakosságát azonban alaposan megtizedelte a török, a mohácsi csata után Borjád is súlyos veszteségeket szenvedett el a rablások, gyújtogatások következményeként.

A török közigazgatás 1591-ben a baranyavári Náhi körzetéhez csatolta.

Néhány szomszédos faluval együtt 1597-ben Borjád is a Budán székelő Ürejsz pasa kezére került. A kiűzés utolsó harcaiban Batthyány II. Ádám táborozott 2000 fős seregével Borjádon, amelyet később vitézségéért a gróf uradalmába is kapott. Ebben az időszakban ortodox szerbek telepedtek meg a faluban, beköltözésükre ma a dűlőnevek - például Dola, Atica - is emlékeztetnek.

A 18. században katolikus németek érkeznek a faluba, nagyobb arányú betelepedésük a 19. század elejére tehető. Egyházközösségét 1770-ben alapították. Az elköltöző szerbek helyére fokozatosan települnek protestáns németek is, és ekkoriban kerül a Batthyány-uradalomtól – házasság révén – a Montenuovo családhoz a község. Gazdag mezőgazdasági és kézműves hagyomány tanúskodik a borjádiak szorgalmáról, munkaszeretetéről. A férfilakosságot a háborúk is megtizedelték, később a településpolitika is vétkes volt abban, hogy lakossága 860 főről 500-ra csökkenjen.

2001-ben lakosságának 13,6%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

Híres szülötte

Raffay Ernő történész, egyetemi tanár, konzervatív politikus

Nevezetességei

• Evangélikus temploma – 1890-ben épült
• Katolikus templom – épült 1927-ben

• 

  Evangélikus templom

• 

  Katolikus templom

Források

• Györffy György: Baranyavármegye
• ↑ horvát név 1: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
• ↑ horvát név 2: Pripremamo se za obilježavanje 35. obljetnice društva (pdf). Hrvatski glasnik br.15/2008.. [2012. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. április 10.)