Olasz (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Olasz
Olasz déli vége az 5611-es útról nézve, három nyelvű helységnévtáblával
Olasz déli vége az 5611-es útról nézve, három nyelvű helységnévtáblával
Olasz címere
Olasz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállás község
Polgármester Tóth Gabriella (független)[1]
Irányítószám 7745
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség613 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség57,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Olasz (Magyarország)
Olasz
Olasz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 00′ 40″, k. h. 18° 24′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 40″, k. h. 18° 24′ 49″
Olasz (Baranya megye)
Olasz
Olasz
Pozíció Baranya megye térképén
Olasz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz témájú médiaállományokat.

Olasz község (horvátul: Olas, németül: Ahlaß) Baranya megyében, a Bólyi járásban. A több mint nyolcszáz éves településen, amely átvészelte a török hódoltság időszakát, mintegy hatszáz fő él.

Fekvése[szerkesztés]

Pécstől mintegy 20 kilométerre délkeletre, Mohácstól 23 kilométerre nyugatra fekszik. A szomszédos települések: északkelet felől Máriakéménd, délkelet felől Szederkény, dél felől Belvárdgyula, délnyugat felől Birján, észanyugat felől pedig Hásságy.

Megközelítése[szerkesztés]

A település déli határszéle mentén húzódik a Mohácstól Pécsig vezető 57-es főút, így az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala; központján azonban csak az 5611-es út halad át, amely a Pécs délkeleti agglomerációjában fekvő településeket köti össze egymással, illetve a megyeszékhellyel.

Vasútvonal nem érinti.

Története[szerkesztés]

Olasz nevét az oklevelek 1181-ben említették először Uloz néven, 1295-ben Olozy 1316-ban Olaz néven írták. Az itt letelepedett vallonok alapították a 12. században. 1295-ben a Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka volt. Később Héder nemzetségbeli Henrik fia János foglalta el. 1316-ban Károly Róbert király visszaadta Konrád unokáinak, az övék volt még 1330-ban is. Itt Olaszi, Hásságy és Héder melletti Szentága forrásnál állt egykor a pécsi pálosok Szent László kolostora is 1295 körül. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el a magyarok lakta falu, kolostora azonban elpusztult.

Az 1700-as években katolikus délszlávok és németek telepedtek le itt, s később magyarok is. Olaszi a Batthyány család birtoka volt. 1950-ben a településhez csatolták a vele szomszédos Hidor falut is. Olasz a 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Marczi János (független)[3]
  • 1994–1998: Schäffer József (független)[4]
  • 1998–2002: Marczi János (független)[5]
  • 2002–2006: Marczi János (független)[6]
  • 2006–2010: Marczi János (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth Gabriella (független)[8]
  • 2014–2019: Tóth Gabriella (független)[9]
  • 2019-től: Tóth Gabriella (független)[1]

Oktatás[szerkesztés]

A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 117 diák járt.[10]

Népesség[szerkesztés]

Az 1910-es népszámláláskor 631 lakosa volt, melyből 126 magyar, 388 német, 213 sokác, ebből 626 volt római katolikus. Az 1990-es népszámláláskor 633, 2001-ben 615, 2008. január 1-jén pedig 635 lakosa volt. 2001-ben a lakosság 17%-a volt német.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 8,8% horvátnak, 29% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,3%, református 3,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,5% (21,5% nem nyilatkozott).[11]

Hidor (Héder, Hedreh)[szerkesztés]

Hidor

Hidor (németül: Deutschdorf[12]) 1950 előtt önálló község volt. Nevét az oklevelelek 1295-ben említették először Hedrich, Heydreh- néven. 1295-ben Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka, s mellette említették Szentága földet, melyet ő alapított. Később Héder nemzetséghez tartozó Henrik fia János elfoglalta, de Károly Róbert király visszaadta Konrád fia Jakab árváinak, akik 1330-ig birtokolták és ekkor osztoztak meg rajta.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  2. Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=18555
  3. Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  10. a helyi iskola hivatalos weboldala
  11. Olasz Helységnévtár
  12. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. május 26.)

Források[szerkesztés]

  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I.
  • A Magyar Köztársaság Helységnévtára.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]