Baksa (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Baksa (egyértelműsítő lap).
Baksa
Szent Márton-kápolna
Szent Márton-kápolna
Baksa címere
Baksa címere		 Baksa zászlaja
Baksa zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásSellyei
Jogállásközség
PolgármesterTóth Gábor (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőNémethné dr. Salamon Krisztina
Irányítószám7834
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség774 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség54,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,82 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 57′ 19″, k. h. 18° 05′ 32″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 19″, k. h. 18° 05′ 32″
Baksa (Baranya vármegye)
Baksa
Baksa
Pozíció Baranya vármegye térképén
Baksa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baksa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Baksa (horvátul: Bokšica[3]) község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya vármegye középső részén terül el, a Mecsek, a Villányi-hegység és az Ormánság között. Régi falurésze völgyben, az új falu pedig egy fennsíkon terül el. A község északnyugati határában szőlőművelés folyik. Jelentős a mező- és erdőgazdálkodás.

A szomszédos települések: észak felől Pécsbagota és Zók, északkelet felől Görcsöny, délkelet felől Kisdér és Hegyszentmárton, dél felől Tengeri, nyugat felől Téseny, északnyugat felől pedig Velény. A legközelebbi városok: Pécs, Szentlőrinc, Harkány és Siklós.

Megközelítése[szerkesztés]

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Pécstől az ormánsági Vajszlóig húzódó 5801-es út. Szentlőrinccel az 5802-es út, Magyarmecskével az 5803-as út, Ócsárddal az 5812-es út, Tengerivel pedig az 58 121-es számú mellékút köti össze.

Vasútvonal nem érinti.

Története[szerkesztés]

Első írásos említése 1247-ből származik, amely Baxa, Boxa[4] néven említi a települést. A Baksa helynév személynévi eredetű, a Boksa, Bogsa régi szláv névből ered.[5][6] Az első okiratokban a kovászdi vár (hajdani Valkó vármegye, mai Horvátország) katonanépei tulajdonában állt, területe pedig magába foglalta a mai Tengeri települést is. A patakot (régen Malomárok) Dobonuk néven említik.

A török hódoltság során, a szomszédos Rádfával ellentétben nem pusztult el,[7] területe a török katonai-polgári közigazgatás alatt, 1543-tól a mohácsi szandzsákhoz tartozott, majd 1600-tól a nagykanizsai beglerbég kormányzása alá került. 1627-ben az akkori pécsi püspök, Dávid Pál birtokai között említik, 1664 után pedig a Zrínyi-Draskovich család birtokolta ezt a területet; 1675-ben Zrínyi Miklós második feleségének birtokjegyzékéből bukkan elő a község neve.[8]

A magyar szabadságharc után a Habsburg birodalom alapvető közigazgatási változásokat vezetett be Magyarországon, elrendelte a megyék járásokra való felosztását, csendőrkerületeket állított fel, majd a jegyzőségek rendjét is szabályozta. Baksa ekkor a szentlőrinci járáshoz került, a járás három olyan településének egyikeként, ahol csendőrség is létesült, illetve jegyzőséget is felállítottak baksai székhellyel, melyhez egy időben nem kevesebb, mint 11 település tartozott, mintegy 3200 fős összlakossággal.

Az első világháborút követő években antant megszállás alatt állt, ezután a rövid életű Szerb-Magyar Köztársaság része lett.[9]

A második világháború után, a zsidóság deportálásával és sokuk haláltáborokban történt meggyilkolásával jelentősen csökkent a község lakossága. Ezután a tanács, majd a termelőszövetkezet létrejötte, az utóbbi erőszakos növény- és állatbehajtása sokakat űzött el a településről.

A polgármesteri hivatal

1957-ben alapították meg az Ezüstkalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezetet, amely az évtizedek során mind nagyobb sikereket ért el, ezzel országos ismeretséget szerezve a községnek.[10] Baksa még ebben az időben is a környék központi települése maradt, a szomszédos kisebb falvak lakóinak munka- és lakóhelyet biztosítva. A szövetkezet 1993-ban szűnt meg.[11]

A rendszerváltást követő években központi szerepe megszűnt, fokozatosan jellemzőjévé válik az alvóvárosi státusz.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1990: Nagy István (független)[12]
  • 1991–1994: Dr. Sütő László (független)[13]
  • 1994–1998: Dr. Sütő László (független)[14]
  • 1998–2002: Dömse László (független)[15]
  • 2002–2006: Dömse László József (független)[16]
  • 2006–2007: Dr. Sütő László (független)[17]
  • 2007–2010: Tóth Gábor (független)[18]
  • 2010–2014: Tóth Gábor (független)[19]
  • 2014–2019: Tóth Gábor (független)[20]
  • 2019–2022: Tóth Gábor (Fidesz-KDNP)[21]
  • 2022-től: Tóth Gábor (Fidesz-KDNP)[1]

