Ugrás a tartalomhoz

Bikal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bikal
A Puchner-kastélyszálló
A Puchner-kastélyszálló
Bikal címere
Bikal címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállásközség
PolgármesterKőműves József (független)[1]
Irányítószám7346
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség621 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség41,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 19′ 55″, k. h. 18° 17′ 09″46.331881°N 18.285750°EKoordináták: é. sz. 46° 19′ 55″, k. h. 18° 17′ 09″46.331881°N 18.285750°E
Bikal (Baranya vármegye)
Bikal
Bikal
Pozíció Baranya vármegye térképén
Bikal weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bikal témájú médiaállományokat.

Bikal (németül: Wickerl) község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Baranya vármegye Hegyhát tájegységében, Dombóvártól légvonalban mintegy 12 kilométerre délkeletre, Mágocs és Egyházaskozár között fekszik. Központján a Bonyhád-Kaposszekcső közti 6534-es út halad át. Vasútvonal nem érinti (a legközelebbi vasúti megállási pont, Mágocs-Alsómocsolád vasútállomás közel tíz kilométerre van Bikaltól).

Története

[szerkesztés]

Bikal nevét fennmaradt oklevél 1325-ben említi először Villa Bykol alakban írva. A település ekkor a Szente-Mágócs nemzetségből származó Chama testvére János birtoka volt. A török uralom alatt sem néptelenedett el. Az 1554-1556-os adóösszeíráskor 15, az 1586-os összeíráskor pedig 16 házat írtak össze a faluban. A török felszabadító háborúk idején a lakosság a környéken zajló hadmozdulatok miatt menekülésre kényszerült. 1696-ban már csak 5 családot írtak össze Bikalon.

Az 1720-as években római katolikus horvát[3][4][5] és magyar családok költöztek a faluba, a 18. század végén pedig evangélikus németek.

1830-ban a királyi kamara birtoka volt, ekkor 521 horvát és 540 német nemzetiségű lakos lakta.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a Bem József ellen harcoló Puchner Antal Szaniszló császári tábornok birtoka lett.

A II. világháború után Moldvából érkezett csángó magyarok telepedtek le Bikalon.

2001-ben már csak lakosságának 6,2%-a vallotta magát németnek, a többiek mind magyarok voltak.

2018-ban Bikalon forgatták a több nemzetközi díjat is elnyert Megszállottak című filmet.[6][7]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Markó József (független)[8]
  • 1994–1998: Héhn János (független)[9]
  • 1998–2002: Héhn János (független)[10]
  • 2002–2006: Kőműves József (független)[11]
  • 2006–2010: Kőműves József (független)[12]
  • 2010–2014: Studer Imre (független)[13]
  • 2014–2019: Kőműves József (független)[14]
  • 2019–2024: Kőműves József (független)[15]
  • 2024– : Kőműves József (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
767
744
729
697
686
619
618
597
621
201320142015201920212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,3%-a magyarnak, 12,8% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,5%, református 2,8%, evangélikus 12,2%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 15,5% (26,7% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 91,3%-a vallotta magát magyarnak, 10,8% németnek, 0,5% cigánynak, 0,3% szerbnek, 0,2% lengyelnek, 0,2% ruszinnak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,4% volt római katolikus, 7,4% evangélikus, 1,5% református, 0,6% görög katolikus, 3,1% egyéb keresztény, 0,3% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (40,9% nem válaszolt).[17]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus templom
    • Egy 1729-es kánoni látogatás szerint az ideiglenes anyagokból készült bikali templomot, melynek védőszentje Szent Jakab volt, a lakosok saját költségükön sárral tapasztott faanyagból építették, s náddal fedték. Az oltár alsó része téglából és sárból készült, felső részét pedig kilenc papírképből összeragasztott háttér képezte. A templomnak harangja is volt. Talán már korábban is volt temploma a falunak, ugyanis a harangon ez a felirat volt olvasható: „Ad honorem spiritus sancti AD 1475”, vagyis a Szentlélek tiszteletére készült az Úr 1475. évében. A templom mellett volt a falu körülkerített temetője.
    • A kis fatemplomot – nyilván a hívek számának gyarapodása miatt – 1743-ban kibővítették, de a század vége felé épülete már olyan rossz állapotban volt, hogy Eszterházy püspök bezáratta. Az új templom építését sok huzavona kísérte, mert sem a község, sem a kegyúri család nem akart áldozni rá. A zsugori özvegyet, Nyitrai Máriát csak nehezen lehetett rávenni, hogy kegyúri kötelezettségét teljesítse. A birtok átvételekor a korábbi tulajdonos Petrovszky fiúk által a helyszínen összegyűjtött téglák egy részét el is adta, a többit meg gazdasági épület építésére használta fel. Winkler Mihály gödrei esperes-plébános, tiszteletbeli kanonok buzgóságának és anyagi támogatásának köszönhetően mégis felépült az új templom, s 1797-ben Szent Anna tiszteletére fel is szentelték. Az avatóbeszédek - Bikal vegyes nemzetiségi összetételét tükrözve - nemcsak magyarul, hanem horvátul és németül is elhangzottak.
  • Puchner-kastély
  • Horgásztó

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Bikal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ Croatian Scientific Bibliography Archiválva 2014. december 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Sanja Vulić: Govor Hrvata u Mađarskoj koji su podrijetlom iz ogulinskoga kraja ( Local idioms of Croats in Hungary whose origin is from around Ogulin )
  4. ↑ Modruš 1/2004. Archiválva 2011. november 23-i dátummal a Wayback Machine-ben Modruški govor u okviru govora s čakavskom osnovicom u kontinentalnoj Hrvatskoj, str. 20
  5. ↑ Hrvatski glasnik 22/2007. Archiválva 2007. június 6-i dátummal a Wayback Machine-ben Sanja Vulić: Jezik i književnost Hrvata u Mađarskoj, str. 8
  6. ↑ https://puchner.hu/dijaink
  7. ↑ https://baranyavar.hu/kultura/2019/03/a-bikalon-forgatott-megszallottak-ecuadorban-is-dijat-kapott
  8. ↑ Bikal települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. ↑ Bikal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  10. ↑ Bikal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  11. ↑ Bikal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  12. ↑ Bikal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
  13. ↑ Bikal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  14. ↑ Bikal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
  15. ↑ Bikal települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 25.)
  16. ↑ Bikal Helységnévtár
  17. ↑ Bikal Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bikal&oldid=28663737”