Kisbudmér
| Kisbudmér | |
 | |
| Kisboldogasszony római katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Dél-Dunántúl |
| Megye | Baranya |
| Járás | Bólyi |
| Jogállás | község |
| Polgármester | Kelemen Ferenc (független)[1] |
| Irányítószám | 7756 |
| Körzethívószám | 69 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 101 fő (2019. jan. 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 17,31 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,72 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisbudmér
Pozíció Magyarország térképén
| |
| é. sz. 45° 54′ 53″, k. h. 18° 26′ 46″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 53″, k. h. 18° 26′ 46″ | |
Kisbudmér
Pozíció Baranya megye térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbudmér témájú médiaállományokat. | |
Kisbudmér (németül: Kleinbudmer,[3]horvátul: Mali Budmir[4]) község Baranya megyében, a Bólyi járásban, Nagybudmér és Borjád között.
Tartalomjegyzék
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 4,3% cigánynak, 3,4% németnek, 1,7% románnak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 44%, református 4,3%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 21,6% (29,3% nem nyilatkozott).[5]
Története[szerkesztés]
Az oklevelek 1285-ben említették először, Budmer néven. Már a középkorban két falut alkotott, melyet 1339-től Alsó- és Felső- előnévvel különböztettek meg. A település a Budmér nemzetségbeli Budméri család birtoka volt, akik a megye közéletében játszottak szerepet.
1298-ban Bezedek mellett voltak birtokosok.
1308-ban a család egyik tagja [Óvári] Konrád fia Jakab szolgálatában állt.
1308-ban Károly Róbert király az örökös nélkül elhalt Leus birtokát Becsei Imrének adta, de a beiktatásának Leus unokaöccsei András fia Mihály és Gergely ellentmondtak.
1332-ben papja 1 fertó, 1335-ben 8 báni pápai tizedet fizetett.
A török megszállás kipusztította a lakosságot. Később, bár szerb lakosság kis létszámban visszatelepült, a 16. században nagy számú német lakosság telepedett le, meghatározva ezzel a falu képét. Később magyar lakosság is megtelepedett itt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1811-ben épült, klasszicista stílusban.
Források[szerkesztés]
- ↑ Kisbudmér települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 19.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
- ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 május 26)
- ↑ Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
- ↑ Kisbudmér Helységnévtár
- Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza.
