Kölked
| Kölked | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Baranya | ||
| Járás | Mohácsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Csomor Tibor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7717 | ||
| Körzethívószám | 69 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1031 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 17,44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 61,94 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kölked
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 45° 56′ 51″, k. h. 18° 42′ 08″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 51″, k. h. 18° 42′ 08″ | |||
Kölked
Pozíció Baranya megye térképén
|
|||
| Kölked weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kölked témájú médiaállományokat.
|
|||
Kölked (horvátul Kuljket, Kulket, németül: Kulken[3]) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.
Tartalomjegyzék
Elnevezései[szerkesztés]
A település horvát neve két alakban ismert. A hercegszántóiak által használt Kuljket és a mohácsiak által használt Kulket.[4]
Fekvése[szerkesztés]
Baranya megyében, Mohácstól délre (kb. 5 km-re), Mohács, Nagynyárád, Sátorhely és a Duna között fekvő település.
Története[szerkesztés]
Kölked nevét már 1015-ben említette egy oklevél, Kulkedyként. 1057-ben Radó nádor egy falut adott a pécsi Szent Péter püspökségnek a Duna mellett 10 szolgálóval és azok feleségeivel és fiaival és tartozékaival együtt, az ősei által megállapított határok szerint, kivéve 3 halászt és 1 szántót, s a közös földből annyit amennyit egy eke megművel, ezeket pedig a pécsváradi Szent Benedek egyháznak adta. Ez a Duna melletti Kölked volt az egyetlen falu, ahol a pécsváradi apát és a pécsi püspök együtt birtokolt. Földjük keleti határa azonban nem a Duna, hanem a Danóc víz volt.
A Bő nemzetségbeli Laki Túz (II.) János IV. Béla királytól Miklósi, valamint Magyari addig a somogyi várnépek tulajdonát képező felét, valamint Kölkedet nyerte királyi adományként.
1317-ben Kölked az apátság birtokaként szerepelt, később azonban egyedül a pécsi püspökségé volt. Egy 1327-es oklevél említi a kölkedieket, akik a szomszédos Újfalut feldúlták. Határaként 1317-ben Kerekegyház, 1322-ben Lajmér, 1330-ban Lak, vagyis Újfalu volt írva.
A mohácsi csata helyszínének közelében fekvő halászfalu mocsaras környezetének köszönhetően átvészelte a török időket, nem néptelenedett el a hódoltság alatt sem.
A település a Duna–Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Református temploma - 1817-ben épült.
Források[szerkesztés]
- Borovszky Samu: Somogy vármegye
- ↑ Kölked települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf (Hozzáférés 2013 július 1)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