A településen 1991. január 6-án időközi polgármester-választást tartottak,[13] mert az 1990 őszén megválasztott első polgármesternek az összeférhetetlenségi szabályok miatt le kellett mondania tisztségéről. Foglalkozása ugyanis hivatásos tűzoltó volt, ami alapján belügyi alkalmazottnak, vagyis közigazgatási dolgozónak számított, emiatt pedig a két tisztség valamelyikétől meg kellett válnia.[22]

2007. december 16-án ismét időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak Baksán, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt.[23] A választáson az addigi polgármester is elindult, de szoros küzdelemben, 11 szavazatnyi különbséggel alulmaradt egyetlen kihívójával szemben.[18]

A képviselő-testület feloszlása miatt kellett időközi választást tartani a községben 2022. december 11-én is. A választáson ezúttal is elindult a hivatalban lévő faluvezető is, de neki ez alkalommal sikerült megerősítenie pozícióját.

Címer[szerkesztés]

A falu címerének jelentése: a három fekete domb a pajzs alsó részén a középkorban itt állt településekre emlékeztet: Baksára, Poborfára és Rádfára. A dombok alatt lévő fehér színű hullámmal a patakot jelképezik, a középső dombon lévő szőlőtő pedig a helyi szőlőművelést. A pajzs alatt lévő búzakalászok a mezőgazdaságra utalnak.

Oktatás[szerkesztés]

Az óvoda épülete

Az első önálló iskolaépület az 1858/1859-es tanévben épült, melynek létrejöttét (telek ára, építési költségek) a baksai uradalom tulajdonosa, Mihálovics Imre finanszírozta. Az iskolát először 1942-ben bővítették – ekkor már másodtanító is közreműködött a gyermeknevelésben. Legendás baksai tanító volt az 1920-as évektől a világháborúiig Váron Kálmán, aki a tanítás mellett dalkört, levente egyesületet szervezett és vezetett a községben (2007-ben civil kezdeményezés hatására posztumusz díszpolgári címet kapott).

Az iskola épülete

A második világháború után, a tanácsok megalakulásától kezdve kisebb-nagyobb bővítéseket hajtottak végre az elöregedett épületen. A környékbeli kistelepüléseken (Kisdér (1970), Ócsárd, Siklósbodony, Téseny (1976)) egymás után szüntették meg a kis létszámú iskolákat, így a tanulók száma rohamosan nőtt. A mai Hősök terén álló csaknem valamennyi épületet oktatási célokra használták. 1976-ban építették fel a község első óvodáját az új lakótelepen (Rádfai út 2). Az ezzel szembeni nagyobb területen, az egykori zsidó temető helyén tervezték megépíteni az új iskolát. Bár az iskola nem a zsidó temetőre épült meg végül, a területén ma lakóépületek vannak. Ebbe a temetőbe temetkeztek a pécsi zsidók is addig, míg nem kaptak temetőlétesítésre engedélyt.[forrás?] A temető cca. 3000 négyzetméteren terült el, felszámolása hivatalosan nem történt meg, az exhumálásnak illetve a csontok, sírkövek áthelyezésének más zsidó temetőbe nincs írásos nyoma. 1981-ben történtek az első előkészületek ennek érdekében. 1983-ban a helyi termelőszövetkezet építői nekiláttak az épület felhúzásának, amelyben a lakosság társadalmi munkával segített. A tanítás az új iskolaépületben (Rádfai út 2/A) 1984-ben kezdődött meg, 1985-ben pedig a konyhai és a napközis szárny készült el. 2008-ban az intézményt összevonták a helyi óvodával, majd 2009-ben a Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás vette át az iskola irányítását, mely így a szalántai iskola tagintézményévé vált.[24]

A 2019/2020-as tanévben 113, míg a 2020/2021-es tanévben tanuló 120 tanuló járt az iskolába.[25]

Vallás[szerkesztés]

A török kort megelőző évszázadokban a falu földből (vályogból) és fából készült templommal és saját pappal rendelkezett.[26]

A török hódoltság során a község evangélikus, majd unitárius hitre tért át, de lakossága megőrződött. A felszabadító harcok után lakosai visszatértek a római katolikus hitre.

Az 1815-ös egyházi felmérés szerint a település lakóinak 15%-a (75 fő) zsidó.[27]Zsinagógájuk 1944-ig állt, ekkor lebontották, és tégláit a közeli Magyarmecske hadi repteréhez használták fel építőanyagként. A zsidó temetőt az 1970-es években számolták fel, melynek területén ma iskola, sportpálya és lakóterület áll (Iskola utca – Rádfai út keleti oldala).

Katolikus imahelyként az egykori iskolát használták (Hősök tere), melynek északi szomszédjában harangláb állt (romosan, de ma is látható).

