Dombóvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dombóvár
Dombóvár légifotó.jpg
Dombóvár madártávlatból
Dombóvár címere
Dombóvár címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Kistérség Dombóvári
Jogállás város
Polgármester Szabó Loránd (független)[1]
Irányítószám 7200
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 19 067 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 253,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 78,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dombóvár  (Magyarország)
Dombóvár
Dombóvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 60″, k. h. 18° 07′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 60″, k. h. 18° 07′ 52″
Dombóvár  (Tolna megye)
Dombóvár
Dombóvár
Pozíció Tolna megye térképén
Dombóvár weboldala
Dombó vára 1686-ban
A város központja a 20. század elején
A Korona szálló az 1910-es években
Tinódi Lantos Sebestyén szobra a főtéren
A királyi járásbíróság neoklasszicista épületének ünnepélyes átadására 1914. június 1-jén került sor

Dombóvár város Tolna megyében, a Dombóvári kistérségben. Dombóvár a megye második legnagyobb települése, a megyeszékhely, Szekszárd után.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tolna megye délnyugati részén, a Kapos völgyében található, Baranya és Somogy megye határának szomszédságában.

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megközelíthető a 61-es főúton, amelyből innen indul a 611-es út Sásdra. Jelentős vasúti csomópont: a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból innen indul a Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes és a Dombóvár–Bátaszék-vasútvonal.

1990 előtt innen indult a megszűnt Dombóvár–Tamási–Lepsény-vasútvonal.

Városrészei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Városrészei: Újdombóvár, Tüske, Gunaras, Kakasdomb, Szuhajdomb, Kertváros, Szőlőhegy, Óváros, Belváros

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az itt talált leletek azt bizonyítják, hogy mind a kő-, mind a bronzkorban lakott hely volt. I.e. 4. században a kelták szállták meg Dunántúl területét, majd I.sz. 8-ban a rómaiak véglegesen meghódították és a birodalomhoz csatolták. Pannóniában Dombóvár kedvező fekvésének köszönhette létezését. Fontos utak vezettek itt a rómaiak idejében Pécsről Győrbe és Óbudára, a rómaiak jelenlétét számos régészeti lelet bizonyítja. A város a római korban Pons Sociorum Mansuectina néven (Kapos-folyó átkelő) létezett, de csak egy híd volt itt, míg egy közeli faluban, Alsóhetényben katonai erőd működött. Az 5. században "eltűnt" város: Iovia is a környéken lehetett.

Dombóvár környékét a honfoglaló magyarok korán benépesítették, ezt bizonyítják az ebből a korból származó feltárt sírok. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt téglából épült vártorony, ami a 12. században már állt. A település nevét többnyire a szláv dobov(o) (=tölgyes) szóból eredeztetik, bár ezt egyesek vitatják. [3] [4]

Ma is láthatók a Kapos partján a valószínűleg a tatárjárás után épült másik vár romjai. Első ismert, írásos emléke az Árpád-házi királyok kihalását követő időkből származik, ekkor a Vencel-párti Henrik bán szerezte meg. Károly Róbert hatalmának megszilárdítása után az egykori királyi javakat visszavette és a vár csere útján 1326-ban a Csák nemzetség birtokába került. Az új birtokos család a helynév alapján Dombainak nevezte magát.

A mohácsi vész után jelent meg Tolna megye birtokosai között Werbőczy István királyi kancellár, aki vagyonát ügyes házassági politikával és szerződésekkel gyarapította. Dombay János halála után felesége, Werbőczy Örzse révén a vár a Werbőczy Imre birtokába került. A török tőle foglalta el a döbröközi várával együtt az 1543-44. évi hadjáratban.

Dombó vára a 15. században élte fénykorát. A vár falai között élt Dombó (Dombay) Pál jogtudós, a királyi tábla bírája, aki 1514-ben – több társával együtt – megbízást kapott Werbőczy István Hármaskönyvének felülvizsgálatára. Werbőczy István itt írta fő műve, a Hármaskönyv (Tripartitum) jelentős részét. Az 1517-ben kiadott mű négy évszázadon át döntően meghatározta Magyarországon a politikai és jogi gondolkodást.

A Dombó család egykori várában tartózkodott 1537-ben Tinódi Lantos Sebestyén. A várban szerezte „Jáson és Medea” című széphistóriáját. ("Tinódi Sebestyén diák készítette, midőn bal kezét Dombóváron nehéz seb gyötörte" - olvashatjuk a versfőkben.)

