Zaláta
Zaláta | |
A református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Régió | Dél-Dunántúl |
Vármegye | Baranya |
Járás | Sellyei |
Jogállás | község |
Polgármester | Hekler Tibor (Fidesz-KDNP)[1] |
Irányítószám | 7839 |
Körzethívószám | 73 |
Népesség | |
Teljes népesség | 209 fő (2021. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 9,48 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 21,83 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 48′ 32″, k. h. 17° 53′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 32″, k. h. 17° 53′ 28″ | |
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Zaláta témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zaláta község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban, Kemse és Sósvertike között.
Fekvése[szerkesztés]
Az Ormánság egyik legdélebbi elhelyezkedésű települése, központja alig másfél kilométernyire fekszik északi irányban a Drávától és a magyar-horvát országhatártól. Közúton három irányból – északról, Kemse felől, keletről, Piskó felől, valamint nyugatról, Drávasztára irányából – is megközelíthető, negyedik magyarországi szomszédjával, Sósvertikével viszont csak földutak kötik össze.
A horvátországi települések közül légvonalban a Verőce-Drávamente megyében fekvő, közigazagtásilag Szagyolcához (Čađavica) tartozó Ilmin Dvor, valamint az Eszék-Baranya megyében fekvő Martinci Miholjački fekszik a legközelebb hozzá.
Megközelítése[szerkesztés]
Közúton a legegyszerűbben Vajszlón keresztül érhető el, az 5823-as úton; Sellye és Piskó-Vejti felől az 5821-es úton közelíthető meg.
A falu határában, a Dráva töltésén húzódik az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának a horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek 4. számú etapja érinti a települést.[3]
Vízrajza[szerkesztés]
A település egyetlen számottevő vízfolyása a Gürü-csatorna, ami a Sellyétől illetve Csányoszrótól délre fekvő területek vizeit gyűjti össze és vezeti le a Drávába.
A község területén található még az Adravica, vagy Zalátai Ó-Dráva nevű Dráva-holtág, amely a Drávára közel merőlegesen helyezkedik el 18 hektárnyi területen. A holtág erősen benövényesedett, feliszapolódása előrehaladott állapotban van; vegetációja fajgazdag, de a környező területek mezőgazdasági művelése, illetve a nem elegendő vízutánpótlás miatt veszélyeztetett.[4]
Története[szerkesztés]
Az 1332-ből származó írásos emlék Zalata, Zalate alakban írva említi a községet. Zaláta falu a Negol (Nygol) nemzetséghez tartozó Kőrösiek és a nemzetségi Kőrösmonostor birtoka volt. Egy 1332-es oklevél szerint a Kőrösiek itteni földjüket eladták Sztárai Pálnak, 60 M-ért. A falu és a hozzá tartozó Kápolna-puszta később a katolikus székes-káptalan birtoka volt. Az 1700-as években már iskolája is volt.
A világháború során harminchat zalátai halt hősi halált, de a későbbi kitelepítések nem érintették a falut. 1959-ben alakult meg a termelőszövetkezet, 1972-ben Vejti szövetkezetéhez csatolták, a falu tanácsát pedig 1977-ben egyesítették Vajszló tanácsával. 1991-től 2013-ig önálló önkormányzat, illetve körjegyzőség is működött, 2013-tól 2019-ig a Hiricsi Közös Önkormányzati Hivatal alá tartozó település volt. 2020-tól a Csányoszró Közös Önkormányzati Hivatal tagtelepülése.
1993 óta van falugondnoki szolgálat, és falubusz is segíti az itt élőket. Felújították az orvosi rendelőt, a járdákat és a temetői utakat. 1994-1998 között megépült a víztorony és a vízhálózat, az iskolaépület is ekkor kapott új vizesblokkot. 2006-ban bezárták az iskolát, az óvoda viszont tovább működik, harminc diák viszont kénytelen a vajszlói iskolába járni. Távlati tervekben szerepel az iskola újbóli megnyitása. Kevés a munkahely, a falu lakossága csökken.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Szata János (független)[5]
- 1994–1998: Hekler Tibor (független)[6]
- 1998–2002: Hekler Tibor (független)[7]
- 2002–2006: Hekler Tibor (független)[8]
- 2006–2010: Hekler Tibor (független)[9]
- 2010–2014: Hekler Tibor (Fidesz-KDNP)[10]
- 2014–2019: Hekler Tibor (Fidesz-KDNP)[11]
- 2019-től: Hekler Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,8% horvátnak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,6%, református 27,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,5% (7,7% nem nyilatkozott).[12]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református templom (műemlék)
- Katolikus templom
- Favázas gabonatároló (műemlék)
Híres emberek, akik itt születtek[szerkesztés]
- Nagy Sándor pedagógus
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=25122
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 29.)
- ↑ http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/tudomany_es_ismeretterjesztes/Magyarorszag_holtagai/pages/008_drava.htm
- ↑ Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
- ↑ Zaláta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zaláta Helységnévtár