Dombóvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dombóvár
Dombóvár madártávlatból
Dombóvár madártávlatból
Dombóvár címere
Dombóvár címere
Dombóvár zászlaja
Dombóvár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásDombóvári
Jogállás város
Polgármester Pintér Szilárd (FideszKDNP)[1]
Irányítószám 7200
Körzethívószám 74
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség17 995 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség235,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület78,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dombóvár (Magyarország)
Dombóvár
Dombóvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 60″, k. h. 18° 07′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 60″, k. h. 18° 07′ 52″
Dombóvár (Tolna megye)
Dombóvár
Dombóvár
Pozíció Tolna megye térképén
Dombóvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvár témájú médiaállományokat.
Ünnepi logó várossá válásának 50. évfordulójára
Dombó vára 1686-ban
A város központja a 20. század elején
A királyi járásbíróság neoklasszicista épületének ünnepélyes átadására 1914. június 1-jén került sor

Dombóvár (németül: Dombowa) város Tolna megyében, a Dombóvári járás székhelye. Tolna megye harmadik legnagyobb települése, a megyeszékhely, Szekszárd és Paks után. Dombóvár 2020-ban ünnepli várossá válásának 50 éves évfordulóját, 1970. április 1.-én kapta meg ezt a rangot.

Fekvése[szerkesztés]

Tolna megye délnyugati részén, a Kapos völgyében található, Baranya és Somogy megye határának szomszédságában.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb megközelítési útvonala a Dunaföldvár-Kaposvár-Nagykanizsa közti 61-es főút, amelyből innen indul dél felé, Sásd irányában a 611-es főút. Hőgyész és a 65-ös főút felől a 6532-es út vezet Dombóvárra (Tüske városrészbe). Öt számjegyű országos közútként számozódik még a 65 188-as számú mellékút, amely a 611-esből ágazik ki nyugatra és a város déli, kaposszekcsői határszélén húzódik Szőlőhegy külterületi városrészig.

A város jelentős vasúti csomópont is: áthalad rajta a (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal, amelyből ágazik le a Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes és a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal. 1990 előtt itt kezdődött a megszűnt Dombóvár–Tamási–Lepsény-vasútvonal is.

Városrészei[szerkesztés]

  • Városrészei: Újdombóvár, Tüske, Gunaras, Kakasdomb, Szuhajdomb, Kertváros, Szőlőhegy, Óváros, Belváros, Mászlony, Szarvasd, Szilfás

Történelem[szerkesztés]

Előtörténet[szerkesztés]

Az itt talált leletek azt bizonyítják, hogy mind a kő-, mind a bronzkorban lakott hely volt. Az i. e. 4. században kelták szállták meg a Dunántúl területét, majd i. sz. 8-ban a rómaiak véglegesen meghódították és a birodalomhoz csatolták. Pannoniában Dombóvár kedvező fekvésének köszönhette létezését. Fontos utak vezettek itt a rómaiak idejében Pécsről (Sopianæ) Győrbe (Arrabona) és Óbudára (Aquincum), a rómaiak jelenlétét számos régészeti lelet bizonyítja. A város a római korban Pons Sociorum Mansuectina néven (Kapos folyó átkelő) létezett, de csak egy híd volt itt, míg egy közeli faluban, Alsóhetényben katonai erőd működött, a szabálytalan négyzetet formázó erőd falainak hossza összesen 1879 méter, területe 21 hektár volt. Az 5. században „eltűnt” város Iovia az erődítmény közelében lehetett; e település újabb régészeti kutatások szerint valamivel északabbra, Alsóheténytől mintegy 7 kilométerre, Szakcs - Felsőleperd (Gölösi-dűlő) határában terült el.[3]

Középkor[szerkesztés]

Dombóvár térségét a honfoglaló magyarok korán benépesítették, ezt bizonyítják az ebből a korból származó feltárt sírok. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt, téglából épült vártorony, amely a 12. században már állt. A település nevét többnyire a szláv dobov(o) (=tölgyes) szóból eredeztetik.[4][5]

Ma is láthatók a Kapos partján a valószínűleg a tatárjárás után épült másik vár romjai. Első ismert írásos emléke az Árpád-ház kihalását követő időkből származik, ekkor a Vencel-párti Henrik bán szerezte meg. Károly Róbert hatalmának megszilárdítása után az egykori királyi javakat visszavette, és a vár csere útján, 1326-ban a Csák nemzetség birtokába került. Az új birtokos család a helynév alapján Dombainak nevezte magát.

