Dombóvár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Dombóvár
Dombóvár madártávlatból
Dombóvár madártávlatból
Dombóvár címere
Dombóvár címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásDombóvári
Jogállás város
Polgármester Szabó Loránd (Természetesen)[1]
Irányítószám 7200
Körzethívószám 74
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 17 995 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség235,23 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület78,48 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Dombóvár (Magyarország)
Dombóvár
Dombóvár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 60″, k. h. 18° 07′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 60″, k. h. 18° 07′ 52″
Dombóvár (Tolna megye)
Dombóvár
Dombóvár
Pozíció Tolna megye térképén
Dombóvár weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvár témájú médiaállományokat.
Dombó vára 1686-ban
A város központja a 20. század elején
A királyi járásbíróság neoklasszicista épületének ünnepélyes átadására 1914. június 1-jén került sor

Dombóvár (németül: Dombowa) város Tolna megyében, a Dombóvári járás székhelye. Dombóvár Tolna megye harmadik legnagyobb települése, a megyeszékhely, Szekszárd és Paks után.

Fekvése[szerkesztés]

Tolna megye délnyugati részén, a Kapos völgyében található, Baranya és Somogy megye határának szomszédságában.

Megközelítése[szerkesztés]

Megközelíthető a 61-es főúton, amelyből innen indul a 611-es főút Sásdra. Jelentős vasúti csomópont: a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalból ágazik le a Dombóvár–Kaposvár–Gyékényes és a Dombóvár–Baja–Kiskunhalas-vonal.

1990 előtt itt kezdődött a megszűnt Dombóvár–Tamási–Lepsény-vasútvonal.

Városrészei[szerkesztés]

  • Városrészei: Újdombóvár, Tüske, Gunaras, Kakasdomb, Szuhajdomb, Kertváros, Szőlőhegy, Óváros, Belváros

Történelem[szerkesztés]

Előtörténet[szerkesztés]

Az itt talált leletek azt bizonyítják, hogy mind a kő-, mind a bronzkorban lakott hely volt. Az i. e. 4. században kelták szállták meg a Dunántúl területét, majd i. sz. 8-ban a rómaiak véglegesen meghódították és a birodalomhoz csatolták. Pannoniában Dombóvár kedvező fekvésének köszönhette létezését. Fontos utak vezettek itt a rómaiak idejében Pécsről (Sopianæ) Győrbe (Arrabona) és Óbudára (Aquincum), a rómaiak jelenlétét számos régészeti lelet bizonyítja. A város a római korban Pons Sociorum Mansuectina néven (Kapos folyó átkelő) létezett, de csak egy híd volt itt, míg egy közeli faluban, Alsóhetényben katonai erőd működött. Az 5. században „eltűnt” város, Iovia is a környéken lehetett; e település újabb régészeti kutatások szerint valamivel északabbra, Alsóheténytől mintegy 7 kilométerre, Szakcs határában fekhetett.

Középkor[szerkesztés]

Dombóvár térségét a honfoglaló magyarok korán benépesítették, ezt bizonyítják az ebből a korból származó feltárt sírok. Első ismert erődítménye a mai Szigeterdőben az elmúlt években feltárt, téglából épült vártorony, amely a 12. században már állt. A település nevét többnyire a szláv dobov(o) (=tölgyes) szóból eredeztetik.[3][4]

Ma is láthatók a Kapos partján a valószínűleg a tatárjárás után épült másik vár romjai. Első ismert írásos emléke az Árpád-ház kihalását követő időkből származik, ekkor a Vencel-párti Henrik bán szerezte meg. Károly Róbert hatalmának megszilárdítása után az egykori királyi javakat visszavette, és a vár csere útján, 1326-ban a Csák nemzetség birtokába került. Az új birtokos család a helynév alapján Dombainak nevezte magát.

