Somogyviszló

	Somogyviszló
; Somogyviszló címere	; Somogyviszló zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Baranya
Járás	Szigetvári
Jogállás	község
Polgármester	Szabó Béla György (független)
Irányítószám	7922
Körzethívószám	73
	Népesség
Teljes népesség	229 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	17,74 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	12,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Somogyviszló Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 06′ 53″, k. h. 17° 45′ 49″Koordináták: é. sz. 46° 06′ 53″, k. h. 17° 45′ 49″
	Somogyviszló Pozíció Baranya vármegye térképén
	Somogyviszló weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Somogyviszló témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Somogyviszló község Baranya vármegyében a Szigetvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község közúti távolsága Szigetvártól 10,^[3] Pécstől 44 kilométer;^[4] utóbbi felől a 6-os főúton, majd a Szigetvár-Kadarkút közti 6607-es úton, végül abból Somogyapátinál leágazva a 66 125-ös úton közelíthető meg. Közigazgatási területének nyugati szélét érinti a Vásárosbéc-Dióspusztára vezető 66 129-es számú mellékút is. Vasútvonal nem érinti. Szomszédai északon Somogyhárságy, keleten Szulimán, délkeleten Csertő, délen és nyugaton pedig Somogyapáti.

Földrajzi értelemben a Zselichez tartozik.

Története[szerkesztés]

Somogyviszló (Viszló) nevét 1329-ben említették először Wyzlou módon írva nevét. Ekkor a Monoszló nemzetség tagjai, Gergely bán fiai, László és Dénes voltak a település birtokosai.

1330-ban a Monoszló nemzetségbeliek megosztoztak birtokaikon. A Somogyban levő viszlói, szentmargitai és újfalusi birtokukat kettéosztották, a Gácsmihályföldére, Zsibótra, Szentmihályra és Újfalura vonatkozó oklevelekből pedig másodpéldányt csináltattak. 1332-ben a Viszlaiak újból megosztoztak, Viszlót és tartozékait három részre osztva. Azonban közös maradt a Bőköz vizének halászata. Földjük mellett nyugati irányban a pécsi káptalannak is volt birtoka.

1333-ban papja 100 báni, 1334-ben 2 pensa báni, 1335-ben 40 báni pápai tizedet fizetett.

A település határában a régi helynevek közül a Bővíz (régi helyesírással Bwl víz) nevét ma is őrzi a csatornaszéli Bőszel, a Boglyaszeg (Bokyazegh) nevét pedig a falutól északkeletre fekvő Bokjó dűlőnév, melyek az 1885-ös katasztertérképen is fel voltak tüntetve.

Az 1950-es megyerendezéssel a korábban Somogy vármegyéhez tartozó települést a Szigetvári járás részeként Baranyához csatolták.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Bérczes Mihály (független)^[5]
1994–1998: Bérces Mihály (független)^[6]
1998–2002: Bérces Mihály (független)^[7]
2002–2006: Bérces Mihály (független)^[8]
2006–2010: Bérces Mihály Kálmán (független)^[9]
2010–2014: Czupor Zoltánné (független)^[10]
2014–2015: Czupor Zoltánné (független)^[11]
2015–2019: Szabó Béla György (független)^[12]
2019-től: Szabó Béla György (független)^[1]

A településen 2015. április 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani,^[13] az előző polgármester halála miatt.^[14] Eredményt azonban aznap nem lehetett hirdetni, az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt: a meglehetősen nagy számú, összesen hét jelölt közül Szabó Béla György és Méhészné Márkus Mária is 38-at szerzett meg az érvényesen leadott 143 szavazatból.^[13] Az emiatt szükségessé vált újabb időközi választást július 19-én tartották meg, ezen már csak három jelölt állt rajthoz, a választói aktivitás is kicsit alacsonyabb volt, ez a helyzet pedig Szabó Béla Györgynek kedvezett jobban.^[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92%-a magyarnak, 1,2% cigánynak mondta magát (3,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 35,6%, református 20,4%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 35,6% (8% nem nyilatkozott).^[15]