Zaláta

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zaláta
A református templom
A református templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállás község
Polgármester Hekler Tibor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7839
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 215 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség9,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület21,83 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zaláta (Magyarország)
Zaláta
Zaláta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 48′ 32″, k. h. 17° 53′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 32″, k. h. 17° 53′ 28″
Zaláta (Baranya megye)
Zaláta
Zaláta
Pozíció Baranya megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zaláta témájú médiaállományokat.

Zaláta község Baranya megyében, a Sellyei járásban, Kemse és Sósvertike között.

Fekvése[szerkesztés]

Az Ormánság egyik legdélebbi elhelyezkedésű települése, központja alig másfél kilométernyire fekszik északi irányban a Drávától és a magyar-horvát országhatártól. Közúton három irányból – északról, Kemse felől, keletről, Piskó felől, valamint nyugatról, Drávasztára irányából – is megközelíthető, negyedik magyarországi szomszédjával, Sósvertikével viszont csak földutak kötik össze.

A horvátországi települések közül légvonalban a Verőce-Drávamente megyében fekvő Ilmin Dvor, valamint az Eszék-Baranya megyében fekvő Martinci Miholjački fekszik a legközelebb hozzá.

A falu határában, a Dráva töltésén húzódik az EuroVelo nemzetközi kerékpárút-hálózat 13. számú, „Vasfüggöny” útvonalának a horvát-magyar határ menti szakasza, amelynek 4. számú etapja érinti a települést.[3]

Vízrajza[szerkesztés]

A település egyetlen számottevő vízfolyása a Gürü-csatorna, ami a Sellyétől illetve Csányoszrótól délre fekvő területek vizeit gyűjti össze és vezeti le a Drávába.

A község területén található még az Adravica, vagy Zalátai Ó-Dráva nevű Dráva-holtág, amely a Drávára közel merőlegesen helyezkedik el 18 hektárnyi területen. A holtág erősen benövényesedett, feliszapolódása előrehaladott állapotban van; vegetációja fajgazdag, de a környező területek mezőgazdasági művelése, illetve a nem elegendő vízutánpótlás miatt veszélyeztetett.[4]

Története[szerkesztés]

Az 1332-ből származó írásos emlék Zalata, Zalate alakban írva említi a községet. Zaláta falu a Negol (Nygol) nemzetséghez tartozó Kőrösiek és a nemzetségi Kőrösmonostor birtoka volt. Egy 1332-es oklevél szerint a Kőrösiek itteni földjüket eladták Sztárai Pálnak, 60 M-ért. A falu és a hozzá tartozó Kápolna-puszta később a katolikus székeskáptalan birtoka volt. Az 1700-as években már iskolája is volt.

A világháború során harminchat zalátai halt hősi halált, de a későbbi kitelepítések nem érintették a falut. 1959-ben alakult meg a termelőszövetkezet, 1972-ben Vejti szövetkezetéhez csatolták, a falu tanácsát pedig 1977-ben egyesítették Vajszló tanácsával. Jelenlegi önálló önkormányzata 1991-ben alakult meg. Ma körjegyzőségi székhely.

1993 óta van falugondnoki szolgálat, és falubusz is segíti az itt élőket. Felújították az orvosi rendelőt, a járdákat és a temetői utakat. 1994-1998 között megépült a víztorony és a vízhálózat, az iskolaépület is ekkor kapott új vizesblokkot. 2006-ban bezárták az iskolát, az óvoda viszont tovább működik, harminc diák viszont kénytelen a vajszlói iskolába járni. Távlati tervekben szerepel az iskola újbóli megnyitása. Kevés a munkahely, a falu lakossága csökken.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,3%-a magyarnak, 6,9% cigánynak, 0,8% horvátnak mondta magát (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,6%, református 27,4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 8,5% (7,7% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református templom (műemlék)
  • Katolikus templom
  • Favázas gabonatároló (műemlék)

Híres emberek, akik itt születtek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]