Ugrás a tartalomhoz

Dombóvár

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dombóvár
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Dombóvár címere
Dombóvár címere		 Dombóvár zászlaja
Dombóvár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásDombóvári
Jogállásváros
PolgármesterPintér Szilárd (Fidesz–KDNP)[1]
Jegyződr. Szabó Péter Gyula
Irányítószám7200
Körzethívószám74
Testvértelepülései
Lista
Kernen im Remstal, Németország

Ogulin, Horvátország Vir, Horvátország Gyergyószentmiklós, Románia

Höganäs, Svédország
Népesség
Teljes népesség17 041 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség217,14 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület78,48 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 22′ 37″, k. h. 18° 07′ 52″46.376888°N 18.131007°EKoordináták: é. sz. 46° 22′ 37″, k. h. 18° 07′ 52″46.376888°N 18.131007°E
Dombóvár (Tolna vármegye)
Dombóvár
Dombóvár
Pozíció Tolna vármegye térképén
Dombóvár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvár témájú médiaállományokat.

Dombóvár (németül: Dombowa, latinul: Iowia) város Tolna vármegyében, a Dombóvári járás székhelye. Tolna vármegye harmadik legnagyobb települése, a vármegyeszékhely, Szekszárd és Paks után. Dombóvár 2020-ban ünnepelte várossá válásának 50 éves évfordulóját, 1970. április 1-jén kapta meg ezt a rangot.[3]

Fekvése

[szerkesztés]

Tolna vármegye délnyugati részén, a Kapos folyó völgyében található, Baranya és Somogy vármegye határának szomszédságában.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton

[szerkesztés]

Legfontosabb megközelítési útvonala a Dunaföldvár–Kaposvár–Nagykanizsa közti 61-es főút, amelyből innen indul dél felé, Sásd irányában a 611-es főút. Hőgyész és a 65-ös főút felől a 6532-es út vezet Dombóvárra (Tüske városrészbe). Öt számjegyű országos közútként számozódik még a 65 188-as számú mellékút, amely a 611-esből ágazik ki nyugatra és a város déli, kaposszekcsői határszélén húzódik Szőlőhegy külterületi városrészig. Emellett a 611-es főútként ágazik ki a 65 358-as számú mellékút, mely Dombóvár vasútállomás és az autóbusz-állomás elérését biztosítja.

Vasúton

[szerkesztés]

A város jelentős vasúti csomópont is: áthalad rajta a (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal, amelyből ágazik le a Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes, Dombóvár–Komló és a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal. Továbbá az 1990-es évekig itt működött a Dombóvári Gazdasági Vasút, és itt volt az egyik végpontja a Dombóvár–Lepsény-vasútvonalnak is. A várost két vasútállomás szolgálja ki: Dombóvár vasútállomás (az autóbusz-állomás mellett) és Dombóvár alsó vasútállomás. Dombóvár alsón a Fenyves sebesvonat Keszthelyre (9.18) és Pécsre (18.40) ad közvetlen eljutást.

Helyi és helyközi tömegközlekedés

[szerkesztés]

A város tömegközlekedését az állami Volánbusz Zrt. üzemelteti helyközi járatokon. Az autóbusz-állomás a Baross Gábor tér és a Kórház utca találkozásánál, a vasútállomás mellett található.

A Tárnok-Trans Kft. helyi járatú buszokat is üzemeltet a városban, összesen 10 járaton. Nem túl gyakran járnak, mivel az önkormányzat sűrített menetrendet adott ki. A helyi járatú buszok mindegyike MAN Lion's City EL283 típusú, szóló buszok, amelyek rendszeresen karban vannak tartva. Összesen 5 darab busz van az állományban, az SXT-542 rendszámú pedig garázsban pihen és szervizelés alatt van.

Járatok:

1 (MÁV-pályaudvar - TESCO - IX. utca)

1/A (IX utca - Hunyadi tér - MÁV-pályaudvar - Dombóvár alsó vá. - Szőlőhegy / IX. utca - Hunyadi tér)

2 (Hunyadi tér - Dombóvár alsó - MÁV-pályaudvar)

2/A (Hunyadi tér - MÁV-pályaudvar)

3 (Hunyadi tér - Kórház - Gunaras, Kernen tér)

5 (Hunyadi tér - Szőlőhegy - Nyerges Csárda)

5/A (Szőlőhegy - Hunyadi tér)

10 (MÁV-pályaudvar - Kórház - IX. utca) - Ez a járat csak egyszer indul, 5.06-kor a pályaudvarról.

11 (IX. utca - Kertváros - MÁV-pályaudvar)

21 (MÁV-pályaudvar - Kertváros - IX. utca)

A buszok 21 óra után nem közlekednek. Menetrendjük eltérő lehet, mivel szombati és vasárnapi járatok is vannak, és ezeken a napokon egyes hétköznapiak nem indulnak.

További információ: https://www.dombovar.ptke.hu

Városrészei

[szerkesztés]
  • Városrészei: Újdombóvár, Tüske, Gunaras, Kakasdomb, Szuhajdomb, Kertváros, Szőlőhegy,[4] Óváros, Belváros, Mászlony, Szarvasd, Szilfás
  • Dombóvár mezővárosi pecsétje - 1715
    Dombóvár mezővárosi pecsétje - 1715
  • Az ünnepi logó
    Az ünnepi logó
  • Az új logó - 2021[5][6]
    Az új logó - 2021[5][6]

Történelem

[szerkesztés]

Előtörténet

[szerkesztés]

Az itt talált leletek azt bizonyítják, hogy mind a kő-, mind a bronzkorban lakott hely volt.[7] Az i. e. 4. században kelták szállták meg a Dunántúl területét, majd i. sz. 8-ban a rómaiak véglegesen meghódították és a birodalomhoz csatolták. Pannoniában Dombóvár kedvező fekvésének köszönhette létezését. Fontos utak vezettek itt a rómaiak idejében Pécsről (Sopianæ) Győrbe (Arrabona) és Óbudára (Aquincum), a rómaiak jelenlétét számos régészeti lelet bizonyítja. Újdombóvár helyén a római korban Pons Sociorum Mansuectina (Kapos folyó átkelő) néven létezett itt egy híd, míg egy közeli falu helyén, Alsóhetényben katonai erőd működött (a szabálytalan négyzetet formázó erőd falainak hossza összesen 1879 méter, területe 21 hektár volt). Írott források az 5. században az erődítmény közelében említik Iovia várost, amelynek helye sokáig ismeretlen volt (az „eltűnt” település 2013-as régészeti kutatások szerint megegyezik a valamivel északabbra – Alsóheténytől mintegy 7 kilométerre –, Szakcs és Dalmand között található Gölösi-dűlőben, a 19. század vége óta ismert nagy kiterjedésű rommezővel).[8]

Középkor

[szerkesztés]

Dombóvár térségét a honfoglaló magyarok korán benépesítették, ezt bizonyítják az ebből a korból származó feltárt sírok. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt, téglából épült vártorony, amely a 12. században már állt. A település nevét többnyire a szláv dobov(o) (=tölgyes) szóból eredeztetik.[9][10]

Ma is láthatók a Kapos partján a valószínűleg a tatárjárás után épült másik vár romjai.[11] Első ismert írásos emléke az Árpád-ház kihalását követő időkből származik, ekkor a Vencel-párti Henrik bán szerezte meg. Károly Róbert hatalmának megszilárdítása után az egykori királyi javakat visszavette, és a vár csere útján, 1326-ban a Csák nemzetség birtokába került. Az új birtokos család a helynév alapján Dombainak nevezte magát.