A mohácsi vész után jelent meg Tolna megye birtokosai között Werbőczy István királyi kancellár, aki vagyonát ügyes házassági politikával és szerződésekkel gyarapította. Dombay János halála után felesége, Werbőczy Örzse révén a vár Werbőczy Imre birtokába került. A török tőle foglalta el a döbröközi várával együtt az 1543–44. évi hadjáratban.

Dombó vára a 15. században élte fénykorát. A vár falai között élt Dombó (Dombay) Pál jogtudós, a királyi tábla bírája, aki 1514-ben – több társával együtt – megbízást kapott Werbőczy Hármaskönyvének (Tripartitum) felülvizsgálatára, amelynek jelentős részét szerzője itt írta. Az 1517-ben kiadott mű négy évszázadon át döntően meghatározta Magyarországon a politikai és jogi gondolkodást.

A Dombó család egykori várában tartózkodott 1537-ben Tinódi Lantos Sebestyén. Itt szerezte „Jáson és Medea” című széphistóriáját („Tinódi Sebestyén diák készítette, midőn bal kezét Dombóváron nehéz seb gyötörte.” – olvashatjuk a versfőkben.)

A oszmán hódítás Dombóváron várkastélyt és mellette mozgalmas kisvárost talált. A török az elfoglalt területeken igyekezett véglegesen berendezkedni. Az új közigazgatási rendszer szerint a budai pasalik (kormányzóság) koppányi szandzsákjának (kerület) egyik központja volt, s a török állandó katonaságot tartott benne.

A törökök kiűzése után[szerkesztés]

A vár környékét 1683-ban a Bécs alól menekülő Ali Musztafa csapatai felperzselték. A török kiűzése után a várat felrobbantották, köveinek nagy részét széthordták. A lakosság az új település első házait a mai Kakasdombon emelte, majd innen terjeszkedett előbb északi, majd keleti irányba. A Dombóvár környékén gazdátlanná vált óriási területeket herceg Esterházy Pál nádor vásárolta meg, birtokközponttá tette, s ettől kezdve az Esterházyak 1944-ig fontos szerepet játszottak település életében.

Az 1767. évi úrbéri összeíráskor Dombóváron már 112 család élt.

A Dombóváron 1848. április 10-én megalakult nemzetőrség létszáma 101 fő volt. Jelasics csapatai 1848. szeptember 27-én vonultak be a városba, két nap után továbbvonultak, ám Ozoránál Csapó Vilmos felkelői október 7-én lefegyverezték őket.

Fényes Elek 1851-ben megjelent Magyarország Geographiai Szótára című művében többek között az alábbiakat olvashatjuk: „Dombóvár magyar mezőváros Tolna megyében … Lakja 1200 kath., 80 zsidó, kath. paroch., derék uradalmi épületekkel. Róna határa első osztálybeli, réttyei jók, szőlőhegye, erdeje bőséges…”

Utóbbi megállapítást igazolja az 1848-ban megjelent Hármas Kis-Tükör:

Tolna megyét is ha van kedved eljárd,

Itt van Simontornya, Bonyhád, Kölesd, Szegzárd,

Nézd-meg Paksot, Tolnát, Hőgyészt, Battát (Bátát), Földvárt (Dunaföldvárt),

Döbröközt, Ozorát s a gazdag Dombóvárt.”

Vasútépítés és a 20. század első fele[szerkesztés]

Dombóvár igazi fejlődését a vasútépítés hozta meg. 1872-ben készült el a Dombóvár-Zákány, majd következő évben a Dombóvár-Bátaszék-Baja vonal. 1882-ben adták át a Budapest-Pécs közötti vasútvonalat, amely Újdombóvárt érintette. 1906-ban nyílt meg a Dombóvár-Veszprém közötti vasútvonal. 1908-ra építették át Újdombóvárra a bátaszéki vonalat, ezáltal Dombóvár az ország egyik legfontosabb és legnagyobb vasúti csomópontja lett.

