Baranyahídvég

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Baranyahídvég
Baranyahídvég címere
Baranyahídvég címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállás község
Polgármester Nagy Csaba (független)[1]
Irányítószám 7841
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 178 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség20,73 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,49 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Baranyahídvég (Magyarország)
Baranyahídvég
Baranyahídvég
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 50′ 47″, k. h. 18° 01′ 22″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 47″, k. h. 18° 01′ 22″
Baranyahídvég (Baranya megye)
Baranyahídvég
Baranyahídvég
Pozíció Baranya megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyahídvég témájú médiaállományokat.

Baranyahídvég (horvátul Idvik [3]) község Baranya megyében, a Sellyei járásban. 2004-ig a település neve Baranyahidvég volt.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, az Ormánságban, Harkánytól nyugatra, Vajszló és Kémes között, a Fekete-víz mellett fekvő település.

Története[szerkesztés]

Baranyahídvég (Hídvég) nevét először a középkori források említették Hydwegh néven. Később neve Kishídvég alakban tűnt fel, ekkor a nyúlszigeti apácák birtokának írták.

A török hódoltság alatt is lakott hely maradt, azonban a török felszabadító háborúk alatt az itt folyó hadmozdulatok miatt elnéptelenedett, lakosai elmenekültek.

A 18. század közepe táján lakói reformátusok voltak, majd az évszázad második felében már sok katolikus is lakott itt.

A 20. század közepén horvát és német családok is megtelepedtek itt, azonban az etnikum nagyrészt magyar maradt.

A falu lakosainak megélhetését főleg a mezőgazdaság adta.

Vályi András így írt az 1800-as évek végén Baranyahídvégről (Hídvégről): "Melyet, mivel sok apró hídnak a végén van azért hívnak így. Magyar falu Baranya Vármegyében, Földes Ura a K. Kamara, lakosai leginkább reformátusok. Fekszik Kémeshez fél mérföldnyire, határja három nyomásra van osztva, terem búzát, tengerit, lent, makkot, mellyekkel bővelkedik, hala is vann hegye nints, eladásra módgya van Pétsen, és Siklóson."

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,9%-a magyarnak, 36,2% cigánynak mondta magát (1,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,4%, református 20,2%, felekezeten kívüli 6,9% (5,3% nem nyilatkozott).[4]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Horgásztó - A régi Dráva holtágából alakították ki.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Baranyahídvég települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. november 18. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. horvát név
  4. Baranyahídvég Helységnévtár

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]