Bakóca
| Bakóca | |||
 | |||
| Bakóca látképe a szőlőhegyről | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Baranya | ||
| Járás | Hegyháti | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Király Gábor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7393 | ||
| Körzethívószám | 72 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 246 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 25,16 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,65 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Bakóca
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 12′ 27″, k. h. 17° 59′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 27″, k. h. 17° 59′ 56″ | |||
Bakóca
Pozíció Baranya vármegye térképén
| |||
| Bakóca weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bakóca témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Bakóca község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Komlótól mintegy 20 kilométerre nyugatra fekszik, Kisbeszterce mellett. Zsáktelepülés, közúton csak egy útvonalon érhető el. Megközelítése Pécs vagy Kaposvár felől: Oroszlóig a két várost összekötő 66-os főúton, amelyről előbb a 6601-es útra, majd arról 1 kilométer után a 66 102-es útra kell lekanyarodni. A község központja az oroszlói letéréstől mintegy 12 kilométerre helyezkedik el.
Nevének eredete[szerkesztés]
Neve a szláv bukovica (= bükkös) főnévből származik.
Története[szerkesztés]
1332-ben Bakolcha néven említik először. Birtokosai a Zichyek, a Nádasdyak, a Meltzerek és a Mailáthok voltak. A 19. században kezdtek betelepülni a német nyelvterületről érkezett lakosok, akik üveghutákat is építettek. Barokk római katolikus templomát 1721-ben építették. 1900-ban határában lignitmezőt találtak, mely máig kiaknázatlan. A településen kisebbségi önkormányzat nincs, az itt élők gyermekei a Mindszentgodisai óvodába, illetve iskolába járnak. A falunak a barokk stílusú templomán kívül közösségi háza, könyvtárterme, teleháza, kultúrháza, és az ismert iparművész – Sáfrány Géza nevét viselő fazekasmúzeuma van. A falu a Mindszentgodisai körjegyzőséghez tartozik.
A munkaképes lakosság 30%-a munkanélküli, melyen csak keveset segít, hogy az önkormányzat – a munkaügyi központ támogatásával – közel 20 főt tud foglalkoztatni. A munkavállalás egyik gátja itt is a közlekedés, a Pécsre bejárók napi 4 órát töltenek el utazással.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
| Név | Párt | Terminus | Megjegyzés / Források |
|---|---|---|---|
| Ifj. Dénes Sándor | független | 1990–2014 | [3] |
| Dénes Sándor | Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 204 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 197 szavazatot szerzett meg, amivel 96,57%-os eredményt ért el.[4] | ||
| 1998-as választási eredmények: [5] | |||
| 2002-es választási eredmények: [6] | |||
| 2006-os választási eredmények: [7] | |||
| A 2010. október 3-án megtartott választáson a 169 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 108 szavazatot szerzett meg, amivel 63,91%-os eredményt ért el.[8] | |||
| Király Gábor | független | 2014 óta | A 2014. október 12-én megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 79 érvényesen leadott szavazat 100%-át szerezte meg.[9] |
| A 2019. október 13-án megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 105 érvényesen leadott szavazat 100%-át szerezte meg.[1] |
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 291 | 281 | 269 | 266 | 246 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2019 | 2021 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,7%-a magyarnak, 11,1% cigánynak, 0,7% németnek mondta magát (2,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,5%, református 4,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 12,9% (10% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus templom 1700-as években épült majd több átépítés után 1848-ban nyerte el a mai alakját (barokk).
- A barokk Majláth-kastély, neoklasszicista stílusban felújítva az 1800-as évek végén, régebben gyermekotthon ma kihasználatlan.
- A már elhunyt Sáfrány Géza fazekas mester műemlék értékű fazekasmúzeuma.
Híres emberek[szerkesztés]
- Az itteni Majláth-birtok segédtisztje volt 1926 és 1929 között, Fekete István (1900–1970) író, akinek innen származik felesége is; házasságukat is itt kötötték. Ballagó idő című önéletrajzi regényében örökítette meg itteni életét.
- Itt született 1864-ben Majláth Gusztáv Károly püspök, címzetes érsek.
-
A Szent Anna katolikus templom
-
A Sáfrány Géza fazekasmúzeum
-
A Majláth-kastély
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=22275
- ↑ Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
- ↑ Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
- ↑ Bakóca települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
- ↑ Bakóca Helységnévtár