A mohácsi vész után jelent meg Tolna megye birtokosai között Werbőczy István királyi kancellár, aki vagyonát ügyes házassági politikával és szerződésekkel gyarapította. Dombay János halála után felesége, Werbőczy Örzse révén a vár Werbőczy Imre birtokába került. A török tőle foglalta el a döbröközi várával együtt az 1543–44. évi hadjáratban.

Tinódi Lantos Sebestyén

Dombó vára a 15. században élte fénykorát. A vár falai között élt Dombó (Dombay) Pál jogtudós, a királyi tábla bírája, aki 1514-ben – több társával együtt – megbízást kapott Werbőczy Hármaskönyvének (Tripartitum) felülvizsgálatára, amelynek jelentős részét szerzője itt írta. Az 1517-ben kiadott mű négy évszázadon át döntően meghatározta Magyarországon a politikai és jogi gondolkodást.

A Dombó család egykori várában tartózkodott 1537-ben Tinódi Lantos Sebestyén. Itt szerezte „Jáson és Medea” című széphistóriáját („Tinódi Sebestyén diák készítette, midőn bal kezét Dombóváron nehéz seb gyötörte.” – olvashatjuk a versfőkben.)

A török hódítás Dombóváron várkastélyt és mellette mozgalmas kisvárost talált. A török az elfoglalt területeken igyekezett véglegesen berendezkedni. Az új közigazgatási rendszer szerint a budai pasalik (kormányzóság) koppányi szandzsákjának (kerület) egyik központja volt, s a török állandó katonaságot tartott benne.

A törökök kiűzése után

[szerkesztés]

A vár környékét 1683-ban a Bécs alól menekülő Ali Musztafa csapatai felperzselték. A török kiűzése után a várat felrobbantották, köveinek nagy részét széthordták. A lakosság az új település első házait a mai Kakasdombon emelte, majd innen terjeszkedett előbb északi, majd keleti irányba. A Dombóvár környékén gazdátlanná vált óriási területeket herceg Esterházy Pál nádor vásárolta meg, birtokközponttá tette, s ettől kezdve az Esterházyak 1944-ig fontos szerepet játszottak a település életében.

Az 1767. évi úrbéri összeíráskor Dombóváron már 112 család élt.

A Dombóváron 1848. április 10-én megalakult nemzetőrség létszáma 101 fő volt. Jelasics csapatai 1848. szeptember 27-én vonultak be a városba, két nap után továbbvonultak, ám Ozoránál Csapó Vilmos felkelői október 7-én lefegyverezték őket.

Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország Geographiai Szótára című művében többek között az alábbiakat olvashatjuk:

„Dombóvár magyar mezőváros Tolna megyében … Lakja 1200 kath., 80 zsidó, kath. paroch., derék uradalmi épületekkel. Róna határa első osztálybeli, réttyei jók, szőlőhegye, erdeje bőséges…”

Utóbbi megállapítást igazolja az 1848-ban megjelent Hármas Kis-Tükör:

„Tolna megyét is ha van kedved eljárd,
Itt van Simontornya, Bonyhád, Kölesd, Szegzárd,
Nézd-meg Paksot, Tolnát, Hőgyészt, Battát (Bátát), Földvárt (Dunaföldvárt),
Döbröközt, Ozorát s a gazdag Dombóvárt.”

Vasútépítés és a 20. század első fele

[szerkesztés]
Panoráma a dombóvári fűtőház víztornyából Kaposvár felé – 1936
MÁV munkagép

Dombóvár igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg. 1872-ben készült el a Dombóvár-Zákány, majd következő évben a Dombóvár-Bátaszék–Baja vonal. 1882-ben adták át a Budapest–Pécs közötti vasútvonalat, amely Újdombóvárt érintette. 1906-ban nyílt meg a Dombóvár-Veszprém közötti vasútvonal. 1908-ra építették át Újdombóvárra a bátaszéki vonalat, ezáltal Dombóvár az ország egyik legfontosabb és legnagyobb vasúti csomópontja lett.

Súlyosan érintette a várost az első világháború kitörése. Amellett, hogy a tervezett beruházásokat el kellett halasztani, a frontra kiküldött dombóvári katonák tömegesen estek el, vagy sebesültek meg. Szepessy László költő 1915. augusztus 1-jén esett el a doberdói fennsíkon, az alig egy évvel azelőtt létrejött gimnázium tanárai közül a fronton vesztette életét Regula Antal és Schneider András.

A Tanácsköztársaság kikiáltása után Dombóváron is létrejött a direktórium, tagjai Gyenis Antal iskolaigazgató, Molnár György rajztanár és Udvari Vince MÁV-kalauz voltak. A kommün bukása után mindhármukat kivégezték. A trianoni békediktátum Tolna vármegyét közvetlenül nem érintette.

A két világháború közötti Horthy-korszak fő célja a gazdaság és a kultúra föllendítése, továbbá az elvesztett területek visszaszerzése volt. A mai Újdombóvár városrész kialakulása 1919-ben kezdődött, amikor az Esterházy-birtokból 200 kataszteri holdat kimértek 591 építési teleknek. A település 1945-re gyakorlatilag felépült.

1925-re felhúzták az 1903-ban alapított Szent Orsolya-rendi zárdainternátus épületét Möller Károly tervei szerint, ahol 1959 -ig – Kaposvárra történt áthelyezéséig – tanítóképzés is folyt. Ugyancsak 1925-ben adták át az Ipartestület mozgószínházát és vendéglőjét. 1927-re készült el az újdombóvári községháza Dvorzsák Rezső építész tervei alapján. 1929-ben átadták az Esterházy Miklós Nádor Gimnázium épületét, mely Alpár Ignác tervei alapján készült. Ugyanebben az évben adták át rendeltetésének a református templomot, a következő évben pedig elkészült az evangélikus templom. Ugyanabban az évben kezdődött meg a tanítás az újdombóvári iskola újonnan átadott épületében.

1934-ben szentelték fel az újdombóvári katolikus templomot, amelynek tervezője Fábián Gáspár műépítész volt. Egy évvel korábban adták át a városi strandfürdőt is.

A második világháború ugyancsak jelentős veszteséget okozott a városnak. A zsidók 1944-ben történt elhurcolásának 541 áldozata volt. 1944. december 1-jén a bevonuló szovjet katonák mintegy 30 polgári személyt lemészároltak, ugyanennyit pedig – főleg németes nevük miatt – elhurcoltak. A világháborús emlékmű 217 áldozatot sorol fel.

A második világháború után

[szerkesztés]
Víztorony – 1958

A második világháborút követő koalíciós éveket 1948-tól a kommunista diktatúra váltotta fel. 1956-ban a községben is népmozgalmat váltott ki a budapesti október 23-i események híre. Október 25-én mintegy 500 tüntető vonult a tanácsháza elé, és követelésükre a tanács lemondott. Megválasztották a Forradalmi Bizottságot, melynek elnöke Kovács Gyula bejelentette, hogy Antal István tanácselnök a helyén marad, egyben a fegyverek kiosztását meghiúsította. Ennek köszönhető, hogy a forradalom mindvégig vérontás nélkül zajlott. Október 26-án nagygyűlést szerveztek a szovjet emlékmű elé, ennek során az obeliszket – annak ellenére, hogy a pártbizottság rendeletére a vörös csillagot már levésték róla – ledöntötték.

A szovjet csapatok minden ellenállás nélkül foglalták el a községet november 4-én. A forradalmi tanács tagjait a Szovjetunióba, (Ungvárra) hurcolták. Szabadulásuk is rendhagyó volt, mivel Antal István tanácselnök és Daradics Béla a pártbizottság titkára személyes közbenjárására bocsátották őket szabadon, amikor már a kaposvári börtönben voltak. Hazaérkezésüket – Antal István visszaemlékezése szerint – nagyobb tömeg üdvözölte, mint amikor a forradalmi tanácsot megválasztották.

