Fazekasboda
| Fazekasboda | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Pécsváradi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Gál Zoltán (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7732 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 177 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 27,35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7,02 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Fazekasboda
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 07′ 25″, k. h. 18° 29′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 25″, k. h. 18° 29′ 11″ | |||
Fazekasboda
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
| Fazekasboda weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fazekasboda témájú médiaállományokat. | |||
Fazekasboda (németül: Boden, horvátul: Bodica[3]) község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban, Pécsváradtól délkeletre a Geresdi-dombság alatt, Nagypall és Kékesd közt.
Tartalomjegyzék
Nevének eredete[szerkesztés]
Nevének Fazekas előtagja a falu fazekas hagyományaira, boda utótagja a régi buda=kemence szó boda nevű változatából ered. Egy másik változat szerint utótagját szláv szónak tartják.
Története[szerkesztés]
A település és környéke már a rézkorban lakott volt. A település határában rézkori, római és avar kori leletek kerültek napfényre: Itt feltételezik a Gurumba nevű római őrhelyet is. A mai falutól északkeletre a Gemeindegipfelnek nevezett helyen állhatott a mai falu őse, ahol a régészeti feltárásokkor avar korból való építőkemencéket tártak fel, amiből következtethetünk az egykor itt élt népek fazekas tevékenységére.
A településen át húzódott egykor a Pécsről Bátaszék felé tartó főközlekedési út is.
Fazekasbodát az oklevelekben 1220-ban említették először egy apátsági alapítólevélben, mely szerint a falu Szent István király idején a pécsváradi bencések tulajdona volt.
Később az 1232 előtti időkben királyi birtok volt.
1232-ben II. András király a pécsváradi apátságnak adományozta. Nevét ekkor Nagh Boda néven említették.
A 15. században a pécsi kispréposté volt.
A török hódoltság alatt nem néptelenedett el teljesen, a faluban még élt néhány család. A török felszabadító háborúk alatt azonban a falu a hadi felvonulások útjába esett, és teljesen elnéptelenedett.
1720 táján azonban - a fennmaradt hagyományok szerint - Fuldából érkezett német telepesekkel népesítették újra.
1778-ban Mária Terézia uralkodásának végén - a pécsváradi uradalommal együtt - a település az egyetemi alapé lett.
2001-ben lakosságának 13,6%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 19,6% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (17,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,9%, református 2%, felekezeten kívüli 13,7% (29,4% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma - 1735-ben épült Mindenszentek tiszteletére. 1809-ben a régi templom helyére új templomot építettek. A templom freskóit Gebauer Ernő festette 1943-ban.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Fazekasboda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ Fazekasboda Helységnévtár