A mohácsi vész után jelent meg Tolna megye birtokosai között Werbőczy István királyi kancellár, aki vagyonát ügyes házassági politikával és szerződésekkel gyarapította. Dombay János halála után felesége, Werbőczy Örzse révén a vár Werbőczy Imre birtokába került. A török tőle foglalta el a döbröközi várával együtt az 1543–44. évi hadjáratban.

Dombó vára a 15. században élte fénykorát. A vár falai között élt Dombó (Dombay) Pál jogtudós, a királyi tábla bírája, aki 1514-ben – több társával együtt – megbízást kapott Werbőczy Hármaskönyvének (Tripartitum) felülvizsgálatára, amelynek jelentős részét szerzője itt írta. Az 1517-ben kiadott mű négy évszázadon át döntően meghatározta Magyarországon a politikai és jogi gondolkodást.

A Dombó család egykori várában tartózkodott 1537-ben Tinódi Lantos Sebestyén. Itt szerezte „Jáson és Medea” című széphistóriáját („Tinódi Sebestyén diák készítette, midőn bal kezét Dombóváron nehéz seb gyötörte.” – olvashatjuk a versfőkben.)

A török hódítás Dombóváron várkastélyt és mellette mozgalmas kisvárost talált. A török az elfoglalt területeken igyekezett véglegesen berendezkedni. Az új közigazgatási rendszer szerint a budai pasalik (kormányzóság) koppányi szandzsákjának (kerület) egyik központja volt, s a török állandó katonaságot tartott benne.

A törökök kiűzése után[szerkesztés]

A vár környékét 1683-ban a Bécs alól menekülő Ali Musztafa csapatai felperzselték. A török kiűzése után a várat felrobbantották, köveinek nagy részét széthordták. A lakosság az új település első házait a mai Kakasdombon emelte, majd innen terjeszkedett előbb északi, majd keleti irányba. A Dombóvár környékén gazdátlanná vált óriási területeket herceg Esterházy Pál nádor vásárolta meg, birtokközponttá tette, s ettől kezdve az Esterházyak 1944-ig fontos szerepet játszottak település életében.

Az 1767. évi úrbéri összeíráskor Dombóváron már 112 család élt.

A Dombóváron 1848. április 10-én megalakult nemzetőrség létszáma 101 fő volt. Jelasics csapatai 1848. szeptember 27-én vonultak be a városba, két nap után továbbvonultak, ám Ozoránál Csapó Vilmos felkelői október 7-én lefegyverezték őket.

Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország Geographiai Szótára című művében többek között az alábbiakat olvashatjuk: „Dombóvár magyar mezőváros Tolna megyében … Lakja 1200 kath., 80 zsidó, kath. paroch., derék uradalmi épületekkel. Róna határa első osztálybeli, réttyei jók, szőlőhegye, erdeje bőséges…”

Utóbbi megállapítást igazolja az 1848-ban megjelent Hármas Kis-Tükör:

Tolna megyét is ha van kedved eljárd,

Itt van Simontornya, Bonyhád, Kölesd, Szegzárd,

Nézd-meg Paksot, Tolnát, Hőgyészt, Battát (Bátát), Földvárt (Dunaföldvárt),

Döbröközt, Ozorát s a gazdag Dombóvárt.”

Vasútépítés és a 20. század első fele[szerkesztés]

Dombóvár igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg. 1872-ben készült el a Dombóvár-Zákány, majd következő évben a Dombóvár-Bátaszék-Baja vonal. 1882-ben adták át a BudapestPécs közötti vasútvonalat, amely Újdombóvárt érintette. 1906-ban nyílt meg a Dombóvár-Veszprém közötti vasútvonal. 1908-ra építették át Újdombóvárra a bátaszéki vonalat, ezáltal Dombóvár az ország egyik legfontosabb és legnagyobb vasúti csomópontja lett.