Dombóvár és Újdombóvár közigazgatási egyesítése 1946-ban történt meg. Az 1960-as–1970-es években, az ötéves tervek keretében több üzemben korszerűsítésre és új üzemek létesítésére került sor. Így jött létre a kenyérgyár, a kesztyűgyár, a Láng Gépgyár és a Pátria Nyomda, majd a Csavaripari Vállalat. 1969. december 19-én került átadásra a dombóvári kórház, ma Szent Lukács orvos-evangélista nevét viseli.

1970. április 1-jén Dombóvárt várossá nyilvánították, ami újabb lendületet adott az iparnak és a kereskedelemnek. Áruház, szálloda,[12] művelődési ház,[13] új iskolák épültek, torna- és sportcsarnokok létesültek. 1973. május 19-én adták át a város legfőbb idegenforgalmi vonzerejét jelentő Gunaras termál-, és gyógyfürdőt (1933. július 30-án adták át a dombóvári uszodát).

Közélete

[szerkesztés]
A városháza

Polgármesterei

[szerkesztés]

A településen 2009. október 11-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[20] az előző polgármester lemondása miatt.[24]

Országgyűlési képviselők

[szerkesztés]

Gazdaság

[szerkesztés]
A Budapest-Újdombóvár vonal első menetrendje, 1882
Hunyadi tér, balra a Schmidt-kocsma, mögötte a Rothermel ház
A volt tejüzem

A vasútvonalak 19-20. századi kiépülésével teljes mértékben megváltozott a korábban mezőgazdasági jellegű Dombóvár élete. Az addig falusias szerepkört betöltő településen ipari üzemek létesültek, megváltozott a község közigazgatási helyzete, és a sok változás mellett a környék kulturális vezető szerepét is magához ragadta.

1900 novemberében kezdte meg működését a Hungária Vajkiviteli Rt. dombóvári központja. Legfőbb terméke a minőségi vaj volt, amellyel az országos kiállításon aranyérmet nyert. A napi 16-20 mázsa vaj jelentős része külföldi piacra került. 1961-től központosítás ürügyén az üzemet leépítették, a vajgyártó részlegét áthelyezték Kaposvárra.

1912-ben alapította meg Dőry Etelka a Dőry Konzervgyárat, amely a háborús szállítások révén gyors fejlődének indult. Az 1930-as években már 100 munkást foglalkoztatott, a nyári és őszi idényben alkalmanként 350-600 fő is munkát kapott. Termékei – a különböző befőttek, lekvárok, kandírozott gyümölcsök – Európa-szerte közkedveltek voltak, sőt még Dél-Amerikába is exportáltak belőlük. A második világháború után a gyárat népgazdasági indokokra hivatkozással leállították, a gépeket leszerelték, és elszállították.

1914-ben jött létre a MÁV Talpfatelítő Vállalat. Az európai, sőt világhírű MÁV a 20. század elejétől az egyre növekvő hosszúságú vasúti pályák építéséhez és fenntartásához szükséges telített vasútitalpfa-igényét a saját üzemeiből látta el. A dombóvári üzemben a mai viszonyokhoz képest is jelentős mennyiségű talpfát „telítettek”, a kor technikai színvonalának élvonalába tartozó berendezésekkel.

Esterházy herceg 1925-ben Újdombóváron létesített gőzmalmot. Az üzemet iparvágánnyal és keskenyvágánnyal is ellátták, így a nagy mennyiségű gabonát vasúton lehetett a malomba szállítani.

Vállalkozások 2020

[szerkesztés]

Önkormányzati vállalatok

[szerkesztés]
Vegyes vállalatok
[szerkesztés]
  1. Dombóvári Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társulás, elnök: Németh Tímea dr. -- al-polgármester
  2. Dombóvár és Környéke Többcélú Kistérségi Társulás, elnök: Pintér Szilárd – polgármester
  3. Dombóvár és Környéke Kistérségi Ivóvízminőség-javító Társulás, elnök: Pintér Szilárd – polgármester
  4. Dombóvár Térségi Szennyvízkezelési Önkormányzati Társulás, elnök: Pintér Szilárd – polgármester
  5. Mecsek-Dráva Regionális Szilárdhulladék Kezelő Rendszer Létrehozását Célzó Önkormányzati Társulás, elnök: Páva Zsolt
Csak önkormányzati vállalkozások
[szerkesztés]
  1. Dombóvári Városgazdálkodási Nonprofit Kft.
  2. Dombó-Land Térségfejlesztő Kft.
  3. Tinódi Ház Közművelődési Nonprofit Kft.
Önkormányzati közalapítványok
[szerkesztés]
  1. Hamulyák Közalapítvány
  2. Dombóvári Szociális Lakásalap Alapítvány

A legnagyobb vállalatok bevétel alapján[25]

[szerkesztés]
  1. VIESSMANN TECHNIKA DOMBÓVÁR Kft., alkalmazottak: 338 fő
  2. AGRÁR-BÉTA Kft., alkalmazottak: 45 fő
  3. DOMBÓ-COOP Zrt., alkalmazottak: 23 fő
  4. KJK-AGROTEAM Kft., alkalmazottak: 9 fő
  5. RÓNA Kft, alkalmazottak: 25 fő

Ipartörténeti érdekesség

[szerkesztés]
Kisipari működési engedély – 1969
  • Degovics István (Kaposvár, 1856 – Dombóvár, 1936. október 12.) cukrászmester, Kaposvárról költözött Dombóvárra, mert Dombóváron ekkor még nem volt cukrászat. Fia Degovics Jenő 1956-ig vitte a vállalkozást.
  • Ivanich Antal (Baté, 1868 – Dombóvár, 1943) a város első villanytelepének megépítője 1905. december 17-én.
  • Rákóczi János (1897–1966) cukrász, mesterszakács a Rákóczi-túrós lepény megálmodója és elkészítője
  • Kuti József (1913–2013) cukrászmester, 1938-ban alapította cukrászdáját Dombóváron, mestere Rákóczi János volt
  • Bíró Péter cukrászmester
  • Balogh István szikvíz-készítő, 1942-ben alapította vállalkozását Dombóváron, ifj. Karászi Imre unoka viszi tovább a vállalkozást[26]
  • Nagy Jenő (Újdombóvár, 1940. április 5.) kőfaragó, 1969-ben alapította vállalkozását, ma a Steinmetz Bt. szakmai vezetője, unokája Kornél viszi tovább a vállalkozását
  • Bujáki Attila (Dombóvár, 1954. november 9. – Dombóvár, 2001. szeptember 10.) cukrászmester, 1983-ban alapította cukrászdáját Dombóváron, családja viszi tovább vállalkozását, mestere Kuti József volt
  • Gábor Sándor cukrászmester, a Magyar Rapszódia és a Sisi bon-bon megálmodója, elkészítője
  • Kissler Sörfőzde 1993-ban alapította Kiss László és felesége, a Gunarasi Sör és a Dombó Pál Sör készítője, forgalmazója

Polgárság

[szerkesztés]

Népesség

[szerkesztés]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 2,9% németnek mondta magát (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,5%, református 3,4%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 15,9% (23,9% nem nyilatkozott).[27]

2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 2,2% németnek, 1,7% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,2% horvátnak, 0,1-0,1% románnak, görögnek, örménynek és bolgárnak, 2,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42% volt római katolikus, 2,7% református, 1,9% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,2% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 12% felekezeten kívüli (38,7% nem válaszolt).[28]

Lakók száma: 18555 személy[29]

Lakottság: 236 fő/km²[29]

Lakás szám: 8387 db

A település népességének változása:

Év Lakosságszám (fő) Változás (fő)
1870 3397 -
1880 4778 +1381
1890 5885 +1107
1900 7480 +1595
1910 10 480 +3000
1920 12 471 +1991
1930 13 953 +1482
1941 13 134 - 819
1949 14 097 + 963
1960 15 811 +1714
1970 17 229 +1418
1980 20 459 +3230
1990 21 183 + 724
2001 20 852 - 331
2011 19 011 -1841
2015 18 688 - 323
2017 18 851 + 163
2018 17 995 - 856

[30]

Dombóvár és Újdombóvár egyesülése

[szerkesztés]
Az újdombóvári templom és Fetter Károly kőkeresztje

Dombóvár és Újdombóvár-Dalmand[31] két külön település volt. A települések 1946-ban egyesültek, de Dalmand önálló település lett 1949-ben.

