Kozármisleny

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kozármisleny
Hungary Pecs 2005 June 040.jpg
Kozármisleny címere
Kozármisleny címere
Kozármisleny zászlaja
Kozármisleny zászlaja
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Pécsi
Jogállás város
Polgármester Dr. Biró Károly (független)[1]
Irányítószám 7761
Körzethívószám 72
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 6017 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 414,26 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 14,45 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kozármisleny (Magyarország)
Kozármisleny
Kozármisleny
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 01′ 44″, k. h. 18° 17′ 34″Koordináták: é. sz. 46° 01′ 44″, k. h. 18° 17′ 34″
Kozármisleny (Baranya megye)
Kozármisleny
Kozármisleny
Pozíció Baranya megye térképén
Kozármisleny weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kozármisleny témájú médiaállományokat.

Kozármisleny (németül: Mischlen, horvátul Mišljen[3][4]) kisváros Baranya megyében, a Pécsi járásban. 1928-ban jött létre Kiskozár és Misleny települések egyesítésével. 2007-ben nyilvánították várossá.

Fekvése[szerkesztés]

Közvetlenül Pécs közelében, tőle dél-délkeletre terül el. Szomszédos községek: északkeleten Nagykozár, keleten Magyarsarlós, délen Szemely és Egerág, délnyugaton Pécsudvard. Földrajzi értelemben néhány kilométerre a Mecsek hegység déli lábától, már a Baranyai-dombság része.

Lakosság[szerkesztés]

A város területén élő lakosság számának változása a népszámlálások tükrében:

Kozármisleny népesség.jpg


Története[szerkesztés]

A török hódoltság előtt[szerkesztés]

A város történetének kezdete a régmúltba nyúlik. Az első régészeti lelet a bronzkor korai szakaszából, i. e. 1900-1800 körül a Somogyvár-Vinkovci kultúra népétől bukkant elő. A rómaiak is számos emléket hagytak maguk után. (Jelenleg a Pécsi Várostörténeti Múzeumban látható)

A 6-9. század között itt élt avarok is hagytak maguk után emléket. A honfoglalást követő időszakból a 10-11. század korából több sírt tártak fel. A környék jelentős szerepet játszott Baranya vármegye kialakulásában. A területen két jelentősebb várispánságról tudunk, középpontjukban egy-egy földvárral, élükön az ispánnal. A koaszti várispánság többször volt átvonuló hadak szálláshelye és a hagyomány szerint többször láthatta a magyar királyt fényes kíséretével.

Újságcikk 1934 decemberéből a Pécsi Naplóból:

„Olvasóink közül bizonyára többen vannak, akik nem tudják, hogy városunk tőszomszédságában s Pécshez alig 9 kilométernyire levő Misleny községben 1038-ban várispánság volt. A várispán neve Koard (Koaszt) volt az akkori nyelven, lehetséges, hogy ma Kard-nak neveznénk.”

A középkor idején a Koaszt várispánság Kiskozár határában állt, amelyet II. Endre (udvardi) Farkas ispánnak adott.

Kiskozár és Misleny falvak a történelmi korokban fontos szerepet játszottak. Kozár temploma miatt jelentős helynek számított a 14. század első felében. Neve 1332 és 1335 között Kosar alakban bukkan fel a pápai tized-összeírásokban. A 15. században Kiskozár a pécsi püspöké, Misleny pedig ennek részbirtoka lett. Nevüket az utolsó török előtti, 1542-ben keletkezett összeírásban Kiskozárt Kyskozarnak írják.

A török hódoltság korszaka[szerkesztés]

Kiskozár és Misleny is lakott helység volt a török hódoltság alatt, magyarok és katolikus délszlávok laktak itt. Üszög viszont elnéptelenedett. Ugyan lakatlan volt még a 17. század első felében is, de a század második felében urasági kastély épült itt, és körülötte kis majorság alakult ki.