Súlyosan érintette a várost az első világháború kitörése. Amellett, hogy a tervezett beruházásokat el kellett halasztani, a frontra kiküldött dombóvári katonák tömegesen estek el, vagy sebesültek meg. Szepessy László költő 1915. augusztus 1-jén esett el a doberdói fennsíkon, az alig egy évvel azelőtt létrejött gimnázium tanárai közül a fronton vesztette életét Regula Antal és Schneider András.

A Tanácsköztársaság kikiáltása után Dombóváron is létrejött a direktórium, tagjai Gyenis Antal iskolaigazgató, Molnár György rajztanár és Udvari Vince MÁV-kalauz voltak. A kommün bukása után mindhármukat kivégezték. A trianoni békediktátum Tolna vármegyét közvetlenül nem érintette.

A két világháború közötti Horthy-korszak fő célja a gazdaság és a kultúra föllendítése, továbbá az elvesztett területek visszaszerzése volt. A mai Újdombóvár városrész kialakulása 1919-ben kezdődött, amikor az Esterházy-birtokból 200 kataszteri holdat kimértek 591 építési teleknek. A település 1945-re gyakorlatilag felépült.

1925-re felhúzták az 1903-ban alapított Szent Orsolya-rendi zárdainternátus épületét Möller Károly tervei szerint, ahol 1959-ig – Kaposvárra történt áthelyezéséig – tanítóképzés is folyt. Ugyancsak 1925-ben adták át az Ipartestület mozgószínházát és vendéglőjét. 1927-re készült el az újdombóvári községháza Dvorzsák Rezső építész tervei alapján. 1929-ben átadták az Esterházy Miklós Nádor Gimnázium épületét, mely Alpár Ignác tervei alapján készült. Ugyanebben az évben adták át rendeltetésének a református templomot, a következő évben pedig elkészült az evangélikus templom. Ugyanabban az évben kezdődött meg a tanítás az újdombóvári iskola újonnan átadott épületében.

1934-ben szentelték fel az újdombóvári katolikus templomot, amelynek tervezője Fábián Gáspár műépítész volt. Ebben az évben adták át a városi strandfürdőt is.

A második világháború ugyancsak jelentős veszteséget okozott a városnak. A zsidók 1944-ben történt elhurcolásának 541 áldozata volt. 1944. december 1-jén a bevonuló szovjet katonák mintegy 30 polgári személyt lemészároltak, ugyanennyit pedig – főleg németes nevük miatt – elhurcoltak. A világháborús emlékmű 217 áldozatot sorol fel.

A második világháború után[szerkesztés]

A második világháborút követő koalíciós éveket 1948-tól a kommunista diktatúra váltotta fel. 1956-ban a községben is népmozgalmat váltott ki a budapesti október 23-i események híre. Október 25-én mintegy 500 tüntető vonult a tanácsháza elé, és követelésükre a tanács lemondott. Megválasztották a Forradalmi Bizottságot, melynek elnöke Kovács Gyula bejelentette, hogy Antal István tanácselnök a helyén marad, egyben a fegyverek kiosztását meghiúsította. Ennek köszönhető, hogy a forradalom mindvégig vérontás nélkül zajlott. Október 26-án nagygyűlést szerveztek a szovjet emlékmű elé, ennek során az obeliszket – annak ellenére, hogy a pártbizottság rendeletére a vörös csillagot már levésték róla – ledöntötték.

A szovjet csapatok minden ellenállás nélkül foglalták el a községet, november 4-én. A forradalmi tanács tagjait a Szovjetunióba, (Ungvárra) hurcolták. Szabadulásuk is rendhagyó volt, mivel Antal István tanácselnök és Daradics Béla a pártbizottság titkára személyes közbenjárására bocsátották őket szabadon, amikor már a kaposvári börtönben voltak. Hazaérkezésüket – Antal István visszaemlékezése szerint - nagyobb tömeg üdvözölte, mint amikor a forradalmi tanácsot megválasztották.

Dombóvár és Újdombóvár közigazgatási egyesítése 1946-ban történt meg. Az 1960-as1970-es években, az ötéves tervek keretében több üzemben korszerűsítésre és új üzemek létesítésére került sor. Így jött létre a kenyérgyár, a kesztyűgyár, a Láng Gépgyár és a Pátria Nyomda, majd a Csavaripari Vállalat.