  • Újdombóvár
    Újdombóvár
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
19 067
18 849
17 995
17 760
17 259
17 300
17 041
2013201420182021202220232024
Adatok: Wikidata

Egyházak

[szerkesztés]
Balra az evangélikus templom, középen az Illyés Gyula Gimnázium, jobbra a református templom
  1. Magyar Katolikus Egyház
  2. Magyarországi Református Egyház
  3. Magyarországi Evangélikus Egyház
  4. Magyarországi Metodista Egyház
  5. Hit Gyülekezete
  6. Magyar Baptista Egyház

Nemzetiségi önkormányzatok

[szerkesztés]
  1. Dombóvári Német Nemzetiségi Önkormányzat
  2. Dombóvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat
  3. Dombóvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat
  4. Dombóvári Örmény Nemzetiségi Önkormányzat (felszámolás alatt!)

Civil szervezetek

[szerkesztés]
  1. „Cinege Cipője” Alapítvány
  2. „Életet az éveknek” Közhasznú Alapítvány
  3. „Help-Dombóvár” Egyesület
  4. JALINGVA József Attila Ált. Isk. Idegen Nyelv Tanításért Alapítvány
  5. Nauzika Szeme Fénye Alapítvány
  6. Nők Dombóvárért Egyesület
  7. Puer nats est nobis- Gyermek adatott nekünk Alapítvány
  8. Tolna Megye Természeti értékeiért Alapítvány
  9. Alkony-Támasz Alapítvány
  10. Diákjainkért Alapítvány
  11. Az Ifjúság Zenei Neveléséért Alapítvány
  12. Dombóvár Radiológiáért Alapítvány
  13. Dombóvári ILCO Egyesület
  14. Dombóvári Ipartestület
  15. Dombóvári Kertbarát Egyesület
  16. Dombóvári Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete
  17. Dombóvári Ózon Asztma Egyesület
  18. Kapos- hegyháti Natúrpark Egyesület
  19. Dombóvári Polgárőr Egyesület
  20. Dombóvári Székely Kör
  21. Dombóvári Szociális Lakásalap Alapítvány
  22. Dombóvári Zenész Egyesület
  23. Galamb és kisállattenyésztő Egyesület
  24. Margaréta a Gyermekekért Alapítvány
  25. Gyöngyszem Alapítvány
  26. Játékvár Alapítvány
  27. Jövő Emberkéje Alapítvány
  28. Kisbarát Alapítvány (Erzsébet Ovi)
  29. M-12 Dombóvári Postagalamb Sportegyesület
  30. Magyarországi Német Nemzetiségűek Egyesülete
  31. MME 28.sz. Dombóvári Csoportja
  32. Presidium Közhasznú Egyesület
  33. Újkezdet Roma Egyesület
  34. Viharmadár Önkéntes Mentő Egyesület
  35. Százszorszép Alapítvány
  36. Dombóvári Kutyás Egyesület
  37. Dombóvári Magyar Izraelita Baráti Társaság
  38. Fekete István Kulturális Egyesület
  39. Dombóvári Szívklub Egyesület
  40. Dombóvár-Kernen i.R. Baráti Kör Egyesülete
  41. Dombó-Dog Centrum Kutyás Sport Egyesület
  42. Dombóvári Városszépítő és Városvédő Közhasznú Egyesület
  43. Kapos Alapítvány
  44. Dombóvári Ifjúsági Fúvószenekar KHE
  45. Dombóvári Apáczai Alapítvány
  46. PRO Dombóvár Egyesület
  47. Dombóvári Örmény Nemzetiségi Egyesület
  48. HB Dombóvári Blockflöte Egyesület
  49. Hospital Alapítvány
  50. PC 424 Dombóvári Pipaklub
  51. DURA Dombóvári Eszperantó Barátok
  52. Dombóvár 2004. Egyesület

Dombóváron működő önkormányzati és egyéb fenntartású intézmények

[szerkesztés]

Óvodák és bölcsőde

[szerkesztés]
  • Dombóvári Szivárvány Óvoda Tündérkert Bölcsődéje[32]
  • Dombóvári Szivárvány Óvoda[33]
  • Dombóvári Szivárvány Óvoda Zöld Liget Tagóvodája
  • Dombóvári Szivárvány Óvoda Százszorszép Tagóvodája
  • Margaréta Református Óvoda[34]
  • Dombóvári Árpád-házi Szent Erzsébet Katolikus Óvoda[35]

Általános iskolák, pedagógiai szakszolgálat

[szerkesztés]
  • Dombóvári Evangélikus Általános és Alapfokú Művészeti Iskola[36]
  • Dombóvári József Attila Általános Iskola[37]
  • Szent Orsolya Bencés Iskolaközpont [38]
  • Tamási Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Móra Ferenc Általános Iskolája[39]
  • Tolna Vármegyei Pedagógiai Szakszolgálat Dombóvári Tagintézménye[40]

Középiskolák

[szerkesztés]

Kulturális intézmények

[szerkesztés]

Szociális és gyermekvédelmi intézmények

[szerkesztés]
  • Dombóvári Egyesített Humán Szolgáltató Intézmény
  • Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Arany Sziget Idősek Otthona
  • PRESIDIUM Közhasznú Egyesület

