Fazekasboda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fazekasboda
Fazekasboda címere
Fazekasboda címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásPécsváradi
Jogállás község
Polgármester Gál Zoltán (független)[1]
Irányítószám 7732
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség 200 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség27,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,02 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fazekasboda (Magyarország)
Fazekasboda
Fazekasboda
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 07′ 25″, k. h. 18° 29′ 11″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 25″, k. h. 18° 29′ 11″
Fazekasboda (Baranya megye)
Fazekasboda
Fazekasboda
Pozíció Baranya megye térképén
Fazekasboda weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fazekasboda témájú médiaállományokat.

Fazekasboda (németül: Boden, horvátul Bodica[3]) község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban, Pécsváradtól délkeletre a Geresdi-dombság alatt, Nagypall és Kékesd közt.

Nevének eredete[szerkesztés]

Nevének Fazekas előtagja a falu fazekas hagyományaira, boda utótagja a régi buda=kemence szó boda nevű változatából ered. Egy másik változat szerint utótagját szláv szónak tartják.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már a rézkorban lakott volt. A település határában rézkori, római és avarkori leletek kerültek napfényre: Itt feltételezik a Gurumba nevű római őrhelyet is. A mai falutól északkeletre a Gemeindegipfelnek nevezett helyen állhatott a mai falu őse, ahol a régészeti feltárásokkor avar korból való építőkemencéket tártak fel, amiből következtethetünk az egykor itt élt népek fazekas tevékenységére.

A településen át húzódott egykor a Pécsről Bátaszék felé tartó főközlekedési út is.

Fazekasbodát az oklevelekben 1220-ban említették először egy apátsági alapítólevélben, mely szerint a falu Szent István király idején a pécsváradi bencések tulajdona volt.

Később az 1232 előtti időkben királyi birtok volt.

1232-ben II. András király a pécsváradi apátságnak adományozta. Nevét ekkor Nagh Boda néven említették.

A 15. században a pécsi kispréposté volt.

A török hódoltság alatt nem néptelenedett el teljesen, a faluban még élt néhány család. A török felszabadító háborúk alatt azonban a falu a hadi felvonulások útjába esett, és teljesen elnéptelenedett.

1720 táján azonban - a fennmaradt hagyományok szerint - Fuldából érkezett német telepesekkel népesítették újra.

1778-ban Mária Terézia uralkodásának végén - a pécsváradi uradalommal együtt - a település az egyetemi alapé lett.

2001-ben lakosságának 13,6%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,9%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 19,6% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (17,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,9%, református 2%, felekezeten kívüli 13,7% (29,4% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - 1735-ben épült Mindenszentek tiszteletére. 1809-ben a régi templom helyére új templomot építettek.

Források[szerkesztés]

  1. Fazekasboda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 11.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Fazekasboda Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]