A török hódítás Dombóváron egy várkastélyt és mellette egy mozgalmas kisvárost talált. A török az elfoglalt területeken igyekezett véglegesen berendezkedni. Az új közigazgatási rendszer szerint a budai pasalik (kormányzóság) koppányi szandzsákjának (kerület) egyik központja, s a török állandó katonaságot tartott benne.

A vár környékét 1683-ban a Bécs alól menekülő Ali Musztafa csapatai felperzselték. A török kiűzése után a várat felrobbantották, köveinek nagy részét széthordták. A lakosság az új település első házait a mai Kakasdombon emelte, majd innen terjeszkedett előbb északi, majd keleti irányba. A Dombóvár környékén gazdátlanná vált óriási területeket herceg Esterházy Pál nádor vásárolta meg, birtokközponttá tette, s ettől kezdve az Esterházyak 1944-ig fontos szerepet játszottak Dombóvár életében.

Az 1767. évi úrbéri összeíráskor Dombóváron már 112 család élt.

Dombóváron 1848. április 10-én alakult meg a nemzetőrség, melynek létszáma 101 fő volt. Jellasics csapatai 1848. szeptember 27-én vonultak be a városba, két nap után továbbvonultak, ám Ozoránál Csapó Vilmos felkelői október 7-én lefegyverezték őket.

Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország Geographiai Szótára című művében többek között az alábbiakat olvashatjuk: "Dombóvár magyar mezőváros Tolna megyében. ... Lakja 1200 kath., 80 zsidó, kath. paroch., derék uradalmi épületekkel. Róna határa első osztálybeli, rétjei jók, szőlőhegye, erdeje bőséges,..."

Utóbbi megállapítást igazolja az 1848-ban megjelent Hármas Kis-Tükör:

Tolna megyét is ha van kedved eljárd,

Itt van Simontornya, Bonyhád, Kölesd,Szekszárd,

Nézd-meg Paksot, Tolnát, Hőgyészt, Battát, Földvárt,

Döbröközt, Ozorát s a gazdag Dombóvárt.”

Dombóvár igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg. 1872-ben készült el a Dombóvár-Zákány, majd következő évben a Dombóvár-Bátaszék-Baja vonal. 1882-ben adták át a Budapest-Pécs közötti vasútvonalat, mely Újdombóvárt érintette. 1906-ban nyílt meg a Dombóvár-Veszprém közötti vasútvonal. 1908-ra építették át Újdombóvárra a bátaszéki vonalat, , ezáltal Dombóvár az ország egyik legfontosabb és legnagyobb vasúti csomópontja lett.

Súlyosan érintette a várost az első világháború kitörése. Amellett, hogy a tervezett beruházásokat el kellett halasztani, a frontra kiküldött dombóvári katonák tömegesen estek el vagy sebesültek meg. Szepessy László költő 1915. augusztus 1-jén esett el a doberdói fennsíkon, az alig egy éve létrejött gimnázium tanárai közül a fronton vesztette életét Regula Antal és Schneider András.

A Tanácsköztársaság kikiáltása után Dombóváron is létrejött a direktórium, tagjai Gyenis Antal iskolaigazgató, Molnár György rajztanár és Udvari Vince MÁV-kalauz voltak. A Tanácsköztársaság bukása után mindhármukat kivégezték.

A trianoni békediktátum Tolna megyét közvetlenül nem érintette.

A két világháború közötti Horthy-korszak fő célja a gazdaság és a kultúra föllendítése, továbbá az elvesztett területek visszaszerzése volt.

A mai Újdombóvár városrész kialakulása 1919-ben kezdődött, amikor az Esterházy-birtokból 200 kataszteri holdat kimértek 591 építési teleknek. A település 1945-re gyakorlatilag felépült.