Egészségügyi intézmény

[szerkesztés]
  • Dombóvári Szent Lukács Kórház

Nevezetességei

[szerkesztés]
Dombóvár térképe
  • Víztorony:[43][44] Dombóvár egyik jelképévé vált ipari létesítmény.
  • Sváb Múzeum:[45] A dombóvári svábok életét bemutató terem.
  • Természettudományi Bemutatóterem: 1991-től a Belvárosi Általános Iskola oktatóközponti tantermében nyert elhelyezést a megye madárvilágának egy részét bemutató anyag. A madártani anyagon kívül trófeák, tojás-, fészek-, termés-, bogár-, és lepkegyűjtemény is megtekinthető a tárlókban.[46]
  • Természetvédelmi Bemutatóterem: Dombóvár zöldövezetének élővilágát mutatja be.
  • Dombóvári Helytörténeti Múzeum
  • Bélyeges tégla gyűjtemény – Őri Nándor gyűjteménye a sziget-erdei lakótoronyban
  • Vasúttörténeti Múzeum: a valamikori vasutas óvóhely épületében található.
  • Fekete István Múzeum
  • A Sziget-erdő (Béke Park), öreg tölgyfákkal, virágos parkkal. Az első magyar kormány minisztereinek szobra ebben a parkban tekinthető meg. A monumentális kompozíció. Horvay János munkája az országban az egyedüli olyan alkotás, amely az első felelős magyar kormány tagjait ábrázolja. 1959-ben az itt élők összefogásának köszönhetően Dombóváron talált menedéket. Itt található az úgynevezett Dombóvári Reménykedő Fa, egy kocsányos tölgy is. Itt található Szuhay Mátyás kopjafája is, amely a park legöregebb fája elé került elhelyezésre.
  • Dr. Habsburg Ottó Park: Habsburg Ottó – Dombóvár díszpolgára – hosszú éveken keresztül tagja volt az Európai Parlamentnek, sokat tett az Európai Unió bővítéséért, Magyarország csatlakozásáért. A páneurópai piknik fővédnökeként elévülhetetlen érdemei vannak a német újraegyesítésben, a berlini fal lebontásában. A parkba e tevékenységéről, valamint Dombóváron tett látogatásairól készült fotókból készült tabló került.
  • Kispolgárok Parkja: 2007 óta azoknak a gyerekeknek, akiknek a szüleik kérik, ültetnek egy névre szóló fát.
  • Hétkontinens Park: A bolygónkon található földrészek jellegzetes növényeit mutatja be az a kis belvárosi park, amelyet közmunkások segítségével alakítottak ki.
  • A Tüskei-horgásztavak: halban gazdagon állnak a sporthorgászok rendelkezésére.
  • Konda-völgy: A Konda-patak széles völgyével kettéosztja Ódombóvárt és Újdombóvárt. A patak duzzasztásával hozták létre a Tüskei Horgásztavat és a Szállásréti-tavat. Állomások: Természetvédelmi Bemutatóterem, az egykori kisvasút nyomvonala, Szállásréti-tó, Tüskei-tó
  • Bontovai horgásztó: Dombóvár határában fekvő vízi paradicsom, ahol a fogd meg és engedd vissza elv elkötelezett hívei, kedvező áron hódolhatnak szenvedélyüknek.
  • Dombói várrom (Gólyavár): Dombóvár határában, a Kapos partján található a dombói várrom, mely a mai Gólyavár elnevezést az itt fészket rakó madarakról kapta. A feltárások szerint egy jelentősebb reneszánsz épület állhatott itt. Dombó Pál itteni és döbröközi várában vizsgálta felül Werbőczy István Hármaskönyvét (Tripartitum), amely mű 1848-ig a jog mértékéül szolgált Magyarországon.[47]
  • Gunarasfürdő: A Gunarasi Strand- és Gyógyfürdő híres gyógyüdülő, amely a kénes termálvízre települt.
  • Szent Vendel-sziget: Gunarasfürdő területén található csónakázótavon található sziget, amelyen a szerelmesek egy lakatot kattinthatnak az ott kirakott szívre.
  • Szelfi-pont: Egy különleges látványelem, mely Gunarasfürdő egykori hangulatát ábrázoló fényképes háttér.
  • Szőlőhegyi Szent Anna-kápolna és -forrás: Az 1870-ben épült kápolnában már misét is tartottak. 1912-ben tornyot építettek neki. 1920-ban a Szőlőhegyet a Vásárosdombói Plébániához csatolták, mert közigazgatásilag Kaposszekcső része volt. Amikor Dombóvár városi rangot kapott, Szőlőhegyet hozzácsatolták. 1992-ben került a Dombóvári Plébániához.
  • A Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium az országban 2003-ban a 35. legjobb, ezzel a megyeszékhelyek és Budapest gimnáziumait kivéve a legjobb.[48] Sok híres ember tanult itt:
Híres öregdiákjainak listája
  • Dombóvári Művelődési Ház: Tinódi Ház: 1979. április 3-án nyitotta meg kapuit, ahol színházi előadásokat is tartanak.
  • Jézus Szíve Római Katolikus Templom: 1725-ben épült barokk stílusban
  • 424-es gőzmozdony: 1943-as gyártású, a Dombóvár vasútállomás épülete és a Vasúttörténeti Múzeum között található.
  • Eredeti Kossuth-szoborcsoport, Dombóvár
    Eredeti Kossuth-szoborcsoport, Dombóvár
  • Helytörténeti Múzeum Dombóvár
    Helytörténeti Múzeum Dombóvár
  • Víztorony
    Víztorony
  • Dombóvári lakótorony
    Dombóvári lakótorony
  • A 424-124-es gőzmozdony Dombóváron
    A 424-124-es gőzmozdony Dombóváron
  • Vasúttörténeti Múzeum
    Vasúttörténeti Múzeum
  • Fekete István Múzeum
    Fekete István Múzeum
  • Tinódi Művelődési Ház
    Tinódi Művelődési Ház
  • Gunarasfürdő
    Gunarasfürdő
  • Dombóvár - Dombó Pál vára - Gyólyavár (légi fotó)
    Dombóvár - Dombó Pál vára - Gyólyavár (légi fotó)
  • Dombóvár - Dombó Pál vára - Gyólyavár légi felvételen
    Dombóvár - Dombó Pál vára - Gyólyavár légi felvételen
  • Dombóvár - Szigeterdő madártávlatból
    Dombóvár - Szigeterdő madártávlatból
  • Dombó vára
    Dombó vára
  • Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium
    Dombóvári Illyés Gyula Gimnázium
Bővebben: Dombóvári Értéktár
Bővebben: Dombóvár emléktábláinak listája
Bővebben: Dombóvár közterületein található művészeti alkotások listája
Bővebben: Dombóvári Városszépítő és Városvédő Közhasznú Egyesület

Dombóvár helyi jelentőségű természetvédelmi területei és természeti emlékei[49]

[szerkesztés]

Különleges víztani értékei, források

[szerkesztés]

Ökológiai folyosók a Külső-somogyi agrársivatagban

[szerkesztés]
  • Kis-Konda-patak völgye természetvédelmi terület: Védetté nyilvánítás: 2004; Terület: 388,6 ha

Az élővilág menedékei a Kapos folyó mentén

[szerkesztés]
  • Béka-tói-mocsár és égeres természetvédelmi terület: Védetté nyilvánítás: 2015; Terület: 37 ha

Maradványerdők az agrársivatagban

[szerkesztés]
  • Tüskei tölgyes maradványerdő, természetvédelmi terület: Védetté nyilvánítás: 2004; Terület: 3,5 ha
  • Banya-völgyi tölgyes, természetvédelmi terület: Védetté nyilvánítás: 2015; Terület: 1 ha
  • Mágocsi úti tölgyes, természetvédelmi terület: Védetté nyilvánítás: 2015; Terület: 0,5 ha
  • Nyerges-erdő és -horgásztó, természetvédelmi terület: Védetté nyilvánítás: 2004; Terület: 78,2 ha

Városi parkok, parkerdők

[szerkesztés]
  • Szigeterdő, természetvédelmi terület: Védetté nyilvánítás: 1976; Terület: 4,8 ha
  • Gunarasi parkerdő, természetvédelmi terület: Védetté nyilvánítás: 2007; Terület: 10 ha
  • Mászlonyi kastély park, természetvédelmi terület: Védetté nyilvánítás: 2015 ; Terület: 2,3 ha

Védett fák, fasorok

[szerkesztés]
  • Újdombóvári vadgesztenye fasor, természetvédelmi emlék: Védetté nyilvánítás: 1976 (2023-ban Pintér Szilárd polgármester kivágatta csapadékvíz-elvezetés fejlesztése címén, így a fasor megsemmisült)[50]
  • Hunyadi téri fák, fasorok – természetvédelmi emlék: Védetté nyilvánítás: 2004
  • Arany János téri fák, természetvédelmi emlék: Védetté nyilvánítás: 2004
  • Ady Endre utcai vadgesztenye fasor, természetvédelmi emlék: Védetté nyilvánítás: 2004
  • Horvay János utcai gömbkőris fasor, természetvédelmi emlék: Védetté nyilvánítás: 2004
  • Fő utcai juhar fasor, természetvédelmi emlék: Védetté nyilvánítás: 2004
  • Dőry platán, természetvédelmi emlék: Védetté nyilvánítás: 2004
  • Szabadság utcai platánok, természetvédelmi emlék: Védetté nyilvánítás: 2004
  • Helytörténeti Múzeum kertjének idős fái, természetvédelmi emlék: Védetté nyilvánítás: 2004
  • Szent Flórián-szobor vadgesztenye fái, természetvédelmi emlék: Védetté nyilvánítás: 2004
  • Teleki utcai fehér nyár, természetvédelmi emlék: Védetté nyilvánítás: 2004
  • Árpád utcai gömbkőris fasor, természetvédelmi emlék: Védetté nyilvánítás: 2004
  • Erzsébet utcai óvodakerti vadgesztenye fa, természetvédelmi emlék: Védetté nyilvánítás: 2015
  • Hóvirág utcai mocsárciprus, természetvédelmi emlék: Védetté nyilvánítás: 2015
  • Hunyadi téri Tinódi-szobor melletti oszlopos gyertyán, természetvédelmi emlék: Védetté nyilvánítás: 2015

