Bicsérd

	Bicsérd
	római katolikus templom
; Bicsérd címere	; Bicsérd zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Szentlőrinci
Jogállás	község
Polgármester	Vér József Ottó (független)
Irányítószám	7671
Körzethívószám	73
	Népesség
Teljes népesség	985 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	50,68 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	19,75 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Bicsérd Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 01′, k. h. 18° 05′Koordináták: é. sz. 46° 01′, k. h. 18° 05′
	Bicsérd Pozíció Baranya vármegye térképén
	Bicsérd weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Bicsérd témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Bicsérd (horvátul: Bičir, Bičer^[3]) község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A falu a Mecsekalja egyik szép, tiszta, fejlődő települése Pécs és Szentlőrinc között a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal és a Gyékényes–Pécs-vasútvonal közös szakaszától és a 6-os főúttól délre. Pécstől 18, Szentlőrinctől 9 kilométer távolságra.

A község központját csak az 58 102-es és 58 103-as számú mellékutak érintik, ezeken érhető el a 6-os főútról letérve. A vasútnak egy megállási pontja van itt, Bicsérd vasútállomás, a központtól mintegy 3,5 kilométerre északnyugatra.

Története[szerkesztés]

A római korban már lakott település a Mursa/Eszék/^[4]-Sopianae/Pécs/-Savaria/Szombathely/ út mentén helyezkedik el.

Első írásos említése 1262-ből ismert.

Nevének jelentése, eredete a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint bölcső, vagy bölcs.^[5]

A pápai tizedlajstromokban Bulchew néven fordult elő, 1542-ben Bycherd néven említik. Más forrásokban Bulchir, Bulcherd formában szerepel.

A török uralom alatt bár nagyszámú lakossága megfogyatkozott, de nem néptelenedett el.

A 15. században költözött új helyére.

Közigazgatásilag 1886-ban vált ketté Nyugati- illetve Kisbicsérdre és Keleti- illetve Nagybicsérdre. 1950-ben egyesülnek Bicsérd néven.

1787-től önálló plébánia, a Pécsi Székes-káptalan 1837-ben építtetett új templomot a Mi Urunk Jézus Krisztus mennybemenetelének tiszteletére az 1232-ben már meglévő plébániának.

A falu népessége magyar. A lakosainak a száma 985 fő.

A faluban a mezőgazdasági tevékenység a jellemző.

A vízvezeték, a telefon- és helyi kábeltelevíziós-hálózat kiépült. A szennyvízszállítást szervezetten megoldották.^[6]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Vér József (független)^[7]
1994-1998: Vér József (független)^[8]
1998-2002: Vér József (független)^[9]
2002-2006: Vér József (független)^[10]
2006-2010: Vér József (független)^[11]
2010-2014: Vér József (független)^[12]
2014-2019: Vér József Ottó (független)^[13]
2019-től: Vér József Ottó (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,9%-a magyarnak, 2,8% cigánynak, 0,4% horvátnak, 0,9% németnek, 0,9% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (14,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,4%, református 2,7%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 11,7% (29,3% nem nyilatkozott).^[14]

Oktatás[szerkesztés]

A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 121 tanuló járt.^[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

a horgásztó bejárata

faluház
horgásztó
"Földanya"
Marton Ákos Fénykapuja
római katolikus templom
kálvária /Soltra Elemér munkája/
művészeti alkotótábor
burgonyafesztivál

A kétnapos mezőgazdasági rendezvény színvonalas szakmai, kulturális és gasztronómiai programja Bicsérd és Zók községek önkormányzatai, a Bicsérdi ARANY-MEZŐ Rt., a Szentlőrinci Szolanum Kft., valamint a Bicsérdi Burgonyatermelő és Értékesítő Kft. együttműködésének eredménye. A fesztivál szakmai programjának két legfontosabb eleme a minden évben felállított bemutató-pavilonok, melyekben a látogatók a hazánkban termesztett burgonyafajták csaknem teljes skálájával megismerkedhetek, valamint a színvonalas szakmai előadások, melyeken az utóbbi öt évben a hazai agrárium jelentős alakjait hallgathattuk meg. A szakmai előadások nem kizárólag a burgonyatermesztésről és fogyasztásáról szólnak.

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Bicsérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
↑ Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=13310
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
↑ [1] Archiválva 2007. július 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1978. 109. o. ISBN 963-05-1490-7
↑ térképcentrum
↑ Bicsérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Bicsérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
↑ Bicsérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
↑ Bicsérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
↑ Bicsérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 2.)
↑ Bicsérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
↑ Bicsérd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
↑ Bicsérd Helységnévtár
↑ diákok^{[halott link]}