1925-re felépült az 1903-ban alapított Szent Orsolya-rendi zárdainternátus épülete Möller Károly tervei szerint, ahol 1959-ig - a Kaposvárra történt áthelyezésig - tanítóképzés is folyt. Ugyancsak 1925-ben adták át az Ipartestület mozgószínházát és vendéglőjét. 1927-re készült el az újdombóvári községháza Dvorzsák Rezső építész tervei alapján. 1929-ben átadták az Eszterházy Miklós Nádor Gimnázium épületét, mely Alpár Ignác tervei alapján készült. 1929-ben adták át rendeltetésének a református templomot, a következő évben pedig elkészült az evangélikus templom. Ugyanebben az évben kezdődött meg a tanítás az újdombóvári iskola újonnan átadott épületében. 1934-ben szentelték fel az újdombóvári katolikus templomot, melynek tervezője Fábián Gáspár műépítész volt. Ebben az évben adták át a városi strandfürdőt is.

A második világháború ugyancsak jelentős veszteséget okozott a városnak. A zsidók 1944-ben történt elhurcolásának 541 áldozata volt. 1944. december 1-jén a bevonuló szovjet katonák mintegy 30 polgári személyt lemészároltak, ugyanennyit pedig – főleg németes nevük miatt – elhurcoltak. A világháborús emlékmű 217 áldozatot sorol fel.

A II. világháborút követő koaliciós éveket 1948-tól a kommunista diktatúra váltotta fel. 1956-ban a községben is népmozgalmat váltott ki a budapesti október 23-i események híre. Október 25-én mintegy 500 tüntető vonult a tanácsháza elé és követelésükre a tanács lemondott. Megválasztották a Forradalmi Bizottságot, melynek elnöke Kovács Gyula bejelentette, hogy Antal István tanácselnök a helyén marad, egyben a fegyverek kiosztását meghiúsította. Ennek köszönhető, hogy a forradalom mindvégig békés körülmények között zajlott. Október 26-án nagygyűlést szerveztek a szovjet emlékmű elé, melynek során az obeliszket – annak ellenére, hogy a pártbizottság rendeletére a vörös csillagot már levésték róla – ledöntötték.

A szovjet csapatok minden ellenállás nélkül foglalták el a községet november 4-én. A forradalmi tanács tagjait a Szovjetunióba, (Ungvárra) hurcolták. Szabadulásuk is rendhagyó volt, mivel Antal István tanácselnök és Daradics Béla a pártbizottság titkára személyes közbenjárására bocsátották őket szabadon, amikor már a kaposvári börtönben voltak. Hazaérkezésüket – Antal István visszaemlékezése szerint - nagyobb tömeg üdvözölte, mint amikor a forradalmi tanácsot megválasztották.

Dombóvár és Újdombóvár közigazgatási egyesítése 1946-ban történt meg. Az 1960-as, 1970-es években az ötéves tervek keretében több üzemben korszerűsítésre és új üzemek létesítésére került sor. Így jött létre a kenyérgyár, a kesztyűgyár, a Láng Gépgyár és a Pátria Nyomda, majd a Csavaripari Vállalat.

1970. április 1-jén Dombóvárt várossá nyilvánították, ami újabb lendületet adott az iparnak és a kereskedelemnek. Áruház, szálloda, művelődési ház, új iskolák épültek, torna- és sportcsarnokok létesültek.

1973-ban kezdődött a város legfőbb idegenforgalmi vonzerejének, Gunaras termál-, és gyógyfürdőnek az építése.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vasútvonalak kiépülésével teljes mértékben megváltozott a mezőgazdasági jellegű Dombóvár élete. Az eddig falusias szerepkört betöltő településen ipari üzemek létesültek, megváltozott a község közigazgatási helyzete, és a sok változás mellett a környék kulturális vezető szerepét is magához ragadta a település.

1900 novemberében kezdte meg működését a Hungária Vajkiviteli Rt. Dombóvári központja. Legfőbb terméke a minőségi vaj volt, mellyel az országos kiállításon aranyérmet nyert. A napi 16-20 q vaj jelentős része külföldi piacra került. 1961-től a központosítás ürügyén leépítették, a vajgyártó részlegét áthelyezték Kaposvárra.

1912-ben alapította meg Dőry Etelka a Dőry Konzervgyárat, mely a háborús szállítások révén gyors fejlődének indult. Az 1930-as években már 100 munkást foglalkoztatott, a nyári és õszi idényben alkalmanként 350-600 fő is munkát kapott. Termékei - a különböző befőttek, lekvárok, kandírozott gyümölcsök Európa szerte közkedveltek voltak, sőt még Dél-Amerikába is exportáltak belőlük. A második világháború után a gyárat népgazdasági indokokra hivatkozással leállították, a gépeket leszerelték és elszállították.