1970. április 1-jén Dombóvárt várossá nyilvánították, ami újabb lendületet adott az iparnak és a kereskedelemnek. Áruház, szálloda, művelődési ház, új iskolák épültek, torna- és sportcsarnokok létesültek. 1973-ban kezdődött a város legfőbb idegenforgalmi vonzerejének, a Gunaras termál-, és gyógyfürdőnek az építése.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Gazdaság[szerkesztés]

A Budapest-Újdombóvár vonal első menetrendje, 1882

A vasútvonalak 19-20. századi kiépülésével teljes mértékben megváltozott a korábban mezőgazdasági jellegű Dombóvár élete. Az addig falusias szerepkört betöltő településen ipari üzemek létesültek, megváltozott a község közigazgatási helyzete, és a sok változás mellett a környék kulturális vezető szerepét is magához ragadta.

1900 novemberében kezdte meg működését a Hungária Vajkiviteli Rt. dombóvári központja. Legfőbb terméke a minőségi vaj volt, amellyel az országos kiállításon aranyérmet nyert. A napi 16-20 mázsa vaj jelentős része külföldi piacra került. 1961-től központosítás ürügyén az üzemet leépítették, a vajgyártó részlegét áthelyezték Kaposvárra.

1912-ben alapította meg Dőry Etelka a Dőry Konzervgyárat, amely a háborús szállítások révén gyors fejlődének indult. Az 1930-as években már 100 munkást foglalkoztatott, a nyári és őszi idényben alkalmanként 350-600 fő is munkát kapott. Termékei – a különböző befőttek, lekvárok, kandírozott gyümölcsökEurópa-szerte közkedveltek voltak, sőt még Dél-Amerikába is exportáltak belőlük. A második világháború után a gyárat népgazdasági indokokra hivatkozással leállították, a gépeket leszerelték, és elszállították.

1914-ben jött létre a MÁV Talpfatelítő Vállalat. Az európai, sőt világhírű MÁV a 20. század elejétől az egyre növekvő hosszúságú vasúti pályák építéséhez és fenntartásához szükséges telített vasútitalpfa-igényét a saját üzemeiből látta el. A dombóvári üzemben a mai viszonyokhoz képest is jelentős mennyiségű talpfát „telítettek”, a kor technikai színvonalának élvonalába tartozó berendezésekkel.

Esterházy herceg 1925-ben Újdombóváron létesített gőzmalmot. Az üzemet iparvágánnyal és keskenyvágánnyal is ellátták, így a nagy mennyiségű gabonát vasúton lehetett a malomba szállítani.

Népesség[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 2,9% németnek mondta magát (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,5%, református 3,4%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 15,9% (23,9% nem nyilatkozott).[15]

A település népességének változása:

Év Lakosságszám (fő) Változás (fő)
1870 3397 -
1880 4778 +1381
1890 5885 +1107
1900 7480 +1595
1910 10 480 +3000
1920 12 471 +1991
1930 13 953 +1482
1941 13 134 - 819
1949 14 097 + 963
1960 15 811 +1714
1970 17 229 +1418
1980 20 459 +3230
1990 21 183 + 724
2001 20 852 - 331
2011 19 011 -1841
2015 18 688 - 323
2017 18 851 + 163
2018 17 995 - 856

[16]

Nevezetességei[szerkesztés]