Az 1990-es években társadalmi összefogással épült fel a Szent Márton kápolna, amely a görcsönyi egyházközség része.[28]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
788
766
745
767
756
768
774
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,8%-a magyarnak, 6,2% cigánynak, 0,3% horvátnak, 3,5% németnek mondta magát (22,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,4%, református 2,2%, evangélikus 0,1%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 15,6% (31,9% nem nyilatkozott).[29]

Látnivalók[szerkesztés]

Víztorony a parkban
  • A főút mellett álló római katolikus templomot az 1990-es évek elején társadalmi összefogással építették Szent Márton tiszteletére.
  • Az új faluközpontban álló téglavíztorony 1963-ban épült. Ma már nem üzemel. Park veszi körül.
  • A régi faluközpontban, a Hősök terén áll a világháborúk áldozatainak emlékszobra.
  • Horgásztó (a Kossuth Lajos utca felől megközelíthető)

Események, programok[szerkesztés]

  • Minden évben augusztus 20-án rendezik meg az ún. Pipitér Fesztivált (korábban Falunap), amelyen a község lakói és az onnan elszármazottak találkozhatnak és különböző zenés, főző-, sport- és gyermekprogramokon vehetnek részt a település sportpályáján.[30]
  • November 11-ét követő vasárnapon rendezik meg a Szent Márton-napi búcsút.

Híres baksaiak[szerkesztés]

  • Visy István (1906-2000) katona, olimpikon, lovasedző és lovaglótanár

A község díszpolgárai[szerkesztés]

  • Kővágó János (Bezedek, 1919–) jegyző, anyakönyvvezető, vb-titkár
  • Váron Kálmán, néptanító, kántor (posztumusz)
  • Polgár Zoltán (†1978) iskolaigazgató, tanár (posztumusz)
  • Dömse László polgármester[forrás?]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Baksa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. december 11. (Hozzáférés: 2022. december 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ horvát név
  4. ↑ Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I-III. 3. kiadás Budapest, 1987. I. kötet 277.
  5. ↑ Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. (A–K). 4. bőv., jav. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1988. 146. o. ISBN 963-05-4568-3
  6. ↑ Pécs melletti települések honnan a név?
  7. ↑ Timár György: A pécsi provizoratus faluösszeírásainak a török időkre vonatkozó feljegyzései (1695, 1696): Baranyai Helytörténetírás Pécs, 1983. 54. és 64-66. oldal
  8. ↑ Archivált másolat. [2015. április 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. augusztus 1.)
  9. ↑ Serbian-Hungarian Baranya-Baja Republic. www.worldstatesmen.org. (Hozzáférés: 2009. december 30.)
  10. ↑ Ezüstkalász c. lap cikkei Baksa, 1978–1985
  11. ↑ Ötvenkilenc legkülönfélébb vállalkozás működik jelenleg a községben. www.dunantulinaplo.hu. (Hozzáférés: 2009. december 30.)[halott link]
  12. ↑ Baksa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. ↑ a b „Van már polgármestere Ibafának és Baksának”, Új Dunántúli Napló, Hungaricana, 1991. január 7., 1. oldal (Hozzáférés: 2020. június 27.) (magyar nyelvű) 
  14. ↑ Baksa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  15. ↑ Baksa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  16. ↑ Baksa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  17. ↑ Baksa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  18. ↑ a b Baksa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007. december 16. (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  19. ↑ Baksa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  20. ↑ Baksa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 27.)
  21. ↑ Baksa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2022. október 17.)
  22. ↑ „Időközi választások három községben”, Új Dunántúli Napló, Hungaricana, 1991. január 3., 2. oldal (Hozzáférés: 2020. június 27.) (magyar nyelvű) 
  23. ↑ 2007. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2007 (Hozzáférés: 2020. május 31.)
  24. ↑ Jegyzőkönyv az intézmények egyesítéséről. [2012. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. december 30.)
  25. ↑ Tanulók és munkatársak
  26. ↑ Brüsztle, Josephus: Recensio Universi Cleri Dioecesis Quinque-Eclesiensis. Tomus II. Pécs, 1876
  27. ↑ Catalogus Venerabilis Cleri Almae Diocesis Quinque-Ecclesiensis Ad Annum Christi MDCCCXV. Pestini. (1815)
  28. ↑ Via Sancti Martini - Szent Márton útja. kiadó: Szombathely MJV Önkormányzata - Tourinform Iroda. Szombathely, 2007.
  29. ↑ Baksa Helységnévtár
  30. ↑ Baksa Falunap. www.facebook.com. (Hozzáférés: 2011. augusztus 19.)

Források[szerkesztés]

  • Baksa és környéke (szerk. Füzes Miklós, 1990, ISBN 9630402203)
  • Jubileumi gondolatok - A Baksai Általános Iskola kiadványa az intézmény fennállásának 20. évfordulójára 1984-2004
  • ↑ horvát név: Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2011. szeptember 12.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Baksa_(település)&oldid=26475157”