18-19. század[szerkesztés]

A török uralom megszűnésekor Kiskozár az ide tartozó Üszögpusztával együtt (mely akkor uradalmi főhely volt), az üszögi uradalom tartozéka lett, és azt érdeme jutalmául Sonchez császári tábornok nyerte el. Leánya révén gróf Pálffy Lipót is birtokolta, akitől a Batthyány grófoké lett. Misleny földesurai a 18. században szintén gróf Batthyányiak voltak.

1760-ban Kiskozárba németek érkeztek, és a 19. század elejére a falu német többségűvé vált. Ugyanakkor Misleny a Rákóczi-szabadságharc után egynemzetiségűvé lett, lakói ettől kezdve magyarok, mindössze a század második felében költözött ide kevés németajkú.

20. század[szerkesztés]

A Kiskozár helynév kis előtagja a szomszédos Nagykozár miatt megkülönböztető szerepű. A Kozár helynév a kabarokkal, a magyarsághoz csatlakozó kazár néptöredék itt letelepített csoportjára emlékeztet. A Misleny helynév szerb-horvát eredetű személynévből keletkezett.

Kiskozár és Misleny falvakat 1928. szeptember 6-án előbb Kiskozár, majd Kozármisleny néven egyesítették. A községben ekkor 320 lakóház volt. Közoktatási intézményei: egy községi és egy magán elemi népiskola. Hosszú évek teltek el, mire az úgynevezett Újtelep összeépült az öreg faluval. Az egykori Malom-árokban, a Csatornán valamikor több malom működött.

A második világháborúban Kozármisleny község 1944. november 28-án szabadult fel.

1945-ben avatták fel Kozármisleny- Újhegy új iskoláját és 1952-ben kapott Kozármisleny autóbusz járatot.

A település gyors fejlődése az 1960-as évek második felében indult meg. Az 1970-es években Pécs új kertes, családi házas peremtelepülésének tekintették. Baranya megyében egyedülálló népesség növekedés napjainkban is tart. Ennek fő oka a Pécsiek kiköltözése a lakótelepi, sűrű népességű környezetből csendesebb, családi házas, kiskertes övezetbe.

Kozármisleny 2007. július 1-jei hatállyal lett város.[5]

Templomok[szerkesztés]

1945-ben alakult a településen katolikus lelkészség, melyből 1977-ben plébánia lett. A község egyházi anyakönyveit 1950-től vezetik és őrzik itt, előtte egyházi anyakönyv-vezetési szempontból Egerághoz tartozott. Az 1950-től már lelkipásztorral rendelkező plébánia udvarán épült meg Kozármisleny plébániatemploma. A templom diadalívének monumentális ablakait Szilágyi András üvegművész készítette.

Assisi Szent Ferenc Betegápoló Nővéreinek temploma, üveg diadalív, 1996

Az új templom egyik látványossága a településnek, szívesen látogatják a hívők, a házasságkötések és keresztelők elsődleges helyszíne lett.

2004-ben kezdődtek a református templom építési munkálatai, elkészültéhez a külföldi és helyi hívek adományai mellett, a jótékonysági estek bevételei és a társadalmi munka is hozzájárult. 2006. május 27-én az új templom felszentelésre került. 2006 karácsonyakor szólal meg a toronyban a két harang.

Civilszervezetek[szerkesztés]

Sportélete[szerkesztés]

Kozármisleny SE[szerkesztés]

A sportcsarnok[szerkesztés]

A sportcsarnok a „Sport XXI program” keretében valósult meg és 2007. január 31-ikére, mintegy nyolc hónap alatt készült el az épület. Az épület 600 fő befogadására alkalmas a küzdőtér minden labdajáték esetében rendelkezik nemzetközi minősítéssel.

Testvértelepülései[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Helyi önkormányzati választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12.
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Hrv. glasnik br.17/2008. Semeljski vinogradari, 24. travnja 2008.
  5. A közölt adatokat Dr. Erdődy Gyula: Jó szeretnivaló világban élni… című monográfiájából és Gávay Cintia diplomamunkájából közöljük.
  6. Kozármisleny online
  7. Orimattila hivatalos oldala

Külső hivatkozások[szerkesztés]