Almáskeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Almáskeresztúr
Almáskeresztúr címere
Almáskeresztúr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállás község
Polgármester Veriga Lajos (független)[1]
Irányítószám 7932
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség75 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség6,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Almáskeresztúr (Magyarország)
Almáskeresztúr
Almáskeresztúr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 07′ 07″, k. h. 17° 53′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 07″, k. h. 17° 53′ 39″
Almáskeresztúr (Baranya megye)
Almáskeresztúr
Almáskeresztúr
Pozíció Baranya megye térképén
Almáskeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Almáskeresztúr témájú médiaállományokat.

Almáskeresztúr község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.

Története[szerkesztés]

A települést említő legrégibb okirat 1296-ból maradt fenn; neve ebben Keruchur alakban szerepel. 1296-ban Miklós fia Herborth fiai Hektor és Chak lemondtak a zselici Keresztúrra emelt jogigényükről Jakab ispán javára.

1333-ban a falu papja 40, 1334-ben 20, 1335-ben megint 20 báni dénár pápai tizedet fizetett. Az 1300-as években a Győr nemzetség birtoka volt, amely a nemzetség tagjainak 1346. évi osztozkodásakor Dersfi Péternek jutott, de a pannonhalmi apátnak is voltak itt birtokrészei, amelyeket 1434-ben Szerdahelyi János fiának Imrének adott cserébe.

1489-ben a Szerdahelyi Dersfi család tagjai is megosztoztak itteni birtokaikon. 1474-ben a Szentgáli család birtoka, amely elzálogosította Enyingi Török Ambrusnak. 1499-ben a Szentgáli és a Kozári Demeter családok birtoka volt.

Az 1542. évi adólajstrom a helységet Baranya vármegyéhez sorolta. A szentmártoni apátság dézsmaváltság-jegyzékében Balogh András birtokaként szerepel.

A török hódoltságot követően Tótkeresztúrra keresztelték (jelenlegi nevén csak 1902-től ismert). Az 1700-as évek végétől németek lakták, akiket a második világháború után kitelepítettek, és felvidéki magyarokat költöztettek a helyükre. 1715-ben 4 magyar háztartását írták össze.

1726-tól 1848-ig a gróf Batthyány család birtoka volt, majd 1849 után a Biederman és a Kammerer családoké lett.

A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. 1910-ben 551 lakosából 290 magyar és 261 német, ebből 511 római katolikus és 40 református volt.

Az 1950-es megyerendezéssel a Szigetvári járás részeként Baranya megyéhez csatolták.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templom (1870)
  • Római katolikus templom (1896)
  • Johe Galéria és Festőiskola (1994-től)
  • Az Elekmajorban lévő klasszicista homlokzatú Kammerer-kúria

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kasler Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Steiger Antal (független)[4]
  • 1998–2002: Steiger Antal (független)[5]
  • 2002–2006: Pásztó József (független)[6]
  • 2006–2010: Pásztó József Sándor (független)[7]
  • 2010–2013: Kuba Károly Antal (független)[8]
  • 2013–2014: Veriga Lajos (független)[9]
  • 2014–2019: Veriga Lajos (független)[10]
  • 2019-től: Veriga Lajos (független)[1]

A településen 2013. december 15-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[9] az előző polgármester halála miatt.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 2,6% horvátnak, 9,2% németnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 11,8%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 2,6%, felekezeten kívüli 15,8% (9,2% nem nyilatkozott).[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  6. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  9. a b Almáskeresztúr települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. december 15. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  10. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
  11. 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  12. Almáskeresztúr Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]