Magyarmecske

	Magyarmecske
	; Magyarmecske címere
	; Magyarmecske címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Sellyei
Jogállás	község
Polgármester	Balogh Imre (Fidesz-KDNP)
Jegyző	Dr. Balázs János
Irányítószám	7954
Körzethívószám	73
	Népesség
Teljes népesség	301 fő (2019. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	28,12 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	11,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Magyarmecske Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 56′ 40″, k. h. 17° 57′ 49″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 40″, k. h. 17° 57′ 49″
	Magyarmecske Pozíció Baranya megye térképén
	A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarmecske témájú médiaállományokat.

Magyarmecske község Baranya megyében, a Sellyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Magyarmecske Gyöngyfa, Magyartelek, és Gilvánfa között fekszik.

A település nevét viseli a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonal egyik (Gyöngyfa-Magyarmecske mh., korábban Rónádfa-Magyarmecske mh. nevű) megállóhelye, valójában azonban a megálló meglehetősen messze, több kilométerre található innen, Királyegyháza közigazgatási területén.

Története[szerkesztés]

A kis ormánsági falu, Magyarmecske (Mecske) nevét az oklevelek 1332-ben említették először Mekcheként, később 1542-ben Meche formában írták. 1332-ben a kovázdi várjobbágyoknak voltak itt birtokaik. 1335-ben papja 20 báni pápai tizedet fizetett.

A 16. század második felében a Mechey család, Mechey László és István birtoka volt. A török hódoltság idején a település lakosságának nagy része elpusztult.

A 18. századi összeírások idején már több magyar család is élt itt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994:
1994–1998: Horváth Gézáné (független)^[3]
1998–2002:
2002–2006:
2006–2010:
2010–2014: Balogh Imre (Fidesz)^[4]
2014–2019: Balogh Imre (Fidesz-KDNP)^[1]
2019-től:

Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 19,8% cigánynak, 0,3% horvátnak mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 58,1%, református 27,2%, felekezeten kívüli 1,9% (8,6% nem nyilatkozott).^[5]