Változatos madárvilága

[szerkesztés]
  • Gunarasi agyagbánya parti fecske költőtelepe, természetvédelmi terület: Védetté nyilvánítás: 2015; Terület: 0,02 ha

A város erődített emlékei – védett földvárak

[szerkesztés]
  • Szigeterdei vár és lakó torony: Védetté nyilvánítás, megerősítés: 1976, 2004
  • Gólyavár, természetvédelmi terület: Védetté nyilvánítás, megerősítés: 1976, 2004; Terület: 3,1 ha
  • Szarvasdi földvár

Híres emberek

[szerkesztés]
Bővebben: Híres dombóváriak listája

A város szülöttjei, akik nemzetközi elismerést szereztek: Szemenyey Ferenc festőművész; Hirsch Zoltán Zoli bohóc; Rákóczi János cukrász, mesterszakács; Mándi Imre ökölvívó; Aggházy Gyula festőművész; Marcell György festőművész, gimn. rajztanár felfedezettjei: Majoros János keramikus, Ujvári Lajos festőművész, Vati József festőművész. Pataki Ferenc fejszámolóművész; Buzánszky Jenő labdarúgó, az Aranycsapat tagja; Hegyi Sándor labdarúgó, az Aranycsapat tagja; Ivanich Miklós zongoraművész; Kodály Zoltánné Péczely Sarolta énekművész, egyetemi docens; dr. Gundy Sarolta rákkutató, az Országos Onkológia Intézet volt tudományos osztályvezetője; Rózsa Norbert úszó; dr. Köbli Norbert forgatókönyvíró, érdemes művész; Gulyás Róbert kosárlabdázó; Szabó Tünde atléta; napjaink nagy női sporttehetsége Tóth Lili Anna atléta és Farkas Bence napjaink nagy férfi atléta tehetsége; és akik nem Dombóváron születtek, de itt éltek/élnek: Fetter Károly szobrászművész; Rácz Vali magyar színész- és énekesnő; Bernát János festőművész; Kaponya Judit festőművész; Sarkantyu Simon festőművész; Radó Károly festőművész, szobrász; Varga Gábor szobrászművész, Zircher Kitti atléta. A városban élő eszperantisták 1923 óta ápolják az eszperantó nyelv tradícióit és eszméjét.

A város kitüntetettjei

[szerkesztés]

Az adományozott díjak, elismerések: Pro Oppido Dombóvár díszpolgári cím, Dombóvár Város Elismerő Díszjelvénye kitüntetés, Ivanich Antal-díj, Dombóvár ifjúsági díjai: a Buzánszky Jenő-díj, az Ambrus Sándor-díj és a dr. Péter Gyula-díj együtt, Dombóvár Elismert Közössége díj, Dombóvárért oklevél, Hamulyák-díj, Dombóvár Közbiztonságáért Oklevél, Dombóvár Közszolgálatáért Oklevél[51]

Bővebben: Dombóvár díszpolgárainak listája

Sportélete

[szerkesztés]
Keresztes Zalán
Simonfalvi Gábor
Buzánszky Jenő 85 évesen

Egyes dombóvári sportolók komoly teljesítményt értek el, sportáganként:

Atlétika
Szabó Tünde
  • Az atlétákat a Dombóvári Vasutas Atlétikai és Szabadidő Egyesület felügyeli.[52]
  • "Dombóvári Atlétikáért" Alapítvány
Karate

A hazai és nemzetközi megmérettetések aktív résztvevői:

  • CYKLON Ikigaido SE
  • Dombóvári Karatesuli
Kosárlabda
Bővebben: Dombóvári Kosársuli KE
  • Gulyás Róbert 1974. július 28. itt kezdte sportolói pályafutását 101-szeres válogatott kosárlabda játékos[53]
Labdarúgás

DFC – Dombóvári Futball Club[54] – Dombóváron nagy múltja van a labdarúgásnak. Valamikor négy csapata is volt a városnak, 1960–1990 között. Ettől az időszaktól szinte halálra lett ítélve a helyi labdarúgás, amelyre a végső szentenciát 1993 tavaszán mondta ki a DVMSE. Egy év múlva ifj. Karászi Imre Újvári Kálmán ötletéből akkor még közvetett. Takács László segítségével 1994 nyarán alakult meg a Dombóvári Futball Club, amely jelenleg a Katona József utca 37. szám alatt üzemelő futballpályát használja, melynek folyamatos újításával és szépítésével hozzájárul a megfelelő színvonalú futball űzéséhez.

Dombóvári Focisuli Egyesület – Az egyesület jelenlegi nagy sikere a Dombóváron élő gyermekek futball iránti kedvének növekedése. Az utóbbi években oly nagy sikernek örvend az egyesület, hogy a 2014. évben jóval több mint 20 focistanövendék kezdte meg pályafutását az Egyesület keretein belül. A gyermekek 5 éves kortól egészen 14 éves korig, felmenő rendszerben tanulják eleinte játékos, majd komoly formában a futball minden csínját-bínját. Ebben nagy szerepet kapott az OTP Bank Bozsik Gyermek Labdarúgó Program, melyben Dombóvár jelenleg alközponti státuszban szerepel. Ennek köszönhetően a Dombóvári Futball Club által gondozott Katona József utcai labdarúgó pályát hetente – a napi edzéseken kívül – több száz gyermek birtokolja.

Ökölvívás
  • Mándi Imre (1916. november 22.) ökölvívó, magyar bajnok (1935) a Dombóvári VOGE színeiben, olimpiai 5. helyezett, Európa bajnoki 2. helyezett, 49-szeres válogatott,
Úszás
Sportszervezetek
  • "Black Angels" Dombóvári Női Labdarúgó SE -
  • Aerobik és Szabadidős Egyesület
  • CYKLON Ikigaido SE – karate
  • Delta Turista Egyesület
  • Dombóvár 2004. Sakk Egyesület
  • Dombóvári Spartacus Szövetkezeti SE – teke
  • Dombóvári Boksz-klub
  • Dombóvári Focisuli Egyesület – gyerek-foci
  • Dombóvári Futball Club
  • Dombóvári Hangulat Szabadidő SE
  • Dombóvári Karatesuli
  • Dombóvári Kosárlabda Suli KHE
  • Dombóvári Sportiskola Egyesület úszás
  • Dombóvári Tenisz Egyesület
  • Dombóvári Vasutas Atlétikai és Szabadidő Egyesület
  • Dombóvári Asztalitenisz Club KHE
  • Dombóvári Floorball SE
  • D-RIDE Sport Club – kerékpár
  • PASZ Dombóvári Amatőr Labdarúgó SE
  • Dombóvári Úszó Egyesület
  • Dombóvári Judo Klub
  • Dombóvári Amatőr Röplabda Club Szabadidős Egyesület
  • "Dombóvári Atlétikáért" Alapítvány
  • Dombóvár Úszásért Alapítvány
  • Dombóvári Városi Diáksport Bizottság
  • FORGI BOX CLUB Ökölvívó Közhasznú Egyesület
  • Dombóvári Nyergesvölgyi Horgász Sportegyesület
  • TeamDvar eSports

