Olasz (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Olasz
Olasz déli vége
Olasz déli vége
Olasz címere
Olasz címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásBólyi
Jogállás község
Polgármester Tóth Gabriella (független)[1]
Irányítószám 7745
Körzethívószám 69
Népesség
Teljes népesség627 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség57,24 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,29 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Olasz (Magyarország)
Olasz
Olasz
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 00′ 40″, k. h. 18° 24′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 40″, k. h. 18° 24′ 49″
Olasz (Baranya megye)
Olasz
Olasz
Pozíció Baranya megye térképén
Olasz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Olasz témájú médiaállományokat.

Olasz község (horvátul: Olas, németül: Ahlaß) Baranya megyében, a Bólyi járásban. A több mint nyolcszáz éves településen, amely átvészelte a török hódoltság időszakát, mintegy hatszáz fő él.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, Pécstől délkeletre (kb. 20 km-re), Mohácstól nyugatra (23 km-re), az 57-es főút közelében fekvő település.

Története[szerkesztés]

Olasz nevét az oklevelek 1181-ben említették először Uloz néven, 1295-ben Olozy 1316-ban Olaz néven írták. Az itt letelepedett vallonok alapították a 12. században. 1295-ben a Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka volt. Később Héder nemzetségbeli Henrik fia János foglalta el. 1316-ban Károly Róbert király visszaadta Konrád unokáinak, az övék volt még 1330-ban is. Itt Olaszi, Hásságy és Héder melletti Szentága forrásnál állt egykor a pécsi pálosok Szent László kolostora is 1295 körül. A török hódoltság alatt sem néptelenedett el a magyarok lakta falu, kolostora azonban elpusztult.

Az 1700-as években katolikus délszlávok és németek telepedtek le itt, s később magyarok is. Olaszi a Batthyány család birtoka volt. 1950-ben a településhez csatolták a vele szomszédos Hidor falut is. Olasz a 20. század elején Baranya vármegye Pécsváradi járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Marczi János (független)[3]
  • 1994–1998: Schäffer József (független)[4]
  • 1998–2002: Marczi János (független)[5]
  • 2002–2006: Marczi János (független)[6]
  • 2006–2010: Marczi János (független)[7]
  • 2010–2014: Tóth Gabriella (független)[8]
  • 2014–2019: Tóth Gabriella (független)[9]
  • 2019-től: Tóth Gabriella (független)[1]

Oktatás[szerkesztés]

A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 117 diák járt.[10]

Népesség[szerkesztés]

Az 1910-es népszámláláskor 631 lakosa volt, melyből 126 magyar, 388 német, 213 sokác, ebből 626 volt római katolikus. Az 1990-es népszámláláskor 633, 2001-ben 615, 2008. január 1-jén pedig 635 lakosa volt. 2001-ben a lakosság 17%-a volt német.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,4%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 8,8% horvátnak, 29% németnek, 0,5% szerbnek mondta magát (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,3%, református 3,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 11,5% (21,5% nem nyilatkozott).[11]

Hidor (Héder, Hedreh)[szerkesztés]

Hidor

Hidor (németül: Deutschdorf[12]) 1950 előtt önálló község volt. Nevét az oklevelelek 1295-ben említették először Hedrich, Heydreh- néven. 1295-ben Győr nemzetségbeli Óvári Konrád birtoka, s mellette említették Szentága földet, melyet ő alapított. Később Héder nemzetséghez tartozó Henrik fia János elfoglalta, de Károly Róbert király visszaadta Konrád fia Jakab árváinak, akik 1330-ig birtokolták és ekkor osztoztak meg rajta.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  5. Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  6. Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  7. Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Olasz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 20.)
  10. a helyi iskola hivatalos weboldala
  11. Olasz Helységnévtár
  12. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013. május 26.)

Források[szerkesztés]

  • Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I.
  • A Magyar Köztársaság Helységnévtára.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]