Csányoszró

	Csányoszró
	Csányoszró református temploma
; Csányoszró címere	; Csányoszró zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Sellyei
Jogállás	község
Polgármester	Mecskei Károly (független)
Irányítószám	7964
Körzethívószám	73
	Népesség
Teljes népesség	579 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	22,48 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	28,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Csányoszró Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 52′ 54″, k. h. 17° 54′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 54″, k. h. 17° 54′ 29″
	Csányoszró Pozíció Baranya vármegye térképén
	Csányoszró weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csányoszró témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Csányoszró Baranya vármegyében, a Sellyei járásban található község.

Fekvése[szerkesztés]

Az Ormánság középső-északi részén helyezkedik el, Sellyétől 4 kilométerrre keletre.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. A megyeszékhelyről, Pécsről Vajszlón vagy Szentlőrincen keresztül közelíthető meg, az 5801-es vagy az 5805-ös úton.

A települést a hazai vasútvonalak közül a Barcs–Villány-vasútvonal érinti, amelyen azonban 2007 március eleje óta nem közlekednek vonatok. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonal Sellye vasútállomása kínálja.

Története[szerkesztés]

Csányoszró Árpád-kori eredetű település, területe a honfoglalás után a Kán nemzetség birtokai közé tartozott; itt állt az oszrómindszenti apátság kolostora. A későbbi Kiscsány neve 1257-ben szerepelt először az oklevelekben Chan alakban írva, Oszró nevét pedig 1475-ben említették először Osztro alakban. A középkorból a két említett település mellett egy harmadik falut is említenek ugyanerről a területről, Zsen néven, ez a török hódoltság alatt elpusztult. A mai Csányoszró Kiscsány és Oszró 1934-ben történt egyesítése nyomán jött létre.^[3]

A falu szövőasszonyai híresek voltak a környéken, de a mintegy 600 lakosú kis ormánsági település még ma is azok közé a falvak közé tartozik, ahol jó néhány háznál megtalálható egy-egy régi szövőszék. Az itt készült, fehér alapon vörös mintákkal díszített szőttesek művészi szépségűek.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Mecskei Károly (független)^[4]
1994-1998: Mecskei Károly (független)^[5]
1998-2002: Mecskei Károly (független)^[6]
2002-2006: Mecskei Károly (független)^[7]
2006-2010: Mecskei Károly (független)^[8]
2010-2014: Mecskei Károly (független)^[9]
2014-2019: Nagyfi Endre (független)^[10]
2019-től: Mecskei Károly (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 11,8% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,5%, református 35,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,8% (11,6% nem nyilatkozott).^[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református temploma 1822-ben épült késő barokk stílusban, berendezése copf stílusjegyeket őriz. Korábban festett fakazettákkal díszítették, de ezek egy átalakítás során eltűntek.^[12]
A település határában található az egykori vasútállomás negyedosztályú felvételi épülete, mely kivételes módon megőrizte eredeti arculatát.