Sportlétesítmények

[szerkesztés]
Szállásréti-tó – szabadtéri fitnesz-park
  • Szuhay Sportcentrum
  • JAM-csarnok
  • Dombóvári Ifjúsági Sporttelep – DIS
  • Farkas Attila Uszoda
  • Teniszpályák
  • Spartacus Tekecsarnok
  • Nordic Walking útvonalak
  1. séta-útvonal: Konda-völgyi tókör – 12 km
  2. séta-útvonal: Várak útja – 6,5 km
  3. séta-útvonal: Nyergesi körutak – 4 km
  4. séta-útvonal: Gunarasi Land Art sétaút – 2 km
  5. séta-útvonal: Gunarasi körút – 3 km
  • Kültéri fitness eszközök
  1. Szállásréti-tó
  2. Szent László Park
  3. Újdombóvár-VI. utca
  4. Arany János tér
  • Kneipp-ösvény
  1. Fogadalmi liget
  2. Gunarasfürdő Camping
  • Maximum Fitness Club
  • Body Fit Sportcentrum
  • Z2 CROSS GYM

Kiránduló útvonalak

[szerkesztés]
Hírességek útja – Medveczky Gabriella
  • KONDA-PATAK VÖLGYE – A Konda patak völgye: Nyerges-tó – Gunaras-fürdő – 25 km
  • „IFLÁK” KERÉKPÁROS TÚRAÚTVONAL – IFLÁK kerékpáros túra: Gunaras-fürdő – Sziget-erdő – Gólya-vár – Kaposszekcsői templom – Csikostöttős kilátó – Mágocsi templom – a Béka-tavi madárles – IFLÁK nép tájékoztató táblája – 32 km
  • „WOSINSKY” KERÉKPÁROS KÖRTÚRA: Dombóvár – Döbrököz – Kurd – Lengyel – Mekényes – Nagyhajmás – Mágocs – Dombóvár – 32 km
  • KONDA-VÖLGYI TÓKÖR: Gyár utca – Konda-völgy – Tüskei tavak – Gyár utca – 12 km
  • „HAT VÁR HAT RÁD” TÚRA: Werböczy vár (Döbrököz) – Szarvasdi várrom – Gunaras-fürdő – Kaposszekcsői várrom – Dáró vára, Jágónak – Gólyavár – Sziget erdei lakó torony – 32 km
  • „HÍRESSÉGEK ÚTJA”: Pannónia út – Kórház utca – Gyár utca – Bajcsy-Zsilinszky utca – Katona József utca – Dózsa György utca – Szabadság utca – Hunyadi tér – Dombó Pál utca – Bezerédj utca – Pannónia út – 5 km
  • „MESEÚT”: Hunyadi tér (Tinódi Ház – Művelődési Ház) – Dombó Pál utca – Bezerédj utca – Jókai utca utca – Hunyadi tér (Rossmann) – Hunyadi tér (Csillagház) – 1,1 km
  • „PUSZTÁK NÉPE” ÚTVONAL: Gunaras-fürdő kápolna – Szarvasd – Nagypáltelep – 16 km
  • „CSODABOGYÓS” ÚTVONAL: DÖPTE-bázis – Újdombóvár (Béke utca) – Béka-tó – Kolostor-út – Mágocs-dülő – Mágocsi vadászház – Koszorú-domb (Majális) – Döbröközi buszvégállomás – 15 km

A dombóvári eszperantizmus

[szerkesztés]
Bővebben: Az eszperantó mozgalom Dombóváron
A DURA logo-ja

Dombóváron az 1920-as évek óta intenzív eszperantista élet zajlik, itt található a DURA Dombóvári Eszperantó Barátok nem regisztrált civil szervezet székhelye is.

Az eszperantizmus indulásának körülményei: Szepessy László költő (1880–1915) Dombóváron az Erzsébet utca 48.-ban született, 1912–1915 között kérte fel őt Giesswein Sándor pápai prelátus, országgyűlési képviselő a keresztényszocialisták indulójának megírására.[55][56] Lehman György közigazgatási jegyző (1901–1932) szintén Dombóváron született az Erzsébet utca 6.-ban. Giesswein Sándor ekkor volt a Magyar Országos Eszperantó Egyesület elnöke. Giesswein 1920-ban kezdte szervezni az Eszperantisták Nemzetközi Békeligáját, ezen szervező munka kapcsán ismerte meg a dombóvári születésű Lehman Györgyöt. A Békeliga 1923-ban létre is jön, de Giesswein Sándor is meghal. Dombóváron az eszperantisták innentől számítják az eszperantó mozgalom indulását.

Testvérvárosai

[szerkesztés]
  • Kernen im Remstal - Németország
    Kernen im Remstal - Németország
  • Ogulin - Horvátország
    Ogulin - Horvátország
  • Vir - Horvátország
    Vir - Horvátország
  • Höganäs - Svédország
    Höganäs - Svédország

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 19.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ 1715-ben mezővárosi rangot kap a település. 1871 után a közigazgatás átszervezésével, a polgári közigazgatás megteremtésével a mezővárosi rang végleg megszűnt, Dombóvár nagyközség lett. Az itt élők szinte soha nem hívták nagyközségnek.
  4. ↑ Dombóvár-Szőlőhegy nem hivatalos honlapja. [2021. június 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 13.)
  5. ↑ Új arculattal ünnepel a város.
  6. ↑ Dombóvár logó prezentáció 2021
  7. ↑ Dombóvár története egészen az őskorig nyúlik vissza.
  8. ↑ Iovia – későrómai település Kutatástörténet. [2020. február 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  9. ↑ http://kepkezelo.com/images/m2l8i61tlkski2a9rj3m.jpg[halott link]
  10. ↑ http://kepfeltoltes.hu/121217/Bilecz_Ferenc_Domb_2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg[halott link]
  11. ↑ Dombo vára
  12. ↑ A Hotel Dombóvár az 1970-es évek elején épült az Ybl díjas Makovecz Imre tervei alapján, aki az akkori elvárásoknak megfelelő külsőt és belsőt álmodott meg Dombóvár szívében. Az étterem 2016-ban került teljeskörű felújításra. A szálloda helyén a Rothermere-ház állt, az impozáns épületet statikai okok miatt le kellett bontani.
  13. ↑ A Dombóvári Művelődési Ház épületét 1973. április 3-án adták át, a létesítményt felújítása 2010. november 19-én fejeződött be.
  14. ↑ Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  15. ↑ A hivatkozott forrás a jelölő szervezetre vonatkozóan nem tartalmaz pozitív információt, azt "nem ismert"-ként tünteti fel.
  16. ↑ Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 7.)
  17. ↑ Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  18. ↑ Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  19. ↑ Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 26.)
  20. ↑ a b Dombóvár települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. október 11. (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  21. ↑ Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2024. május 13.)
  22. ↑ Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2024. május 13.)
  23. ↑ Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 28.)
  24. ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 6.)
  25. ↑ Hozzáférés: 2020. május 5.
  26. ↑ Hat évtizede szódások
  27. ↑ Dombóvár Helységnévtár
  28. ↑ Dombóvár Helységnévtár
  29. ↑ a b 2019-es adat
  30. ↑ [1] Tolna megye népességének változása
  31. ↑ Múltunkból
  32. ↑ Dombóvári Százszorszép Óvoda. [2021. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 28.)
  33. ↑ Szivárvány Óvoda
  34. ↑ Margaréta Református Óvoda
  35. ↑ Szent Erzsébet Katolikus Óvoda
  36. ↑ Belvárosi Általános Iskola. [2021. március 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 28.)
  37. ↑ Dombóvári József Attila Általános Iskola
  38. ↑ Szent Orsolya Rendi Iskolaközpont.
  39. ↑ Tolna Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Móra Ferenc Általános Iskolája. [2020. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 28.)
  40. ↑ Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dombóvári Tagintézménye
  41. ↑ Apáczai Csere János Technikum
  42. ↑ Esterházy Miklós Szakképző Iskola[halott link]
  43. ↑ Dombóvár jelképe a Víztorony.
  44. ↑ Dombóvár víztornyai.
  45. ↑ Sváb Múzeum Dombóváron.
  46. ↑ Dombóvári múzeumok i. m.
  47. ↑ Feltárják a dombóvári Gólyavár középkori romjait. mult-kor, 2013. május 28. (Hozzáférés: 2017. január 14.)
  48. ↑ http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/oktatas/kozepiskolak-rangsora-2003
  49. ↑ A természeti örökség megőrzésének és fenntartható hasznosításának helyi szintű feladatai Dombóváron. [2020. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 2.)
  50. ↑ https://telex.hu/belfold/2023/08/01/dombovar-szazeves-egeszseges-fak-kivagasa
  51. ↑ Városi kitüntetettek
  52. ↑ Bemutatkozás. [2020. július 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 2.)
  53. ↑ Visszavonult Gulyás Róbert
  54. ↑ [2] Archiválva 2014. október 17-i dátummal a Wayback Machine-ben A DFC honlapja
  55. ↑ Kriston-Vízi József: Szepessy László megidézése. Kézirat, munkaanyag. Dombóvári Helytörténeti Múzeum Archívum.
  56. ↑ Giesswein Sándor Magyaróváron élt, Fetter Károly dombóvári szobrászművész készített ebben az időben hősi emlékműve(ke)t Magyaróvárnak. Ill. Szepessy László dombóvári költő is tanított itt.

