Kő (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
(Kamenac)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségHercegszöllős
Jogállás falu
Irányítószám 31309
Körzethívószám +385 031
Népesség
Teljes népesség166 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság113 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kő (Horvátország)
Kő
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 46′ 00″, k. h. 18° 42′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 00″, k. h. 18° 42′ 20″

(horvátul: Kamenac) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Hercegszöllőshöz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Eszéktől légvonalban 23, közúton 32 km-re északra, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, Baranyában, a Drávaszög középső részén, a Báni-hegység déli lábánál, Karancs és Hercegszöllős között fekszik. Egyetlen utcája a Glavna (Fő) utca.

Története[szerkesztés]

1963-ban régészeti terepbejárás során az eszéki múzeum munkatársai a falu melletti szántóföldeken és kertekben nagyszámú római építőanyag maradványait és kerámiatöredékeket találtak. Ebből azt a következtetést vonták le, hogy itt, a Duna menti római limes közelében római település, vagy villa állt. A tervszerű régészeti feltárás hiányában ez a kérdés máig nyitott maradt.

Kő település első írásos említése 1289-ben „Kev” alakban történt. 1367-ben és 1460-ban „Kw”, 1497-ben „Kew” formában találjuk a korabeli oklevelekben. A szekcsői Herczeg család birtoka volt.[2] A török 1526-ban szállta meg. Az 1591-es török adókönyvben „Köh” néven 38 kapuval szerepel. Az adókönyv nevei alapján a falut magyarok lakták.[3]

A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. A felszabadítás után Kő a bellyei uradalom része lett. A bellyei uradalom részeként előbb kamarai birtok, majd királyi adományként hadi érdemeiért Savoyai Jenő herceg kapta meg. Savoyai 1736-os halála után, miután örököse nem volt, a birtok a kamarára szállt. Mária Terézia 1780. május 5-én leányának Mária Krisztinának és férjének, Szász-Tescheni Albert hercegnek adományozta. Miután ők is gyermektelenek voltak, a birtokot Károly Lajos főherceg örökölte. Károly örököse fia, Albrecht lett, majd halála után Albrecht testvérének fia, Frigyes lett a következő ura, egészen az első világháborúig.

A környező többi faluhoz hasonlóan Kő határának nagy része szőlő és erdő volt. A gazdák kiváló borokat termeltek. Gazdag legelőin jelentős állatállományt tartottak, ezeket vásárokon adták el. 1857-ben 440, 1910-ben 369 lakosa volt. Baranya vármegye Baranyavári járásához tartozott. A település az első világháború után az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a háború után ismét Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 31%-a magyar, 28%-a horvát, 19%-a szerb, 7%-a jugoszláv, 1%-a német nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 166 lakosa volt.

Népessége[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
440 446 473 447 390 369 377 475 342 338 374 382 271 294 177 166

(1869-től településrészként, 1991-től önálló településként. 1921-ben és 1931-ben lakosságát Hercegszöllőshöz számították.)

Gazdaság[szerkesztés]

A településen hagyományosan a mezőgazdaság, az állattartás és a szőlőtermesztés képezi a megélhetés alapját. Egyre ismertebbé válik a falu Budzsáknak nevezett része, amelyben pincesor van és egyfajta borútnak számít. A falu északi részén található drávaszögi löszhát lejtőin fekszik, körülötte a Belje Rt. és magánszemélyek szőlőültetvényei vannak.

Nevezetességei[szerkesztés]

A református templom pontos építési ideje nem ismert, általában a 17. század végére teszik. Egy tűzvészben súlyosan megrongálódott, ezért 1877-ben átalakítva építették újjá. A második világháborúban ismét súlyos sérüléseket kapott. 1946-ban sérüléseit kijavították, a tornyot viszont csak 1960-ra tudták újjáépíteni. 1963-ban a földrengésben újra súlyos károk érték, de 1966-ra helyreállították. Legutóbb 2001-ben és 2004-ben renoválták.

Kultúra[szerkesztés]

A „Tánc” Magyar Kulturális Egyesület 2000-ben alakult Kőben azzal a céllal, hogy ápolják a magyar nyelvet és kultúrát, megőrizzék a népi hagyományokat. Az egyesületen belül játszóház és női kreatív csoport működik. A legújabb csoportja az egyesületnek a színjátszó csoport.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a Hercegszöllősi Általános Iskola területi iskolája működik.

Sport[szerkesztés]

Az NK Sloboda Kamenac labdarúgóklub a 20. században működött.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]