Súlyosan érintette a várost az első világháború kitörése. Amellett, hogy a tervezett beruházásokat el kellett halasztani, a frontra kiküldött dombóvári katonák tömegesen estek el, vagy sebesültek meg. Szepessy László költő 1915. augusztus 1-jén esett el a doberdói fennsíkon, az alig egy évvel azelőtt létrejött gimnázium tanárai közül a fronton vesztette életét Regula Antal és Schneider András.

A Tanácsköztársaság kikiáltása után Dombóváron is létrejött a direktórium, tagjai Gyenis Antal iskolaigazgató, Molnár György rajztanár és Udvari Vince MÁV-kalauz voltak. A kommün bukása után mindhármukat kivégezték. A trianoni békediktátum Tolna vármegyét közvetlenül nem érintette.

A két világháború közötti Horthy-korszak fő célja a gazdaság és a kultúra föllendítése, továbbá az elvesztett területek visszaszerzése volt. A mai Újdombóvár városrész kialakulása 1919-ben kezdődött, amikor az Esterházy-birtokból 200 kataszteri holdat kimértek 591 építési teleknek. A település 1945-re gyakorlatilag felépült.

1925-re felhúzták az 1903-ban alapított Szent Orsolya-rendi zárdainternátus épületét Möller Károly tervei szerint, ahol 1959-ig – Kaposvárra történt áthelyezéséig – tanítóképzés is folyt. Ugyancsak 1925-ben adták át az Ipartestület mozgószínházát és vendéglőjét. 1927-re készült el az újdombóvári községháza Dvorzsák Rezső építész tervei alapján. 1929-ben átadták az Esterházy Miklós Nádor Gimnázium épületét, mely Alpár Ignác tervei alapján készült. Ugyanebben az évben adták át rendeltetésének a református templomot, a következő évben pedig elkészült az evangélikus templom. Ugyanabban az évben kezdődött meg a tanítás az újdombóvári iskola újonnan átadott épületében.

1934-ben szentelték fel az újdombóvári katolikus templomot, amelynek tervezője Fábián Gáspár műépítész volt. Ebben az évben adták át a városi strandfürdőt is.

A második világháború ugyancsak jelentős veszteséget okozott a városnak. A zsidók 1944-ben történt elhurcolásának 541 áldozata volt. 1944. december 1-jén a bevonuló szovjet katonák mintegy 30 polgári személyt lemészároltak, ugyanennyit pedig – főleg németes nevük miatt – elhurcoltak. A világháborús emlékmű 217 áldozatot sorol fel.

A második világháború után[szerkesztés]

A második világháborút követő koalíciós éveket 1948-tól a kommunista diktatúra váltotta fel. 1956-ban a községben is népmozgalmat váltott ki a budapesti október 23-i események híre. Október 25-én mintegy 500 tüntető vonult a tanácsháza elé, és követelésükre a tanács lemondott. Megválasztották a Forradalmi Bizottságot, melynek elnöke Kovács Gyula bejelentette, hogy Antal István tanácselnök a helyén marad, egyben a fegyverek kiosztását meghiúsította. Ennek köszönhető, hogy a forradalom mindvégig vérontás nélkül zajlott. Október 26-án nagygyűlést szerveztek a szovjet emlékmű elé, ennek során az obeliszket – annak ellenére, hogy a pártbizottság rendeletére a vörös csillagot már levésték róla – ledöntötték.

A szovjet csapatok minden ellenállás nélkül foglalták el a községet, november 4-én. A forradalmi tanács tagjait a Szovjetunióba, (Ungvárra) hurcolták. Szabadulásuk is rendhagyó volt, mivel Antal István tanácselnök és Daradics Béla a pártbizottság titkára személyes közbenjárására bocsátották őket szabadon, amikor már a kaposvári börtönben voltak. Hazaérkezésüket – Antal István visszaemlékezése szerint - nagyobb tömeg üdvözölte, mint amikor a forradalmi tanácsot megválasztották.

