Kölked

	Kölked
	; Kölked címere
	; Kölked címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Baranya
Járás	Mohácsi
Jogállás	község
Polgármester	Csomor Tibor (független)
Irányítószám	7717
Körzethívószám	69
	Népesség
Teljes népesség	1035 fő (2019. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	16,66 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	61,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kölked Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 45° 56′ 51″, k. h. 18° 42′ 08″Koordináták: é. sz. 45° 56′ 51″, k. h. 18° 42′ 08″
	Kölked Pozíció Baranya megye térképén
	Kölked weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kölked témájú médiaállományokat.

Kölked (horvátul: Kuljket, Kulket, németül: Kulken^[3]) község Baranya megyében, a Mohácsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Mohácstól mintegy 5 kilométerre délre fekszik, a Duna főágának jobb partján, attól mintegy három kilométerre, közvetlenül Magyarország és Horvátország államhatára mellett. A további szomszédos települések a határ magyar oldalán: kelet felől Homorúd, nyugat felől pedig Sátorhely és Nagynyárád. Dél felől több horvátországi településsel, így feltehetőleg Kiskőszeggel (Batina), Darázzsal (Draž), Hercegmárokkal (Gajić), Izséppel (Topolje) és Dályokkal (Duboševica) is határos; emellett a közigazgatási területe egy rövid szakaszon érintkezik a Horvátország és Szerbia között vitatott státusszal rendelkező Kengyia határterület északi határszélével is.

Megközelítése[szerkesztés]

Közigazgatási területén áthalad észak-déli irányban a Szekszárd térségétől Mohácson át a déli országhatárig vezető 56-os főút, az ország távolabbi részei felől ez a leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala. Központját azonban a főút elkerüli, oda csak az 5117-es útra letérve lehet eljutni; ugyanez az út kapcsolja össze Mohács történelmi belvárosával is. Erdőfű nevű külterületi településrészére az 51 171-es számú mellékút vezet.

Története[szerkesztés]

Kölked nevét már 1015-ben említette egy oklevél, Kulkedyként. 1057-ben Radó nádor egy falut adott a pécsi Szent Péter püspökségnek a Duna mellett 10 szolgálóval és azok feleségeivel és fiaival és tartozékaival együtt, az ősei által megállapított határok szerint, kivéve 3 halászt és 1 szántót, s a közös földből annyit amennyit egy eke megművel, ezeket pedig a pécsváradi Szent Benedek egyháznak adta. Ez, a Duna melletti Kölked volt az egyetlen falu, ahol a pécsváradi apát és a pécsi püspök együtt birtokolt. Földjük keleti határa azonban nem a Duna, hanem a Danóc nevű vízfolyás volt.

A Bő nemzetségbeli Laki Túz (II.) János IV. Béla királytól Miklósi, valamint Magyari községek – addig a somogyi várnépek tulajdonát képező – felét, valamint Kölkedet nyerte királyi adományként.

1317-ben Kölked az apátság birtokaként szerepelt, később azonban egyedül a pécsi püspökségé volt. Egy 1327-es oklevél említi a kölkedieket, akik a szomszédos Újfalut feldúlták. Határaként 1317-ben Kerekegyház, 1322-ben Lajmér, 1330-ban Lak, vagyis Újfalu volt írva.

A mohácsi csata helyszínének közelében fekvő halászfalu a mocsaras környezetének köszönhetően átvészelte a török időket, nem néptelenedett el a hódoltság alatt sem.

A település a Duna–Dráva Nemzeti Park területéhez tartozik.

Elnevezései[szerkesztés]

A település horvát neve két alakban ismert; ezek: a hercegszántóiak által használt Kuljket és a mohácsiak által használt Kulket.^[4]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Szűcs Lajos (független)^[5]
1994–1998: Muskát Zoltán (SZDSZ)^[6]
1998–2002: Muskát Zoltán (SZDSZ)^[7]
2002–2006: Martényi János (független)^[8]
2006–2010: Martényi János (független)^[9]
2010–2014: Martényi János (független)^[10]
2014–2019: Csomor Tibor (független)^[11]
2019-től: Csomor Tibor (független)^[1]

Oktatás[szerkesztés]

A helyi általános iskolába a 2019/2020-as tanévben 61 diák járt.^[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,2%-a magyarnak, 21,3% cigánynak, 1,7% horvátnak, 6,4% németnek, 0,3% szerbnek mondta magát (5,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,4%, református 12,9%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 9,3% (12,8% nem nyilatkozott).^[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református temploma 1817-ben épült.

Források[szerkesztés]

Borovszky Samu: Somogy vármegye

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Kölked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 július 1)
↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
↑ Kölked települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Kölked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
↑ Kölked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
↑ Kölked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
↑ Kölked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 15.)
↑ Kölked települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
↑ Kölked települési választás eredményei (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 20.)
↑ diákok létszáma 2019/2020-ban
↑ Kölked Helységnévtár