Források

[szerkesztés]
  • Kovács Rózsa: Szepessy László (1880-1915). Különlenyomat a Dombóvári Sz. Orsolya-Rendi Tanítónőképző-Intézet 1940-41. is. évi évkönyvéből. 21 o. Dombóvár
  • Wessely Gábor: Polgármustra, dombóvári arcképvázlat – 2014. január 10. ISSN 1785-6833-D
  • Beles Lajos, A Dombóvári Vasutas Sportegyesület 75 évének története – 1927–2002
  • Szabó Géza: Föld felett, föld alatt – 2007
  • dr. Szombath Tibor: Dombóvár 100 éve képeslapokon 2001 ISBN 963 440 378 6
  • dr. Szombath Tibor: Dombóvár Anno – 2007 ISBN 978-963-06-3735-0
  • dr. Szombath Tibor: Dombóvár-Jeruzsálem (Szenes Hanna dombóvári éveiből 1921-1939) ISBN 9 786150 079 257
  • dr. Varga Ferencné: A dombóvári ének-zenei általános iskola története – 2000
  • Csöglei István: Fejezetek a Dombóvári Tűzoltóság 125 éves történetéből – 2001
  • dr.Szombath Tibor: Dombóvári Olvasókönyv 1 (A monarchia idején) ISBN 978-615-01-4037-7
  • dr.Szombath Tibor: Dombóvári Olvasókönyv 2 (A Horthy-korszak) ISBN 978-615-01-8344-2
  • dr.Szombath Tibor: Dombóvári OLvasókönív 3 (Kádár-korszak) ISBN 978-615-02-2670-5

Beles Lajos és Francz József könyvei:

  • Fejezetek a dombóvári fűtőházak történetéből – 1998
  • Fejezetek a dombóvári gazdasági vasutak történetéből – 1998

Erky-Nagy Tibor könyvei:

  • 100 év Dombóváron, 1900–2000 (Dombóvári Vár. Kvt., 2000 Pécs: Reproflex)
  • Dombóvár tegnap és tegnapelőtt (Szerzői kiadás, 2006)
  • Dombó retró (Dombóvári Vár. Kvt., cop. 2008)
  • Dombóváriak a Nagy Háborúban 2016 (társszerző: Takács Istvánné) A Dombóvári Városi Könyvtár kiadása ISBN 978-963-12-4387-1
  • Dombóvár a 3. évezred küszöbén (Dombóvár Város Önkormányzatának kiadása) 2017 ISBN 978-963-12-8223-8

Helytörténeti sorozat Dombóvárról:

A dombóvári lokálpatrióták (Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület) 1993 óta jelentetnek meg Dombóvárról szóló helytörténeti kiadványokat:

  1. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándorné, A dombóvári gimnázium seccói – 1993–1994
  2. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándor, Dombóvár ISBN 9630341980 – 1996
  3. helytörténeti kiadvány: Takács Istvánné, Gyökerek nyomában – 1998
  4. helytörténeti kiadvány: A Dombóvári Városszépítő Egyesület 15 éve – 1999
  5. helytörténeti kiadvány: Takács Istvánné, Arcok Dombóvárról – 2000
  6. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándor, Dombóvár háborús évei – 2002
  7. helytörténeti kiadvány: Múzeum, a helytörténeti gyűjtemény – 2004
  8. helytörténeti kiadvány: Tóth Endre: Studia Valeriana. Dombóvár – 2009
  9. helytörténeti kiadvány: Kriston-Vízi József – Máté Millisits: Ismerős művek elfeledett alkotója. Horvay János (1874–1944). Dombóvár : – 2011
  10. helytörténeti kiadvány: Dr. Szőke Sándorné: A főszolgabírói laktól a múzeum épületéig. Dombóvár – 2011

Kéziratok:

Újságcikkek:

  • Dr. Töttős Gábor: Dombóvártól Doberdóig. Tolnai Népújság. 1990. 09.10. 4. p.
  • Tóth József: Dombóvár neves alakjai. Szepessy László. 1-2. Dombóvár és Vidéke. 1934. 05.05 és 05.12.
  • Dombóvár és Környéke – a Dombóvári járás közéleti, kulturális és információs lapjának I. évfolyam 1. szám, 9. o. – 2012. március 14.

Digitális Tudomány Tárak:

  • Arcanum
  • Hungaricana

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Dombóvár
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvár témájú médiaállományokat.
  • Hivatalos weboldal
  • Tolnatáj Televízió: 50 éves Dombóvár. www.youtube.com (magyarul) (2020. március 31.) (Hozzáférés: 2022. február 3.) „Dombóvár 2020. április 1-jén ünnepli várossá avatásának 50. évfordulóját. Az utóbbi hetek eseményei, a világjárvány átírta a város programjainak forgatókönyvét, és az ünnepi rendezvényeket, a városi elismerések átadását el kellett halasztani a városvezetésnek, de bíznak abban, hogy még idén megünnepelhetik a kerek évfordulót.”
  • Hirado.hu – M1: Dombóvár története az őskorig nyúlik vissza]. hirado.hu (magyarul) (2019) (Hozzáférés: 2022. február 2.) „Itt pengette lantját a vár tövében a jeles középkori énekes-költő, Tinódi Lantos Sebestyén, ide járt iskolába „a puszták népének” szószólója, Illyés Gyula és a természet csodáinak halhatatlan megörökítője, Fekete István is szeretett itt időzni. De a sok-sok utcából és megannyi ligetből álló Tolna megyei Dombóvár története nem velük kezdődik.”
  • Tolnatáj Televízió: Várossá avatásának 50. évfordulóját ünnepelte Dombóvár! www.youtube.com (magyarul) (2020) (Hozzáférés: 2022. február 3.) „Várossá avatásának 50. évfordulóját ünnepelte Dombóvár! Az egykori mezőváros 1970-ben kapta meg a városi címet. Az áprilisról szeptemberre halasztott ünnepi rendezvénysorozat több helyszínen zajlott, majd egy gálaműsorral záródott. Az est során kiosztották a városi kitüntetéseket.”

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dombóvár&oldid=27959617”