Monyoród

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Monyoród
Monyoród címere
Monyoród címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállás község
Polgármester Simon Gábor (független)[1]
Irányítószám 7751
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség147 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség21,35 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,12 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Monyoród (Magyarország)
Monyoród
Monyoród
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 00′ 28″, k. h. 18° 28′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 28″, k. h. 18° 28′ 49″
Monyoród (Baranya megye)
Monyoród
Monyoród
Pozíció Baranya megye térképén
Monyoród weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Monyoród témájú médiaállományokat.

Monyoród (horvátul: Minjorod,[3] németül: Mun(j)erod[4]) község Baranya megyében, a Bólyi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A megye keleti részén fekvő település mintegy félúton található Pécs és Mohács között. Az 57-es főúttól kb. 2,5 kilométerre húzódik. Csak közúton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás a Villány–Mohács-vasútvonalon Bóly - 10 kilométerre.

Története[szerkesztés]

A községről az első fellelt írásos emlék egy Anjou-korabeli, 1389-ből származó oklevél. Ez Monorod néven említi. Később előfordul Monyaród és Manyorod változatban is. Története során földesura volt Török Bálint. Erről egy 1552. évi adólajstrom tanúskodik. A török hódoltság korában szerencsés fekvésének köszönhetően nem pusztult el. A 18. század elejétől a pécsváradi apátság birtoka, majd annak megszüntetése után a Budapesti Tudományegyetem tulajdonába kerül. Magyar település volt, csak néhány horvát család települt Monyoródra. A 18. század végén erősen megcsappan a magyar lakosság létszáma, telkeiket a környező falvakban élő németek vásárolják meg. A németek közül 1940-ben többen tagjai lettek a Volksbundnak, s a szovjet csapatok elől menekülve 23 család Németországba távozott, ahonnan nem is tért vissza. Vagyonukat a megye különböző településeiről érkezett szegényparasztok kapták meg, s 1947-ben a Felvidékről is betelepítettek 18 magyar családot. A közigazgatási átszervezések szinte évtizedenként hoztak változást. Kezdetben a szederkényi körjegyzőséghez tartozott, majd 1950-től önálló tanács alakult. 1965-től ismét a szederkényi közös tanács tagja. 1990-ben önálló önkormányzatot hoztak létre. Az 1907-es helységnévtár adatai szerint a lakóházak száma 115, lakónépessége 578, német és horvát nemzetiségűek, római katolikusok. Ma a falu három utcájában fekvő 96 lakóházat (ebből egy az önkormányzat tulajdona) 218-an lakják. A népességszám az elmúlt években is folyamatosan csökkenő.

2001-ben a lakosság 13%-a németnek vallotta magát.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994:
  • 1994–1998: Ember József (SZDSZ)[5]
  • 1998–2002:
  • 2002–2006:
  • 2006–2010:
  • 2010–2014: Horváth György (független)[6]
  • 2014–2019: Horváth György (független)[7]
  • 2019-től: Simon Gábor (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 64,9%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 8,4% horvátnak, 14,9% németnek, 1,3% románnak mondta magát (33,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,5%, református 7,1%, felekezeten kívüli 8,4% (39% nem nyilatkozott).[8]

Látnivalók[szerkesztés]

  • Különös látvány a kőbánya-rekultiváció területén látható kőfal, ahol jól kirajzolódnak a különböző geológiai rétegek, és amit most dróthálóval is védenek.
  • A Pécsi borvidék-Versendi körzetéhez tartozó Babarc, Bár, Bóly, Dunaszekcső, Hásságy, Lánycsók, Máriakéménd, Mohács, Monyoród, Nagynyárád, Olasz, Szajk, Szederkény, Versend nevével fémjelzett terület a Juhfark nevezetes, hagyományos termőhelye. 30-40 présház van a falu környékén, ahol a szőlőket gondosan művelik is, ugyanis kiváló fehérborok érlelődnek a hordókban - Juhfark, Chardonnay, Cserszegi fűszeres. Több gazda is akad, aki szívesen viszi a borát a versenyekre.

Források[szerkesztés]

  1. a b Monyoród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 július 1)
  5. Monyoród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 10.)
  6. Monyoród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  7. Monyoród települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 21.)
  8. Monyoród Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]