Ugrás a tartalomhoz

Csányoszró

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Oszró szócikkből átirányítva)
Csányoszró
Csányoszró református temploma
Csányoszró református temploma
Csányoszró címere
Csányoszró címere
Csányoszró zászlaja
Csányoszró zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterKomóczi Richárd (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám7964
Körzethívószám73
Népesség
Teljes népesség531 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 52′ 54″, k. h. 17° 54′ 29″45.881667°N 17.908056°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 54″, k. h. 17° 54′ 29″45.881667°N 17.908056°E
Csányoszró (Baranya vármegye)
Csányoszró
Csányoszró
Pozíció Baranya vármegye térképén
Csányoszró weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Csányoszró témájú médiaállományokat.

Csányoszró Baranya vármegyében, a Sellyei járásban található község.

Az Ormánság középső-északi részén helyezkedik el, Sellyétől 4 kilométerrre keletre.

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Harkány-Sellye-Darány közt húzódó 5804-es út, ezen érhető el mindhárom említett település irányából. A megyeszékhelyről, Pécsről Vajszlón vagy Szentlőrincen keresztül közelíthető meg, az 5801-es vagy az 5805-ös úton.

A települést a hazai vasútvonalak közül a Középrigóc–Villány-vasútvonal érinti, amelyen azonban 2007 március eleje óta nem közlekednek vonatok. A legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így a Szentlőrinc–Sellye-vasútvonal Sellye vasútállomása kínálja.

Csányoszró Árpád-kori eredetű település, területe a honfoglalás után a Kán nemzetség birtokai közé tartozott; itt állt az oszrómindszenti apátság kolostora. A későbbi Kiscsány neve 1257-ben szerepelt először az oklevelekben Chan alakban írva, Oszró nevét pedig 1475-ben említették először Osztro alakban. A középkorból a két említett település mellett egy harmadik falut is említenek ugyanerről a területről, Zsen néven, ez a török hódoltság alatt elpusztult. A mai Csányoszró Kiscsány és Oszró 1934-ben történt egyesítése nyomán jött létre.[3]

A falu szövőasszonyai híresek voltak a környéken, de a mintegy 600 lakosú kis ormánsági település még ma is azok közé a falvak közé tartozik, ahol jó néhány háznál megtalálható egy-egy régi szövőszék. Az itt készült, fehér alapon vörös mintákkal díszített szőttesek művészi szépségűek.

  • 1990–1994: Mecskei Károly (független)[4]
  • 1994–1998: Mecskei Károly (független)[5]
  • 1998–2002: Mecskei Károly (független)[6]
  • 2002–2006: Mecskei Károly (független)[7]
  • 2006–2010: Mecskei Károly (független)[8]
  • 2010–2014: Mecskei Károly (független)[9]
  • 2014–2019: Nagyfi Endre (független)[10]
  • 2019–2024: Mecskei Károly (független)[11]
  • 2024– : Komóczi Richárd (Fidesz-KDNP)[1]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
677
672
656
597
579
557
559
538
531
201320142015201920212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,3%-a magyarnak, 11,8% cigánynak, 1,2% horvátnak, 0,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (8,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,5%, református 35,1%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 3,8% (11,6% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 14% cigánynak, 1,3% németnek, 0,5% horvátnak, 0,2% szlovénnek, 0,2% lengyelnek, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,2% volt római katolikus, 24,8% református, 0,2% evangélikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 16,5% felekezeten kívüli (23,3% nem válaszolt).[13]

  • Református temploma 1822-ben épült késő barokk stílusban, berendezése copf stílusjegyeket őriz. Korábban festett fakazettákkal díszítették, de ezek egy átalakítás során eltűntek.[3]
  • A település határában található az egykori vasútállomás negyedosztályú felvételi épülete, mely kivételes módon megőrizte eredeti arculatát.
  • Huba László: Dél-Dunántúl
  1. 1 2 "Csányoszró települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 16.
  2. "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
  3. 1 2 "Archivált másolat". 2016. március 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2015. július 31.
  4. "Csányoszró települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  5. "Csányoszró települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 3.
  6. "Csányoszró települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. március 7.
  7. "Csányoszró települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. március 7.
  8. "Csányoszró települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. március 7.
  9. "Csányoszró települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2011. december 14.
  10. "Csányoszró települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. november 18. Hozzáférés: 2020. március 9.
  11. "Csányoszró települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 26.
  12. Csányoszró Helységnévtár
  13. Csányoszró Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]