A kör alakú földsánc, amely a központi kiemelkedést körülveszi, napjainkban is elég ép és jól mutatja, hogy mesterséges erődítmény maradványa
Szigeterdő vártornyának makettje a dinnyési Várparkban
A Kossuth-szoborcsoport relief oldala
  • Természettudományi bemutatóterem
1991-től a Belvárosi Általános Iskola Oktatóközponti tantermében nyert elhelyezést a megye madárvilágának egy részét bemutató anyag. A madártani anyagon kívül trófeák, tojás-, fészek-, termés-, bogár-, és lepkegyűjtemény is megtekinthető a tárlókban.[17]
  • Az Illyés Gyula Gimnázium az országban 2003-ban a 35. legjobb, ezzel a megyeszékhelyek és Budapest gimnáziumait kivéve a legjobb.[18] Sok híres ember tanult itt, például Illyés Gyula költő és író, Pataki Ferenc fejszámoló művész és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja.
  • Gunarasfürdő: A Gunarasi Strand- és Gyógyfürdő híres gyógyüdülő, amely a kénes termálvízre települt.
A múzeumban az író használati tárgyait, kéziratait lehet megtekinteni.
  • Az Arany János téri katolikus templom (barokk stílusú)
  • A Szigeterdő, öreg tölgyfákkal, virágos parkkal. Az első magyar kormány minisztereinek szobra ebben a parkban tekinthető meg. A monumentális kompozíció. Horvay János munkája az országban az egyedüli olyan alkotás, amely az első felelős magyar kormány tagjait ábrázolja. 1959-ben az itt élők összefogásának köszönhetően Dombóváron talált menedéket. Itt található az úgynevezett Dombóvári Reménykedő Fa, egy kocsányos tölgy is.
  • A Szoborpark
  • A Tüskei-horgásztavak: halban gazdagon állnak a sporthorgászok rendelkezésére.
  • A Szigeterdőben található lakótoronyban van a Majoros házaspár állandó kerámiakiállítása.
  • Helytörténeti Múzeum Dombóvár, Szabadság út 16.
A Dombóvári Helytörténeti Múzeum 2001. szeptember 22-én nyílt meg a város által felújított és e célra átadott volt főszolgabírói lakban. Szakmai működéséhez a társadalmi hátterét a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület (al.: 1984) biztosítja. A 19. század utolsó éveiben épült, ma már védett épület négy, különböző méretű helyisége, valamint a tágas folyosó-egység a gyűjtemény saját, valamint időszakosan kölcsönzött tárgyaiból rendezett kiállításokat szolgálja.
  • Dombóvár határában, a Kapos partján található a dombói várrom, mely a mai Gólyavár elnevezést az itt fészket rakó madarakról kapta. A feltárások szerint egy jelentősebb reneszánsz épület állhatott itt. Werbőczy István itteni és döbröközi várában írta meg a legendás Hármaskönyvét (Tripartitum), amely mű 1848-ig a jog mértékéül szolgált Magyarországon.[19]
  • Kispolgárok Parkja: 2007 óta azoknak a gyerekeknek, akiknek a szüleik kérik, ültetnek egy névre szóló fát.
  • Szent Vendel-sziget: Gunarasfürdő területén található csónakázótavon található sziget, amelyen a szerelmesek egy lakatot kattinthatnak az ott kirakott szívre.
  • Szelfi-pont: Egy különleges látványelem, mely Gunarasfürdő egykori hangulatát ábrázoló fényképes háttér.
  • Dr. Habsburg Ottó-park: Habsburg Ottó – Dombóvár díszpolgára – hosszú éveken keresztül tagja volt az Európai Parlamentnek, sokat tett az Európai Unió bővítéséért, Magyarország csatlakozásáért. A páneurópai piknik fővédnökeként elévülhetetlen érdemei vannak a német újraegyesítésben, a berlini fal lebontásában. A parkba e tevékenységéről, valamint Dombóváron tett látogatásairól készült fotókból készült tabló került.
  • Hétkontinens park: A bolygónkon található földrészek jellegzetes növényeit mutatja be az a kis belvárosi park, amelyet közmunkások segítségével alakítottak ki.
  • Bontovai Horgásztó: Dombóvár határában fekvő vízi paradicsom, ahol a fogd meg és engedd vissza elv elkötelezett hívei, kedvező áron hódolhatnak szenvedélyüknek.
  • Szőlőhegyi Szent Anna-kápolna és -forrás: Az 1870-ben épült kápolnában már misét is tartottak. 1912-ben tornyot építettek neki. 1920-ban a Szőlőhegyet a Vásárosdombói Plébániához csatolták, mert közigazgatásilag Kaposszekcső része volt. Amikor Dombóvár városi rangot kapott, Szőlőhegyet hozzácsatolták. 1992-ben került a Dombóvári Plébániához.
  • Jézus Szíve Római Katolikus Templom: 1725-ben épült barokk templom.
  • Konda völgy: A Konda-patak széles völgyével kettéosztja Ódombóvárt és Újdombóvárt. A patak duzzasztásával hozták létre a Tüskei Horgásztavat és a Szállásréti-tavat. Állomások: Természetvédelmi Bemutatóterem, az egykori kisvasút nyomvonala, Szállásréti-tó, Tüskei-tó
  • Természetvédelmi Bemutatóterem: Dombóvár zöldövezetének élővilágát mutatja be.
  • 424-es gőzmozdony: 1943-as gyártású áll a vasútállomás épülete előtt.
  • Dombóvári Művelődési Ház: 1973. április 3-án nyitotta meg kapuit, ahol színházi előadásokat is tartanak.

