Nagyváty

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagyváty
Nagyváty címere
Nagyváty címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállás község
Polgármester Tömösközi Sándor (független)[1]
Irányítószám 7940
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség323 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség26,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyváty (Magyarország)
Nagyváty
Nagyváty
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 03′ 45″, k. h. 17° 55′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 45″, k. h. 17° 55′ 51″
Nagyváty (Baranya megye)
Nagyváty
Nagyváty
Pozíció Baranya megye térképén

Nagyváty község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, Pécstől nyugatra, Nyugotszenterzsébet és Kacsóta között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Nagyváty (Váty) nevének első ismert említése 1183-ból származik, amikor az almamelléki Töttös (Szentegyed) határjárásában tűnik fel a vátyi erdő neve, a mai Mozsgótól északkeletre, Wathy formában. (A falu egy kissé távolabb, ettől délkeletre feküdt.)

Az Árpád-korban a település várispánság, megye jellegű kerület és esperesség székhelye, kiváltságos „székely lövők” központja és lakhelye volt.

A székely ispánság, mely körülbelül 400 fős létszámú lehetett, és az Okor és Alma melléke falvaiban lakó székelyekből állt. Mivel a tatárjárás után megfogyatkozott lakosságból már nem tudták a 100 fegyverest kiállítani, ezért a király kivette a székelyeket az ispánság fennhatósága alól.

IV. Béla király egyik oklevele említette a vátyi székelyeket is, kikről elmondta, hogy mivel a tatárjárás előtti időkben ispánjuk elnyomta őket, ezért kivette a székelyeket az ispán fennhatósága alól, - s az eddigi gyakorlattól eltérően, mely szerint 100 fegyveressel tartoztak a király minden hadjáratában résztvenni - úgy rendelkezett, hogy "Mivelpedig a szabadságban élt székelyek (siculi in libertate persistentes) minden háborúban hősien harcoltak, ezért most abban a kiváltságban részesítik őket, hogy nem meghatározott számban, hanem egyénenként felfegyverkezve, mint királyi szerviensek tartoznak harcolni".

1272-ben V. István király 6 vátyi lövőt (íjászt) a lövők közül kivett és a királyi szerviensek és az országos nemesek közé emelt.

1279-ben IV. László király is 3 szegedi embert rokonságával, akik a vátyi lövők közül eredtek, kivett a lövők közül és a nemesek, vagy szerviensek közé emelt.

A vátyi székelyek közül még egy-egy feltűnik a későbbi időkben is: például 1260-ban Almamelléken mint szolga, 1277-ben Ürögön, mint szőlőbirtokos, de a székely lövők maradékai beolvadtak a megyei nemességbe.

1272-től a vátyiak nemesként szerepeltek, s 1275-1279 között Medvezen levő földjeiket adták el, s 1283-ban egyikük fogott bíró volt, egy másik vátyi 1320-ban hatalmaskodás áldozata lett.

1326-tól jelenik meg Váty mellett Nagyváty neve is, ami két falu kialakítására mutat. Ekkor nagyvátyi lakosok adták el Románföldét.

1330-ban egy tanúvallomásban 2 vátyi lakos mellett 9 nagyvátyi nemes tanúskodásáról van szó, ami népes kisnemesi falut jelez.

1335-ben Nagyváty papja 20 báni pápai tizedet fizetett.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kis Tóth Kálmán (független)[3]
  • 1994–1998: Kis-Tóth Kálmán (független)[4]
  • 1998–2002: Kis Tóth Kálmán (független)[5]
  • 2002–2006: Kis-Tóth Kálmán (független)[6]
  • 2006–2010: Kis-Tóth Kálmán (független)[7]
  • 2010–2014: Horváth Gézáné (független)[8]
  • 2014–2019: Horváth Gézáné (független)[9]
  • 2019-től: Tömösközi Sándor (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 1,2% németnek, 0,6% románnak mondta magát (3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45,8%, református 31,8%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 5,7% (15,8% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma - 1820-ban épült.

Gazdasága[szerkesztés]

Területén fekszik egy, a Sándorárok nevű vízfolyáson feldusszasztott halastó. Eredeti kiterjedése 31 katasztrális hold, térfogata 267 000 köbméter, átlagos mélysége 1,50 méter.[11]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nagyváty települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Nagyváty települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nagyváty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  5. Nagyváty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  6. Nagyváty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. Nagyváty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. Nagyváty települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Nagyváty települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  10. Nagyváty Helységnévtár
  11. szerk.: Dr. Balogh János: Dombvidéki víztározók. Műszaki Könyvkiadó, 11. o.. ISBN nincs (1966) 

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]