Almáskeresztúr

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Almáskeresztúr
Almáskeresztúr címere
Almáskeresztúr címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSzigetvári
Jogállás község
Polgármester Veriga Lajos (független)[1]
Irányítószám 7932
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség85 fő (2021. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség6,22 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Almáskeresztúr (Magyarország)
Almáskeresztúr
Almáskeresztúr
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 07′ 07″, k. h. 17° 53′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 07′ 07″, k. h. 17° 53′ 39″
Almáskeresztúr (Baranya megye)
Almáskeresztúr
Almáskeresztúr
Pozíció Baranya megye térképén
Almáskeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Almáskeresztúr témájú médiaállományokat.

Almáskeresztúr község Baranya megyében, a Szigetvári járásban.

Története[szerkesztés]

A települést említő legrégibb okirat 1296-ból maradt fenn; neve ebben Keruchur alakban szerepel. 1296-ban Miklós fia Herborth fiai Hektor és Chak lemondtak a zselici Keresztúrra emelt jogigényükről Jakab ispán javára.

1333-ban a falu papja 40, 1334-ben 20, 1335-ben megint 20 báni dénár pápai tizedet fizetett. Az 1300-as években a Győr nemzetség birtoka volt, amely a nemzetség tagjainak 1346. évi osztozkodásakor Dersfi Péternek jutott, de a pannonhalmi apátnak is voltak itt birtokrészei, amelyeket 1434-ben Szerdahelyi János fiának Imrének adott cserébe.

1489-ben a Szerdahelyi Dersfi család tagjai is megosztoztak itteni birtokaikon. 1474-ben a Szentgáli család birtoka, amely elzálogosította Enyingi Török Ambrusnak. 1499-ben a Szentgáli és a Kozári Demeter családok birtoka volt.

Az 1542. évi adólajstrom a helységet Baranya vármegyéhez sorolta. A szentmártoni apátság dézsmaváltság-jegyzékében Balogh András birtokaként szerepel.

A török hódoltságot követően Tótkeresztúrra keresztelték (jelenlegi nevén csak 1902-től ismert). Az 1700-as évek végétől németek lakták, akiket a második világháború után kitelepítettek, és felvidéki magyarokat költöztettek a helyükre. 1715-ben 4 magyar háztartását írták össze.

1726-tól 1848-ig a gróf Batthyány család birtoka volt, majd 1849 után a Biederman és a Kammerer családoké lett.

A 20. század elején Somogy vármegye Szigetvári járásához tartozott. 1910-ben 551 lakosából 290 magyar és 261 német, ebből 511 római katolikus és 40 református volt.

Az 1950-es megyerendezéssel a Szigetvári járás részeként Baranya megyéhez csatolták.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Református templom (1870)
  • Római katolikus templom (1896)
  • Johe Galéria és Festőiskola (1994-től)
  • Az Elekmajorban lévő klasszicista homlokzatú Kammerer-kúria

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kasler Ferenc (független)[3]
  • 1994–1998: Steiger Antal (független)[4]
  • 1998–2002: Steiger Antal (független)[5]
  • 2002–2006: Pásztó József (független)[6]
  • 2006–2010: Pásztó József Sándor (független)[7]
  • 2010–2013: Kuba Károly Antal (független)[8]
  • 2013–2014: Veriga Lajos (független)[9]
  • 2014–2019: Veriga Lajos (független)[10]
  • 2019-től: Veriga Lajos (független)[1]

A településen 2013. december 15-én időközi polgármester-választást kellett tartani,[9] az előző polgármester halála miatt.[11]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 2,6% horvátnak, 9,2% németnek mondta magát (5,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,2%, református 11,8%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 2,6%, felekezeten kívüli 15,8% (9,2% nem nyilatkozott).[12]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
  2. Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=20376
  3. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  6. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  9. a b Almáskeresztúr települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. december 15. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  10. Almáskeresztúr települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 6.)
  11. 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  12. Almáskeresztúr Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]