Kékesd
| Kékesd | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Pécsváradi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Varga Tamás (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7661 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 159 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 20,1 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 8,11 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kékesd
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 06′ 05″, k. h. 18° 28′ 21″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 05″, k. h. 18° 28′ 21″ | |||
Kékesd
Pozíció Baranya megye térképén
| |||
| Kékesd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kékesd témájú médiaállományokat. | |||
Kékesd (németül: Kikisch) község Baranya megyében, a Pécsváradi járásban, Pécsváradtól 7 km-re délkeletre.
Tartalomjegyzék
Története[szerkesztés]
Az 1290-es évhez kötődik az első írásos emlék, ekkor Keykug, kykug, klwwkuth alakban említik a nevét, amely feltehetőleg „kék patak” jelentésű.
Az esztergomi káptalan 1387-ben írt levelében, és 1542-ben is Tótkékesként említi. Később Kékösdként is említik. Határában római kori leleteket és középkori kerámia töredékeket találtak. A középkorban a pécsváradi apátság, majd a pécsi püspökség birtoka volt. A pécsváradi Bertók apát 1656-ban szerezte vissza a falut a pécsi püspöktől, holott az ekkor, a török megszállás alatt volt.
1686-ban említik először Kékesdként. 1869-ben a község lélekszáma mintegy 500 fő volt.
Idegen elnevezései[szerkesztés]
Németül a település neve Kikisch, horvátul a marázai horvátok által használt Kikoš és az erdősmároki horvátok által használt Kikeš alak volt használatban.[3]
A népesség alakulása[szerkesztés]
| Év | Lakosok száma |
| 1869 | 500 fő |
| 1990 | 228 fő |
| 2001 | 215 fő |
| 2002 | 212 fő |
| 2003 | 208 fő |
| 2006 | 208 fő |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,9%-a magyarnak, 2,9% cigánynak, 1,8% horvátnak, 5,3% németnek mondta magát (4,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 71,3%, református 1,8%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 11,7% (12,3% nem nyilatkozott).[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Mihályról elnevezett római katolikus temploma.
Harangtorony
Jézus-szobor (1907)
Források[szerkesztés]
- ↑ Kékesd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ Kékesd Helységnévtár