Dombóvár és Újdombóvár közigazgatási egyesítése 1946-ban történt meg. Az 1960-as1970-es években, az ötéves tervek keretében több üzemben korszerűsítésre és új üzemek létesítésére került sor. Így jött létre a kenyérgyár, a kesztyűgyár, a Láng Gépgyár és a Pátria Nyomda, majd a Csavaripari Vállalat.

1970. április 1-jén Dombóvárt várossá nyilvánították, ami újabb lendületet adott az iparnak és a kereskedelemnek. Áruház, szálloda, művelődési ház, új iskolák épültek, torna- és sportcsarnokok létesültek. 1973-ban kezdődött a város legfőbb idegenforgalmi vonzerejének, a Gunaras termál-, és gyógyfürdőnek az építése.

Gazdaság[szerkesztés]

A vasútvonalak kiépülésével teljes mértékben megváltozott a mezőgazdasági jellegű Dombóvár élete. Az addig falusias szerepkört betöltő településen ipari üzemek létesültek, megváltozott a község közigazgatási helyzete, és a sok változás mellett a környék kulturális vezető szerepét is magához ragadta.

1900 novemberében kezdte meg működését a Hungária Vajkiviteli Rt. Dombóvári központja. Legfőbb terméke a minőségi vaj volt, amellyel az országos kiállításon aranyérmet nyert. A napi 16-20 q vaj jelentős része külföldi piacra került. 1961-től központosítás ürügyén leépítették, a vajgyártó részlegét áthelyezték Kaposvárra.

1912-ben alapította meg Dőry Etelka a Dőry Konzervgyárat, amely a háborús szállítások révén gyors fejlődének indult. Az 1930-as években már 100 munkást foglalkoztatott, a nyári és őszi idényben alkalmanként 350-600 fő is munkát kapott. Termékei – a különböző befőttek, lekvárok, kandírozott gyümölcsökEurópa-szerte közkedveltek voltak, sőt még Dél-Amerikába is exportáltak belőlük. A második világháború után a gyárat népgazdasági indokokra hivatkozással leállították, a gépeket leszerelték, és elszállították.

1914-ben jött létre a MÁV Talpfatelítő Vállalat. Az európai, sőt világhírű MÁV a 20. század elejétől az egyre növekvő hosszúságú vasúti pályák építéséhez és fenntartásához szükséges telített vasútitalpfa-igényét a saját üzemeiből látta el. A dombóvári üzemben a mai viszonyokhoz képest is jelentős mennyiségű talpfát „telítettek”, a kor technikai színvonalának élvonalába tartozó berendezésekkel.

Esterházy herceg 1925-ben Újdombóváron létesített gőzmalmot. Az üzemet iparvágánnyal és keskenyvágánnyal is ellátták, így a nagy mennyiségű gabonát vasúton lehetett a malomba szállítani.

A Budapest-Újdombóvár vonal első menetrendje, 1882

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

Év Lakosságszám (fő) Változás (fő)
1870 3397 -
1880 4778 +1381
1890 5885 +1107
1900 7480 +1595
1910 10 480 +3000
1920 12 471 +1991
1930 13 953 +1482
1941 13 134 - 819
1949 14 097 + 963
1960 15 811 +1714
1970 17 229 +1418
1980 20 459 +3230
1990 21 183 + 724
2001 20 852 - 331
2011 19 011 -1841
2015 18 688 - 323
2017 18 851 + 163

[5]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,8%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,2% horvátnak, 2,9% németnek mondta magát (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,5%, református 3,4%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 15,9% (23,9% nem nyilatkozott).[6]

Nevezetességei[szerkesztés]