1914-ben jött létre a MÁV Talpfatelítő Vállalat. Az európai, sőt világhírű MÁV a 20. század elejétől az egyre növekvő hosszúságú vasúti pályák építéséhez és fenntartásához szükséges telített vasúti talpfa igényét a saját üzemeiből látta el. A dombóvári üzemben a mai viszonyokhoz képest is jelentős mennyiségű talpfát telítettek, a kor technikai színvonalának élvonalába tartozó berendezésekkel.

Eszterházy herceg 1925-ben Újdombóváron létesített gőzmalmot. Az üzemet iparvágánnyal és keskeny-vágánnyal is ellátták, így a nagy mennyiségű gabonát vonaton lehetett a malomba szállítani.

A Budapest-Újdombóvár vonal első menetrendje 1882

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Természettudományi bemutatóterem
1991-től a Belvárosi Általános Iskola Oktatóközponti tantermében nyert elhelyezést a megye madárvilágának egy részét bemutató anyag. A madártani anyagon kívül trófeák, tojás-, fészek-, termés-, bogár-, és lepkegyűjtemény is megtekinthető a tárlókban.[5]
  • Az Illyés Gyula Gimnázium az országban 2003-ban a 35. legjobb, ezzel a megyeszékhelyek és Budapest gimnáziumait kivéve a legjobb.[6] Sok híres ember tanult itt, például Illyés Gyula költő és író, Pataki Ferenc fejszámoló művész és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja.
A kör alakú földsánc, amely a központi kiemelkedést körülveszi, napjainkban is elég ép és jól mutatja, hogy mesterséges erődítmény maradványa.
  • Gunarasfürdő: A Gunarasi Strand- és Gyógyfürdő híres gyógyüdülő, amely a termálvízre települt.
A múzeumban az író használati tárgyait, kéziratait lehet megtekinteni.
  • Az Arany János téri katolikus templom (barokk stílusú)
  • A Szigeterdő
Öreg tölgyfákkal, virágos parkkal

Dombóvári Reménykedő Fa /egy kocsányos tölgy/


A Kossuth-szoborcsoport relief oldala
Az első magyar kormány minisztereinek szobra csak itt tekinthető meg. A város büszkesége a Szigeterdőben felállított monumentális kompozíció. Horvay János munkája az országban az egyedüli olyan alkotás, amely az első felelős magyar kormány tagjait ábrázolja. 1959-ben az itt élők összefogásának köszönhetően Dombóváron talált menedéket.
  • A Szoborpark
  • A Tüskei-horgásztavak: halban gazdagon áll a sporthorgászok rendelkezésére.
  • A Szigeterdőben található lakótoronyban van a Majoros házaspár állandó kerámiakiállítása.
  • Helytörténeti Múzeum Dombóvár, Szabadság út 16.
A Dombóvári Helytörténeti Múzeum 2001. szeptember 22-én nyílt meg a város által felújított és e célra átadott volt főszolgabírói lakban. Szakmai működéséhez a társadalmi hátterét a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület (al.: 1984) biztosítja. A 19. század utolsó éveiben épült, ma már védett épület négy, különböző méretű helyisége, valamint a tágas folyosó-egység a gyűjtemény saját, valamint időszakosan kölcsönzött tárgyaiból rendezett kiállításokat szolgálja.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dombóváron születtek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Dombóváron éltek/élnek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Illyés Gyula (1902–1983) Kossuth-díjas író 1902. november 2-án Felsőrácegrespusztán született, gimnáziumi tanulmányait az 1913/14-es tanévben Dombóváron kezdte. (Ma Illyés Gyula Gimnázium(a gimnázium honlapja))
  • Takács Lajos néprajztudós (19211985) Várongon született 1921. november 10-én. A Dombóvári Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Főgimnáziumba járt.
  • Sarkantyú Simon (1921-1989) Munkácsy-díjas festőművész. 1941-ben érettségizett a Dombóvári Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Főgimnáziumban.
  • Szenes Hanna[7] (Chana Senesh) (1921. július 17. – 1944. november 7.) költő, izraeli nemzeti hős, diákkorában a nyarakat dombóvári rokonainál a Sas (Spitzer) családnál töltötte.
  • Újváry Lajos Munkácsy-díjas festőművész, képzőművészeti tanár, Dombóvár díszpolgára, a Dombóvári Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Főgimnáziumban érettségizett 1944-ben
  • Mándi Imre ökölvívó, magyar bajnok (1935) a Dombóvári VOGE színeiben, olimpiai 5. helyezett, Európa bajnoki 2. helyezett, 49-szeres válogatott
  • dr. Balipap Ferenc (1948-2013)szociológus, népművelő, költő Dombóváron élt.
  • dr. Ördög Ferenc Állami Díjas (1975) nyelvész, c. egyetemi docens 1933.április 5-én született Gyulajon. A dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban érettségizett 1952-ben.
  • Földi István tanár, író, újságíró 1953-ban került Dombóvárra és nyugdíjba vonulásáig, 1967-ig a Gőgös Ignác Gimnázium igazgatóhelyettese volt. Dombóváron hunyt el 1967. június 28-án.
  • Békés Sándor újságíró, író, az MTV Pécsi Stúdiójának alapító stúdióvezetője és főszerkesztője, 1958-ban érettségizett a dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban.
  • Fülep Lajos (1885–1970) Kossuth-díjas művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1920-22 között a gimnázium tanára volt.
  • Tüskés Tibor (1930-2009) József Attila-díjas, Arany János-díjas és Szabó Zoltán-díjas író, irodalomtörténész, a Jelenkor főszerkesztője tanári pályafutását Dombóváron kezdte 1952-ben a Gőgös Ignác (ma Illyés Gyula) Gimnáziumban
  • Gebhardt Antal dr.(1887 – 1972) jogász, biológus, az MTA doktora, a Dombóvári Járásbíróság bírája és elnöke 1919-1948 között.
  • Széles Lajos feltaláló (Nak 1898 - Dombóvár 1992) az Irix és a Naksol feltalálója
  • Erky-Nagy Tibor (Baja, 1956. június 21.) tipográfus

