Mindszentgodisa

	Mindszentgodisa
; Mindszentgodisa címere	; Mindszentgodisa zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Hegyháti
Jogállás	község
Polgármester	Nagy Bernadett (független)
Irányítószám	7391
Körzethívószám	72
	Népesség
Teljes népesség	778 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	36,4 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	22,97 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Mindszentgodisa Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 13′ 44″, k. h. 18° 04′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 44″, k. h. 18° 04′ 14″
	Mindszentgodisa Pozíció Baranya vármegye térképén
	Mindszentgodisa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mindszentgodisa témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Mindszentgodisa (németül: Oberallerheiligen/Godischa) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Sásd délnyugati szomszédságában fekszik, Pécstől és Kaposvártól is közel azonos távolságra, nagyjából 30-35 kilométerre; könnyen elérhető Dombóvár és Komló felől is. Közigazgatási területét érinti a két várost összekötő 66-os főút is, de lakott területei csak a 66 102-es számú mellékúton érhetők el, ehhez Oroszlónál kell letérni a főútról a 6601-es útra, majd arról szűk egy kilométer után lekanyarodni nyugat felé. Gyümölcsény településrészre a 66 102-es útból északnyugat felé letérő 66 137-es úton lehet eljutni.

Közigazgatási területének keleti szélén halad el a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal és a Dombóvár–Komló-vasútvonal közös szakasza, melynek egy megállási pontja van itt, Godisa vasútállomás; a két vonal az állomást dél felé elhagyva válik el egymástól.

Története[szerkesztés]

A mai falu területén már kelták is letelepedtek. Egy 1542-ből származó forrásban Mynthzenth néven szerepelt, a név arra utalt, hogy a falu templomát a mindenszenteknek ajánlották. A falu a török időkben sem néptelenedett el, mint Godisa nevű szomszédja. A 18. század második felétől németek telepedtek itt le és a kihalt Godisa is újranépesedett.

Felsőmindszent^[3] és Godisa (németül: Godischa, Gudschar^[4]) egyesítéséből jött létre 1977. április 1-jén; 1979-ben csatolták hozzá a szomszédos Gyümölcsényt.

Címer leírása[szerkesztés]

Aranykeretes, négyelt, ívelt oldalú, háromszögű katonai pajzs. Jobb felső mező kék színű, amin három – felülről lefelé rövidülő, középre rendezett –, zöld szalagon öt – közepe felé kisebbedő –, arany búzakalász áll. A bal felső mező vörös, benne három – felülről lefelé rövidülő, balra rendezett –, fekete vonalon álló, szürkével fedett ezüst római katolikus templom. A templomhajón és a harangtornyon egy-egy ablak. A jobb alsó mező vörös, benne szürke és ezüst szikla lebeg, amin hasonló színű bástya áll. A bal alsó negyed kék, amin arany csoroszlya és ekevas, ezek alatt természetes színű galagonyaág lebeg. A pajzs fölött a falu neve olvasható.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Bimbó István (független)^[5]
1994–1998: Bimbó István (független)^[6]
1998–2002: Bimbó István (független)^[7]
2002–2006: Bimbó István (független)^[8]
2006–2010: Bimbó István (független)^[9]
2010–2010: Bimbó István (független)^[10]
2011–2014: Megyeri Vilmos (Civil Mozgalom)^[11]^[12]
2014–2019: Megyeri Vilmos (független)^[13]
2019-től: Nagy Bernadett (független)^[1]

A településen 2011. január 16-án időközi polgármester-választást kellett tartani,^[11] mert az előző év őszén megválasztott polgármester alig több mint két hét után, közéleti jelenségekkel kapcsolatos kifogásaira hivatkozva le is mondott posztjáról.^[14]^[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között

Lakosok száma	840	845	856	833	778
	2013	2014	2015	2019	2021

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,7%-a magyarnak, 14,6% cigánynak, 6,2% németnek mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,6%, református 3,5%, evangélikus 0,2%, felekezeten kívüli 17,6% (15,6% nem nyilatkozott).^[15]