Ugrás a tartalomhoz

Vékény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vékény
harangláb
harangláb
Vékény címere
Vékény címere
Vékény zászlaja
Vékény zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásKomlói
Jogállásközség
PolgármesterEndrődi Tibor (független)[1]
Irányítószám7333
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség133 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség15,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,36 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′ 00″, k. h. 18° 21′ 00″46.266667°N 18.350000°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 00″, k. h. 18° 21′ 00″46.266667°N 18.350000°E
Vékény (Baranya vármegye)
Vékény
Vékény
Pozíció Baranya vármegye térképén
Vékény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vékény témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Vékény község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya vármegyében, Komlótól északkeletre, Szászvár és Kárász közt fekvő település. A környező városok, nagyobb települések közül Pécs, Komló és Szászvár felől is a 6541-es úton érhető el.

Története[szerkesztés]

Vékény és környéke már az őskorban lakott hely volt, később a rómaiak is megtelepedtek itt. Ezt támasztja alá a környéken talált sok kőkori és római korból származó lelet, épületmaradvány is.

A honfoglalás szlávokat talált itt, akik később beolvadtak a magyarságba. Emléküket a falu fennmaradt dűlőnevei máig őrzik: Ilyen a Szászvár és Vékény határán húzódó Szapuka és Szalósa dűlő. A Vaszar-fé név pedig valószínűleg a szlovén vozar foglalkozásnévből ered, melynek jelentése szekeres, fuvaros.

A falu az államalapítás korában, I. István király idején királyi birtok volt. Lakói famunkások voltak.

Vékényt II. András király Bertalan pécsi püspöknek adományozta.

A település nevét az oklevelek 1455-ben Welken néven említették, nevét a Velek személynévből származtatják.

A török időkben a falu a szomszédos és környékbeli településekkel együtt elpusztult, azonban később újranépesült.

A 20. századig a falu határában barna- és feketeszenet is bányásztak, a bányászat nyomai a környékbeli erdőkben máig láthatók.

A falu melletti dombokon szőlőművelés folyik, hangulatos, a 19. század közepén épült pincesora érdekességnek számít, valamint máig működő vízimalma is.

A falu környéki erdőkben szelídgesztenyés és a kora tavasz jellegzetes hírnöke a téltemető is nagy számban található a környéken.

A 20. század elején Baranya vármegye Hegyháti járásához tartozott.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Gyenis István (független)[3]
  • 1994–1998: Endrődi Tibor (MSZP-SZDSZ-Munkáspárt)[4]
  • 1998–2002: Endrődi Tibor (MSZP)[5]
  • 2002–2006: Endrődi Tibor (független)[6]
  • 2006–2010: Endrődi Tibor (független)[7]
  • 2010–2014: Endrődi Tibor (független)[8]
  • 2014–2019: Endrődi Tibor (független)[9]
  • 2019–2024: Endrődi Tibor (független)[1]
  • 2024– :

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
136
141
139
131
112
131
133
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,9%-a magyarnak, 4,4% cigánynak, 1,5% németnek mondta magát (14,1% nem niylatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,5%, református 0,7%, evangélikus 0,7%, felekezeten kívüli 10,4% (25,2% nem nyilatkozott).[10]

2022-ben a lakosság 90,1%-a vallotta magát magyarnak, 9,2% cigánynak, 1,5% németnek, 0,8% bolgárnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,2% volt római katolikus, 0,8% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 1,5% egyéb katolikus, 12,2% felekezeten kívüli (55,7% nem válaszolt).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

A Csepegő-árokban
A vadregényes Csepegő-árok

Természeti látnivalók[szerkesztés]

  • Csepegő-árok: festői, vadregényes szurdokvölgy a Kelet-Mecsekben.
  • Zsidó-pokol

Egyéb látnivalók[szerkesztés]

  • Harangláb
  • Vízimalom: 1790-ben épült.
  • Pincesor

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Vékény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Vékény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Vékény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  5. Vékény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  6. Vékény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. Vékény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. Vékény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 15.)
  9. Vékény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  10. Vékény Helységnévtár
  11. Vékény Helységnévtár

További információk[szerkesztés]