A kör alakú földsánc, amely a központi kiemelkedést körülveszi, napjainkban is elég ép és jól mutatja, hogy mesterséges erődítmény maradványa
Szigeterdő vártornyának makettje a dinnyési Várparkban
A Kossuth-szoborcsoport relief oldala
  • Természettudományi bemutatóterem
1991-től a Belvárosi Általános Iskola Oktatóközponti tantermében nyert elhelyezést a megye madárvilágának egy részét bemutató anyag. A madártani anyagon kívül trófeák, tojás-, fészek-, termés-, bogár-, és lepkegyűjtemény is megtekinthető a tárlókban.[7]
  • Az Illyés Gyula Gimnázium az országban 2003-ban a 35. legjobb, ezzel a megyeszékhelyek és Budapest gimnáziumait kivéve a legjobb.[8] Sok híres ember tanult itt, például Illyés Gyula költő és író, Pataki Ferenc fejszámoló művész és Buzánszky Jenő, az Aranycsapat tagja.
  • Gunarasfürdő: A Gunarasi Strand- és Gyógyfürdő híres gyógyüdülő, amely a kénes termálvízre települt.
A múzeumban az író használati tárgyait, kéziratait lehet megtekinteni.
  • Az Arany János téri katolikus templom (barokk stílusú)
  • A Szigeterdő, öreg tölgyfákkal, virágos parkkal. Az első magyar kormány minisztereinek szobra ebben a parkban tekinthető meg. A monumentális kompozíció. Horvay János munkája az országban az egyedüli olyan alkotás, amely az első felelős magyar kormány tagjait ábrázolja. 1959-ben az itt élők összefogásának köszönhetően Dombóváron talált menedéket. Itt található az úgynevezett Dombóvári Reménykedő Fa, egy kocsányos tölgy is.
  • A Szoborpark
  • A Tüskei-horgásztavak: halban gazdagon állnak a sporthorgászok rendelkezésére.
  • A Szigeterdőben található lakótoronyban van a Majoros házaspár állandó kerámiakiállítása.
  • Helytörténeti Múzeum Dombóvár, Szabadság út 16.
A Dombóvári Helytörténeti Múzeum 2001. szeptember 22-én nyílt meg a város által felújított és e célra átadott volt főszolgabírói lakban. Szakmai működéséhez a társadalmi hátterét a Dombóvári Városszépítő és Városvédő Egyesület (al.: 1984) biztosítja. A 19. század utolsó éveiben épült, ma már védett épület négy, különböző méretű helyisége, valamint a tágas folyosó-egység a gyűjtemény saját, valamint időszakosan kölcsönzött tárgyaiból rendezett kiállításokat szolgálja.
  • Dombóvár határában, a Kapos partján található a dombói várrom, mely a mai Gólyavár elnevezést az itt fészket rakó madarakról kapta. A feltárások szerint egy jelentősebb reneszánsz épület állhatott itt. Werbőczy István itteni és döbröközi várában írta meg a legendás Hármaskönyvét (Tripartitum), amely mű 1848-ig a jog mértékéül szolgált Magyarországon.[9]

Híres emberek[szerkesztés]

Dombóváron születtek[szerkesztés]

Dombóváron éltek/élnek[szerkesztés]