Híres emberek[szerkesztés]

Dombóváron születtek[szerkesztés]

Dombóváron éltek/élnek[szerkesztés]

  • Siménfalvy Sándor érdemes művész (Szenice, 1892 – Budapest, 1988) magyar színész. 1911-től különböző vándortársulatoknál és vidéki színházakban lépett fel. Az 1920-as években Dombóváron lakott. 1950-től a budapesti Nemzeti Színház tagja volt.
  • Gulácsy Irén (Szeged, 1894 – Budapest, 1945) magyar írónő, 1910-ben férjhez ment a dombóvári Esterházy uradalomban mérnökként dolgozó unokabátyjához, erdődi Pálffy Jenőhöz, közös életüket Dombóvárott kezdték.
  • Illyés Gyula (1902–1983) Kossuth-díjas író 1902. november 2-án Felsőrácegrespusztán született, gimnáziumi tanulmányait az 1913/14-es tanévben Dombóváron kezdte (ma Illyés Gyula Gimnázium a gimnázium honlapja)
  • Takács Lajos néprajztudós (19211985) Várongon született 1921. november 10-én. A Dombóvári Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Főgimnáziumba járt.
  • Sarkantyu Simon (1921–1989) Munkácsy-díjas festőművész. 1941-ben érettségizett a Dombóvári Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Főgimnáziumban.
  • Szenes Hanna[20] (Chana Senesh) (1921. július 17. – 1944. november 7.) költő, izraeli nemzeti hős, diákkorában a nyarakat dombóvári rokonainál, a Sas (Spitzer) családnál töltötte.
  • Újváry Lajos Munkácsy-díjas festőművész, képzőművészeti tanár, Dombóvár díszpolgára, a Dombóvári Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Főgimnáziumban érettségizett, 1944-ben.
  • Mándi Imre ökölvívó, magyar bajnok (1935) a Dombóvári VOGE színeiben, olimpiai 5. helyezett, Európa bajnoki 2. helyezett, 49-szeres válogatott
  • Dr. Balipap Ferenc (1948–2013) szociológus, népművelő, költő Dombóváron élt.
  • Dr. Ördög Ferenc Állami Díjas (1975) nyelvész, címzetes egyetemi docens 1933. április 5-én született Gyulajon. A dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban érettségizett, 1952-ben.
  • Földi István tanár, író, újságíró 1953-ban került Dombóvárra és nyugdíjba vonulásáig, 1967-ig a Gőgös Ignác Gimnázium igazgatóhelyettese volt. Dombóváron hunyt el, 1967. június 28-án.
  • Békés Sándor újságíró, író, az MTV Pécsi Stúdiójának alapító stúdióvezetője és főszerkesztője, 1958-ban érettségizett a dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban.
  • Fülep Lajos (1885–1970) Kossuth-díjas művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1920–22 között a gimnázium tanára volt.
  • Tüskés Tibor (1930-2009) József Attila-díjas, Arany János-díjas és Szabó Zoltán-díjas író, irodalomtörténész, a Jelenkor főszerkesztője tanári pályafutását Dombóváron kezdte 1952-ben a Gőgös Ignác (ma Illyés Gyula) Gimnáziumban.
  • Gebhardt Antal dr. (1887–1972) jogász, biológus, az MTA doktora, a Dombóvári Járásbíróság bírája és elnöke 1919–1948 között
  • Széles Lajos (feltaláló) (Nak, 1898 - Dombóvár, 1992) az Irix és a Naksol feltalálója
  • Erky-Nagy Tibor (Baja, 1956. június 21.) tipográfus, helytörténész
  • Dúró Dóra politikus, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője. Iskoláit Dombóváron végezte, 2005-ben érettségizett az Illyés Gyula gimnáziumban.

