Kishajmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kishajmás
református templom
református templom
Kishajmás címere
Kishajmás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállás község
Polgármester Buchwald Béla (független)[1]
Irányítószám 7391
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség167 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség16,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kishajmás (Magyarország)
Kishajmás
Kishajmás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 12′ 03″, k. h. 18° 04′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 03″, k. h. 18° 04′ 56″
Kishajmás (Baranya megye)
Kishajmás
Kishajmás
Pozíció Baranya megye térképén
Kishajmás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishajmás témájú médiaállományokat.

Kishajmás (németül: Kleinhaimasch[3]) község Baranya megyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Zselic északkeleti részén fekszik, Pécstől északnyugatra, Sásdtól délre, Oroszló délnyugati szomszédjában. Központján az Oroszló-Szentlőrinc közti 6601-es út halad keresztül, amibe itt torkollik be a Magyarszéktől idáig húzódó 6602-es út. A hazai vasútvonalak közül a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal érinti, amelynek egy megállási pontja van itt, Szatina-Kishajmás megállóhely.[4]

Története[szerkesztés]

Kishajmás és környéke ősidők óta lakott hely volt, erre utal a területén talált római korból származó sírkövek, és középkori temető nyomai.

Kishajmás nevét az oklevelek csak 1542-ben említették először Hagymas néven. A régi falu valószínűleg a török korban elpusztulhatott, erre utalnak a falu határában fellelhető Puszta, Pusztaszentegyház, Pusztahajmás helynevek. A feltevések szerint a közeli Hagymás patak mentén állhatott az ősi falu. A törökök elvonulása után mai helyén települt újra, s mivel először csak egy-két család lakott itt, Kishajmásnak nevezték el.

A 19. század elején néhány német család is letelepedett itt.

1979. január 1-jén hozzácsatolták a kb. 2 km-re északnyugatra lévő Szatina községet.

A faluban az 1990-es évek előtt híres kerámiaüzem működött, amely mára azonban már megszűnt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Gyenes-Jónás Gyula (független)[5]
  • 1994–1998: Nagy László (független)[6]
  • 1998–2002: Nagy László (független)[7]
  • 2002–2006: Balogh Angella (független)[8]
  • 2006–2010: Balogh Angella (független)[9]
  • 2010–2014: Balogh Angella (független)[10]
  • 2014–2014: Nagy Gábor (független)[11]
  • 2015–2019: Nagy László István (független)[12]
  • 2019-től: Buchwald Béla (független)[1]

A településen 2015. január 18-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző év októberében megválasztott polgármester nem sokkal később lemondott posztjáról.[13] A választáson három jelölt indult, akik közül a győztes a szavazatok több mint 80 %-ával nyerte el a tisztséget.[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 10,6% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,8%, református 5,8%, evangélikus 0,5%, felekezeten kívüli 13,5% (24% nem nyilatkozott).[14]

Látnivalók, nevezetességek[szerkesztés]

  • A Szent Kereszt felmagasztalása nevére szentelt római katolikus temploma 1906-ban épült, bejárata dél felé nyílik, tornya az épület méreteihez képest meglehetősen erőteljes, vaskos kiképzésű, amit jóval karcsúbb gúla alakú toronysisak koronáz meg. A korábban elég rossz állapotú épület a 2000-es évek második felében jelentős, a külső falak mellett a tetőzetet, a toronysisakot és a nyílászárókat is érintő felújításon ment keresztül.[15]
  • Kálváriája egy igen meredek hegyoldalban létesült, stációképei a Zsolnay gyárban készült mázas kerámia alkotások. A hegy tetején álló kereszt közelében található a Remény allegorikus szobra, két varkocsos angyalszobor (mindhárom anyaga pirogránit), illetve a sírjában fekvő Krisztus szobra is.[16] A szobrok alkotója feltehetőleg Kiss György szobrászművész volt, és állítólag a Zsolnay család kérésére rejtették el őket a kishajmásiak; mígnem hálából itt is hagyták, sőt köszönetképp a gyárban készítették el a 14 stáció mázas kerámiakép-sorozatát is. Teljesen azonos kiképzésű szobrok találhatók Máriakéménden és a kőbányai Szent László-templom homlokzatán, így feltehető, hogy a két vidéki településre került angyalszobrok a Kőbányára szánt szobrok másolataiként, gyártási hibás vagy próbapéldányokként készültek.[17]
  • Faluházában gazdag kiállítás látható az egykori kishajmási kerámiaüzemben gyártott mázas kerámiatárgyakból.[18]
  • Zselici homokkő szurdok - a község határában és környékén, az Északi-Zselic keleti részéhez tartozó területen számos homokkő-kibúvás ismert, és jó néhány kis méretű barlang, sziklafülke is található, melyek a mészkőbarlangoktól eltérően nem karsztosodó kőzetben, hanem a mállékonyabb kőzetrészek elaprózódásával alakultak ki, illetve a keletkezésükben részben emberi beavatkozás is közrejátszott. A terület egyik fő látványossága a homokkő vízmosás, ahol a csapadék- és szivárgó vizek a lazább rétegek lepusztulását követően egymás fölé rétegződött homokkő-padokon keresztül törtek maguknak utat.[19]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés 2013 május 26)
  4. Szatina-Kishajmás a Mávcsoport.hu oldalon
  5. Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  7. Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  8. Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  9. Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 12.)
  10. Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. Kishajmás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  12. a b Kishajmás települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. január 18. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  13. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  14. Kishajmás Helységnévtár
  15. Kishajmás temploma a Templomaink.hu adatbázisában
  16. Kishajmás kálváriája a Csendhegyek.blogspot.hu oldalon
  17. (Budapest)Kőbánya-Máriakéménd-Kishajmás – angyalszobrok bűvöletében. Aranyosfodorka.blogspot.hu, 2012. május 7.
  18. Kis baranyai körút 3 angyal miatt (második rész). Aranyosfodorka.blogspot.hu, 2012. május 5.
  19. Zselici homokkő szurdok (Kishajmás). Túrautak.com, 2012. augusztus 28.

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]