  • Siménfalvy Sándor érdemes művész (Szenice, 1892 – Budapest, 1988) magyar színész. 1911-től különböző vándortársulatoknál és vidéki színházakban lépett fel. Az 1920-as években Dombóváron lakott. 1950-től a budapesti Nemzeti Színház tagja volt.
  • Gulácsy Irén (Szeged, 1894 – Budapest, 1945) magyar írónő, 1910-ben férjhez ment a dombóvári Esterházy uradalomban mérnökként dolgozó unokabátyjához, erdődi Pálffy Jenőhöz, közös életüket Dombóvárott kezdték.
  • Illyés Gyula (1902–1983) Kossuth-díjas író 1902. november 2-án Felsőrácegrespusztán született, gimnáziumi tanulmányait az 1913/14-es tanévben Dombóváron kezdte (ma Illyés Gyula Gimnázium a gimnázium honlapja)
  • Takács Lajos néprajztudós (19211985) Várongon született 1921. november 10-én. A Dombóvári Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Főgimnáziumba járt.
  • Sarkantyu Simon (1921–1989) Munkácsy-díjas festőművész. 1941-ben érettségizett a Dombóvári Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Főgimnáziumban.
  • Szenes Hanna[10] (Chana Senesh) (1921. július 17. – 1944. november 7.) költő, izraeli nemzeti hős, diákkorában a nyarakat dombóvári rokonainál, a Sas (Spitzer) családnál töltötte.
  • Újváry Lajos Munkácsy-díjas festőművész, képzőművészeti tanár, Dombóvár díszpolgára, a Dombóvári Királyi Katolikus Esterházy Miklós Nádor Főgimnáziumban érettségizett, 1944-ben.
  • Mándi Imre ökölvívó, magyar bajnok (1935) a Dombóvári VOGE színeiben, olimpiai 5. helyezett, Európa bajnoki 2. helyezett, 49-szeres válogatott
  • Dr. Balipap Ferenc (1948–2013) szociológus, népművelő, költő Dombóváron élt.
  • Dr. Ördög Ferenc Állami Díjas (1975) nyelvész, címzetes egyetemi docens 1933. április 5-én született Gyulajon. A dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban érettségizett, 1952-ben.
  • Földi István tanár, író, újságíró 1953-ban került Dombóvárra és nyugdíjba vonulásáig, 1967-ig a Gőgös Ignác Gimnázium igazgatóhelyettese volt. Dombóváron hunyt el, 1967. június 28-án.
  • Békés Sándor újságíró, író, az MTV Pécsi Stúdiójának alapító stúdióvezetője és főszerkesztője, 1958-ban érettségizett a dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban.
  • Fülep Lajos (1885–1970) Kossuth-díjas művészettörténész, művészetfilozófus, református lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, 1920–22 között a gimnázium tanára volt.
  • Tüskés Tibor (1930-2009) József Attila-díjas, Arany János-díjas és Szabó Zoltán-díjas író, irodalomtörténész, a Jelenkor főszerkesztője tanári pályafutását Dombóváron kezdte 1952-ben a Gőgös Ignác (ma Illyés Gyula) Gimnáziumban.
  • Gebhardt Antal dr. (1887–1972) jogász, biológus, az MTA doktora, a Dombóvári Járásbíróság bírája és elnöke 1919–1948 között
  • Széles Lajos (feltaláló) (Nak, 1898 - Dombóvár, 1992) az Irix és a Naksol feltalálója
  • Erky-Nagy Tibor (Baja, 1956. június 21.) tipográfus, helytörténész
  • Duró Dóra politikus, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője. Iskoláit Dombóváron végezte, 2005-ben érettségizett az Illyés Gyula gimnáziumban.

A város díszpolgárai[szerkesztés]

  • 1975 Kiss János
  • 1976 Dr. Szőke Sándor
  • 1980 Dr. Sáfár Lászlóné, Bertus Ferenc
  • 1984 Gyuricza István, Lóki Miklósné
  • 1991 Rózsa Norbert, Majoros Lászlóné, Kaponya Judit, Széles Lajos, Buzánszky Jenő
  • 1993 Dr. Habsburg Ottó, dr. Decsi János
  • 1994 Gömöry József, Heinricht Becht, dr. Sáfár László
  • 1995 Vidóczy László, Regattin Virgilio
  • 1996 Pancza Ernő
  • 1998 Eretnek János
  • 2000 Éles Simon, Farkasdi András
  • 2002 Bodai József
  • 2003 Pataki Ferenc, dr. Varga Ferenc
  • 2005 Újváry Lajos, Ivanich Miklós
  • 2006 Dr. Magda Tamás
  • 2007 Majoros János, Takács Istvánné
  • 2008 Harangozó László
  • 2009 Csillag László
  • 2010 Dr. Gundi Sarolta, dr. Zahorcsek Alfonz
  • 2012 Mészárosné Fodor Klára
  • 2013 Fenyvesi Béla
  • 2014 Varró Sándor
  • 2015 Antal István, Ambrus Sándor, dr. Berta Bálint
  • 2016 Dr. Szabó Imre
  • 2017 Geresdi István
  • 2018 Kodály Zoltánné Péczely Sarolta, dr. Szőke Sándorné