A város díszpolgárai[szerkesztés]

Sport[szerkesztés]

Dombóváron számos sportegyesület működik. Egyes dombóvári sportolók világszínvonalú teljesítményt értek el. Itt tanult meg úszni az olimpiai bajnok mellúszó, Rózsa Norbert. Újdombóváron született az olimpiai bajnok labdarúgó, Buzánszky Jenő.

DFC – Dombóvári Futball Club – Dombóváron nagy múltja volt a labdarúgásnak. Valamikor négy csapata is volt a városnak, 1960–1990 között. Ettől az időszaktól szinte halálra lett ítélve a helyi labdarúgás, amelyre a végső szentenciát 1993 tavaszán mondta ki a DVMSE. Egy év múlva ifj. Karászi Imre Újvári Kálmán ötletéből akkor még közvetett. Takács László segítségével 1994 nyarán alakult meg a Dombóvári Futball Club, amely jelenleg a Katona József utca 37. szám alatt üzemelő futballpályát használja, melynek folyamatos újításával és szépítésével hozzájárul a megfelelő színvonalú futball űzéséhez.[21]

Dombóvári Focisuli Egyesület – Az egyesület jelenlegi nagy sikere a Dombóváron élő gyermekek futball iránti kedvének növekedése. Az utóbbi években oly nagy sikernek örvend az egyesület, hogy a 2014. évben jóval több mint 20 focistanövendék kezdte meg pályafutását az Egyesület keretein belül. A gyermekek 5 éves kortól egészen 14 éves korig, felmenő rendszerben tanulják eleinte játékos, majd komoly formában a futball minden csínját-bínját. Ebben nagy szerepet kapott az OTP Bank Bozsik Gyermek Labdarúgó Program, melyben Dombóvár jelenleg alközponti státuszban szerepel. Ennek köszönhetően a Dombóvári Futball Club által gondozott Katona József utcai labdarúgó pályát hetente – a napi edzéseken kívül – több száz gyermek birtokolja.

Az eszperantó nyelv Dombóváron[szerkesztés]

Dombóváron az 1920-as évek óta intenzív eszperantista élet zajlik, itt található a Dél-Dunántúli Regionális Eszperantó Alapítvány székhelye is[22].

A mozgalom indulásának körülményei: Szepessy László költő (1880-1915) Dombóváron az Erzsébet utcában született, 1912-1915 között kérte fel őt Giesswein Sándor pápai prelátus, országgyűlési képviselő a keresztényszocialisták indulójának megírására[23]. Lehman György közigazgatási jegyző (1901-1932) szintén Dombóváron született az Erzsébet utcában. Giesswein Sándor ekkor volt a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke. Giesswein 1920-ban kezdte szervezni az Eszperantisták Nemzetközi Békeligáját, ezen szervező munka kapcsán ismerte meg a szintén dombóvári születésű Lehman Györgyöt. A Békeliga 1923-ban létre is jön, de Giesswein Sándor is meghal. Dombóváron az eszperantisták innentől számítják az eszperantó mozgalom indulását. Egyéb események: megdől az Oszmán Birodalom, s megalakul a modern Törökország; Adolf Hitler sikertelen hatalomátvételi kísérlete (sörpuccs) Németországban.

Eszperantáliák

A dombóvári eszperantisták törekvései a népszerűsítő mozgalom életben tartására vonatkozóan:

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Iovia – későrómai település Kutatástörténet. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  4. http://kepkezelo.com/images/m2l8i61tlkski2a9rj3m.jpg[halott link]
  5. http://kepfeltoltes.hu/121217/Bilecz_Ferenc_Domb_2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[halott link]
  6. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  8. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  9. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  10. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  11. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  12. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 19.)
  13. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  14. A hivatkozott forrás csak annyit tanúsít, hogy a jelölő szervezet neve: Természetesen.
  15. Dombóvár Helységnévtár
  16. [1] Tolna megye népességének változása
  17. Dombóvári múzeumok i. m.
  18. http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/oktatas/kozepiskolak-rangsora-2003
  19. Feltárják a dombóvári Gólyavár középkori romjait. mult-kor, 2013. május 28. (Hozzáférés: 2017. január 14.)
  20. Pataki Ferenc: „Szenes Hanna volt a nagy szerelmem” http://www.szombat.org/?l1=news&l2=plug_news&l3=showNews&id=113
  21. [2]
  22. 2011-ben az alapítvány kuratóriuma átkerült Zalaegerszegre, azóta a DURA Dombóvári eszperantó barátok, nem regisztrált civilszervezet tartja életben az eszperantó nyelv eszméjét Dombóváron.
  23. Kriston-Vízi József: Szepessy László megidézése. Kézirat, munkaanyag. Dombóvári Helytörténeti Múzeum Archívum.
  24. Egy alkalom két ünnep[halott link]
  25. A táblaavató ünnepség

