Kölked

	Kölked
	; Kölked címere
	; Kölked címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Mohácsi
Jogállás	község
Polgármester	Csomor Tibor (független)
Irányítószám	7717
Körzethívószám	69
	Népesség
Teljes népesség	1031 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	16,66 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	61,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kölked Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 56′ 51″, k. h. 18° 42′ 08″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 51″, k. h. 18° 42′ 08″
	Kölked Pozíció Baranya megye térképén
	Kölked weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kölked témájú médiaállományokat.

Kölked (horvátul: Kuljket, Kulket, németül: Kulken^[3]) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.

Elnevezései[szerkesztés]

A település horvát neve két alakban ismert. A hercegszántóiak által használt Kuljket és a mohácsiak által használt Kulket.^[4]

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, Mohácstól délre (kb. 5 km-re), Mohács, Nagynyárád, Sátorhely és a Duna között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Kölked nevét már 1015-ben említette egy oklevél, Kulkedyként. 1057-ben Radó nádor egy falut adott a pécsi Szent Péter püspökségnek a Duna mellett 10 szolgálóval és azok feleségeivel és fiaival és tartozékaival együtt, az ősei által megállapított határok szerint, kivéve 3 halászt és 1 szántót, s a közös földből annyit amennyit egy eke megművel, ezeket pedig a pécsváradi Szent Benedek egyháznak adta. Ez a Duna melletti Kölked volt az egyetlen falu, ahol a pécsváradi apát és a pécsi püspök együtt birtokolt. Földjük keleti határa azonban nem a Duna, hanem a Danóc víz volt.

A Bő nemzetségbeli Laki Túz (II.) János IV. Béla királytól Miklósi, valamint Magyari addig a somogyi várnépek tulajdonát képező felét, valamint Kölkedet nyerte királyi adományként.

1317-ben Kölked az apátság birtokaként szerepelt, később azonban egyedül a pécsi püspökségé volt. Egy 1327-es oklevél említi a kölkedieket, akik a szomszédos Újfalut feldúlták. Határaként 1317-ben Kerekegyház, 1322-ben Lajmér, 1330-ban Lak, vagyis Újfalu volt írva.

A mohácsi csata helyszínének közelében fekvő halászfalu mocsaras környezetének köszönhetően átvészelte a török időket, nem néptelenedett el a hódoltság alatt sem.

A település a Duna–Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 21,3% cigánynak, 1,7% horvátnak, 6,4% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,4%, református 12,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,3% (12,8% nem nyilatkozott).^[5]