Sport[szerkesztés]

Dombóváron számos sportegyesület működik. Egyes dombóvári sportolók világszínvonalú teljesítményt értek el. Itt tanult meg úszni az olimpiai bajnok mellúszó, Rózsa Norbert. Újdombóváron született az olimpiai bajnok labdarúgó, Buzánszky Jenő.

DFC – Dombóvári Futball Club – Dombóváron nagy múltja volt a labdarúgásnak. Valamikor négy csapata is volt a városnak, 1960–1990 között. Ettől az időszaktól szinte halálra lett ítélve a helyi labdarúgás, melyre a végső sentenciát 1993 tavaszán mondta ki a DVMSE. Egy év múlva ifj. Karászi Imre Újvári Kálmán ötletéből akkor még közvetett. Takács László segítségével 1994 nyarán alakult meg a Dombóvári Futball Club, amely jelenleg a Katona József utca 37. szám alatt üzemelő futballpályát használja, melynek folyamatos újításával és szépítésével hozzájárul a megfelelő színvonalú futball űzéséhez.[11]

Dombóvári Focisuli Egyesület – Az egyesület jelenlegi nagy sikere a Dombóváron élő gyermekek futball iránti kedvének növekedése. Az utóbbi években oly nagy sikernek örvend az egyesület, hogy a 2014. évben jóval több mint 20 focistanövendék kezdte meg pályafutását az Egyesület keretein belül. A gyermekek 5 éves kortól egészen 14 éves korig, felmenő rendszerben tanulják eleinte játékos, majd komoly formában a futball minden csínját-bínját. Ebben nagy szerepet kapott az OTP Bank Bozsik Gyermek Labdarúgó Program, melyben Dombóvár jelenleg alközponti státuszban szerepel. Ennek köszönhetően a Dombóvári Futball Club által gondozott Katona József utcai labdarúgó pályát hetente – a napi edzéseken kívül – több száz gyermek birtokolja.

Az eszperantó nyelv Dombóváron[szerkesztés]

Dombóváron az 1910-es évek óta intenzív eszperantista élet zajlik, itt található a Dél-Dunántúli Regionális Eszperantó Alapítvány székhelye is.

Eszperantáliák

Testvérvárosai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dombóvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. http://kepkezelo.com/images/m2l8i61tlkski2a9rj3m.jpg
  4. http://kepfeltoltes.hu/121217/Bilecz_Ferenc_Domb_2_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
  5. [1] Tolna megye népességének változása
  6. Dombóvár Helységnévtár
  7. Dombóvári múzeumok i. m.
  8. http://hirmagazin.sulinet.hu/hu/oktatas/kozepiskolak-rangsora-2003
  9. Feltárják a dombóvári Gólyavár középkori romjait. mult-kor, 2013. május 28. (Hozzáférés: 2017. január 14.)
  10. Pataki Ferenc: „Szenes Hanna volt a nagy szerelmem” http://www.szombat.org/?l1=news&l2=plug_news&l3=showNews&id=113
  11. [2]
  12. Egy alkalom két ünnep
  13. A táblaavató ünnepség

Források[szerkesztés]

  • Takács Istvánné: Arcok Dombóvárról. Dombóvár: Dombóvári Városszépítő Egyesület, 2000 (Helytörténeti sorozat, 1218-196X ; 4.)
  • Dr. Szőke Sándor: Dombóvár. Dombóvár: Önkormányzat, 1996 ISBN 9630341980

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Dombóvár témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]