Források[szerkesztés]

  • Kovács Rózsa: Szepessy László (1880-1915). Különlenyomat a Dombóvári Sz. Orsolya-Rendi Tanítónőképző-Intézet 1940-41. is. évi évkönyvéből. 21 p. Dombóvár
  • Polgármustra, dombóvári arcképvázlat - Wessely Gábor, 2014. január 10. ISSN 1785-6833-D
  • Beles Lajos, A Dombóvári Vasutas Sportegyesület 75 évének története - 1927-2002
  • Szabó Géza: Föld felett, föld alatt - 2007
  • dr. Szombat Tibor: Dombóvár Anno - 2007
  • dr. Varga Ferencné: A dombóvári ének-zenei általános iskola története - 2000
  • Csöglei István: Fejezetek a Dombóvári Tűzoltóság 125 éves történetéből - 2001

Beles Lajos és Francz József könyvei:

  • Fejezetek a dombóvári fűtőházak történetéből - 1998
  • Fejezetek a dombóvári gazdasági vasutak történetéből - 1998

Erky-Nagy Tibor könyvei:

  • 100 év Dombóváron, 1900-2000 (Dombóvári Vár. Kvt., 2000 Pécs: Reproflex)
  • Dombóvár tegnap és tegnapelőtt (Szerzői kiadás, 2006)
  • Dombó retró (Dombóvári Vár. Kvt., cop. 2008)
  • Dombóváriak a Nagy Háborúban 2016 (társszerző: Takács Istvánné) A Dombóvári Városi Könyvtár kiadása ISBN 978-963-12-4387-1
  • Dombóvár a 3. évezred küszöbén (Dombóvár Város Önkormányzatának kiadása) 2017 ISBN 978-963-12-8223-8

Helytörténeti sorozat Dombóvárról:

A dombóvári lokálpatrióták (Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület) 1993 óta jelentetnek meg Dombóvárról szóló helytörténeti kiadványokat:

  1. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándorné, A dombóvári gimnázium seccói - 1993-1994
  2. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándor, Dombóvár ISBN 9630341980 - 1996
  3. helytörténeti kiadvány: Takács Istvánné, Gyökerek nyomában - 1998
  4. helytörténeti kiadvány: A Dombóvári Városszépítő Egyesület 15 éve - 1999
  5. helytörténeti kiadvány: Takács Istvánné, Arcok Dombóvárról - 2000
  6. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándor, Dombóvár háborús évei - 2002
  7. helytörténeti kiadvány: Múzeum, a helytörténeti gyűjtemény - 2004
  8. helytörténeti kiadvány: Tóth Endre: Studia Valeriana. Dombóvár - 2009
  9. helytörténeti kiadvány: Kriston-Vízi József - Máté Millisits : Ismerős művek elfeledett alkotója. Horvay János (18741944). Dombóvár : - 2011
  10. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándorné: A főszolgabírói laktól a múzeum épületéig. Dombóvár - 2011

Kéziratok

Újságcikkek

  • Dr. Töttős Gábor: Dombóvártól Doberdóig. Tolnai Népújság. 1990. 09.10. 4. p.
  • Tóth József: Dombóvár neves alakjai. Szepessy László. 1-2. Dombóvár és Vidéke. 1934. 05.05 és 05.12.
  • Dombóvár és Környéke - a Dombóvári járás közéleti, kulturális és információs lapjának I. évfolyam 1. szám, 9. o. - 2012. március 14.

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Dombóvár
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvár témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]