A város díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1975 Kiss János
  • 1976 dr.Szőke Sándor
  • 1980 dr.Sáfár Lászlóné, Bertus Ferenc
  • 1984 Gyuricza István, Lóki Miklósné
  • 1991 Rózsa Norbert, Majoros Lászlóné, Kaponya Judit, Széles Lajos, Buzánszky Jenő
  • 1993 dr.Habsburg Ottó, dr.Decsi János
  • 1994 Gömöry József, Heinricht Becht, dr.Sáfár László
  • 1995 Vidóczy László, Regattin Virgilio
  • 1996 Pancza Ernő
  • 1998 Eretnek János
  • 2000 Éles Simon, Farkasdi András
  • 2002 Bodai József
  • 2003 Pataki Ferenc, dr.Varga Ferenc
  • 2005 Újváry Lajos, Ivanich Miklós
  • 2006 dr.Magda Tamás
  • 2007 Majoros János, Takács Istvánné
  • 2008 Harangozó László
  • 2009 Csillag László
  • 2010 dr.Gundi Sarolta, dr.Zahorcsek Alfonz
  • 2012 Mészárosné Fodor Klára
  • 2013 Fenyvesi Béla

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Planet Leasing Dombóvár KC a város egyik legjobb sportegyesülete, mely az NB-I-es mezőnyben van, országos szinten is a legjobb kosárcsapatok egyike, melyet segítenek az amerikai "légiósok"
  • DFC
  • Dombóvári Floorball Sportegyesület

Az eszperantó nyelv Dombóváron[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt van a Dél-dunántúli Regionális Alapítvány székhelye.

Eszperantáliák

Testvérvárosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. http://kepkezelo.com/images/m2l8i61tlkski2a9rj3m.jpg
  4. http://kepfeltoltes.hu/121217/Bilecz_Ferenc_Domb_2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
  5. Dombóvári múzeumok i.m.
  6. http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/oktatas/kozepiskolak-rangsora-2003
  7. Pataki Ferenc: „Szenes Hanna volt a nagy szerelmem” http://www.szombat.org/?l1=news&l2=plug_news&l3=showNews&id=113

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Takács Istvánné: Arcok Dombóvárról. Dombóvár: Dombóvári Városszépítő Egyesület, 2000. (Helytörténeti sorozat, 1218-196X ; 4.)
  • Dr. Szőke Sándor: Dombóvár. Dombóvár: Önkormányzat, 1996. ISBN 9630341980

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvár témájú médiaállományokat.


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]