Kishajmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kishajmás
Kishajmás címere
Kishajmás címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Hegyháti
Jogállás község
Polgármester Nagy László István (független)[1]
Irányítószám 7391
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 187 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 17,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 11,76 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kishajmás (Magyarország)
Kishajmás
Kishajmás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 12′ 03″, k. h. 18° 04′ 56″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 03″, k. h. 18° 04′ 56″
Kishajmás (Baranya megye)
Kishajmás
Kishajmás
Pozíció Baranya megye térképén
Kishajmás weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kishajmás témájú médiaállományokat.

Kishajmás (németül: Kleinhaimasch[3]) község Baranya megyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Baranya megyében, a Zselic északkeleti részén, Pécstől északnyugatra, Sásdtól délre, Oroszló délnyugati szomszédjában fekvő település.

Szatina-Kishajmás megállóhely vonattal elérhető a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonalon.[4]

Története[szerkesztés]

Kishajmás és környéke ősidők óta lakott hely volt, erre utal a területén talált római korból származó sírkövek, és középkori temető nyomai.

Kishajmás nevét az oklevelek csak 1542-ben említették először Hagymas néven. A régi falu valószínűleg a török korban elpusztulhatott, erre utalnak a falu határában fellelhető Puszta, Pusztaszentegyház, Pusztahajmás helynevek. A feltevések szerint a közeli Hagymás patak mentén állhatott az ősi falu. A törökök elvonulása után mai helyén települt újra, s mivel először csak egy-két család lakott itt, Kishajmásnak nevezték el.

A 19. század elején néhány német család is letelepedett itt.

1979. január 1-jén hozzácsatolták a kb. 2 km-re északnyugatra lévő Szatina községet.

A faluban az 1990-es évek előtt híres kerámiaüzem működött, amely mára azonban már megszűnt.

Látnivalók, nevezetességek[szerkesztés]

  • A Szent Kereszt felmagasztalása nevére szentelt római katolikus temploma 1906-ban épült, bejárata dél felé nyílik, tornya az épület méreteihez képest meglehetősen erőteljes, vaskos kiképzésű, amit jóval karcsúbb gúla alakú toronysisak koronáz meg. A korábban elég rossz állapotú épület a 2000-es évek második felében jelentős, a külső falak mellett a tetőzetet, a toronysisakot és a nyílászárókat is érintő felújításon ment keresztül.[5]
  • Kálváriája egy igen meredek hegyoldalban létesült, stációképei a Zsolnay gyárban készült mázas kerámia alkotások. A hegy tetején álló kereszt közelében található a Remény allegorikus szobra, két varkocsos angyalszobor (mindhárom anyaga pirogránit), illetve a sírjában fekvő Krisztus szobra is.[6] A szobrok alkotója feltehetőleg Kiss György szobrászművész volt, és állítólag a Zsolnay család kérésére rejtették el őket a kishajmásiak; mígnem hálából itt is hagyták, sőt köszönetképp a gyárban készítették el a 14 stáció mázas kerámiakép-sorozatát is. Teljesen azonos kiképzésű szobrok találhatók Máriakéménden és a kőbányai Szent László-templom homlokzatán, így feltehető, hogy a két vidéki településre került angyalszobrok a Kőbányára szánt szobrok másolataiként, gyártási hibás vagy próbapéldányokként készültek.[7]
  • Faluházában gazdag kiállítás látható az egykori kishajmási kerámiaüzemben gyártott mázas kerámiatárgyakból.[8]
  • Zselici homokkő szurdok - a község határában és környékén, az Északi-Zselic keleti részéhez tartozó területen számos homokkő-kibúvás ismert, és jónéhány kis méretű barlang, sziklafülke is található, melyek a mészkőbarlangoktól eltérően nem karsztosodó kőzetben, hanem a mállékonyabb kőzetrészek elaprózódásával alakultak ki, illetve a keletkezésükben részben emberi beavatkozás is közrejátszott. A terület egyik fő látványossága a homokkő vízmosás, ahol a csapadék- és szivárgó vizek a lazább rétegek lepusztulását követően egymás fölé rétegződött homokkő-padokon keresztül törtek maguknak utat.[9]

Források[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]