Gyöngyfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gyöngyfa
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Szentlőrinci
Jogállás község
Polgármester Nagy Attiláné (független)[1]
Irányítószám 7954
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség 148 fő (2014. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség 16,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyöngyfa (Magyarország)
Gyöngyfa
Gyöngyfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 57′ 44″, k. h. 17° 57′ 02″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 44″, k. h. 17° 57′ 02″
Gyöngyfa (Baranya megye)
Gyöngyfa
Gyöngyfa
Pozíció Baranya megye térképén

Gyöngyfa (horvátul Natfara[3]) község Baranya megyében, a Szentlőrinci járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szigetvártól délkeleti, Szentlőrinctől déli, Sellyétől észak-északkeleti irányban fekszik, majdnem félúton a két utóbbi települést összekötő országút mentén. Közúton elérhető szomszédai északról Királyegyháza, délről Magyarmecske.

Formálisan vasúti megállóhellyel is rendelkezik a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon, bár a jegypénztár nélküli Gyöngyfa-Magyarmecske megállóhely [1929 előtt: Rónádfa-Magyarmecske megállóhely[4]] valójában Királyegyháza közigazgatási területén található, ott, ahol a vasút a sellyei országutat keresztezi Királyegyházát alig elhagyva, több mint 2 kilométerre Gyöngyfától.[5]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község mai területén 1929-ig két település, Rónádfa és Hernádfa terült el, a kettő közül Rónádfa foglalta el a mai közigazgatási terület északi-északnyugati részét, míg a jelenkori községhatár déli-délkeleti része a jóval kisebb Hernádfához tartozott.

Rónádfa, régi nevén Románfölde névadója Nagyvátyi Román volt, aki a XIII. század közepén élt. A település nevét 1326-ban említették először az oklevelek Romanfeulde néven, mikor Román fia János fiai Jakab és Tamás 10 dénár M-ért eladták Gerdei István fiainak. 1331-ben Herranth fia Miklós és Chabaka fia János hatalmaskodott Románföldén.

Az imént említett Herranth nevét őrző Hernádfa Sumony mellett keletre elterülő, önálló kisközség volt egészen a 20. századig, míg az ugyancsak fentebb szereplő Chabaka nevét pedig a jelenlegi Csobokapuszta őrzi Mónosokor (ma Okorág) határában, attól északkeletre.

Az egymás tőszomszédjában kialakult Hernádfa és Rónádfa 1929-ben egyesült, így jött létre Gyöngyfa mai települése.[6] Az egyesítés utáni név korábban Rónádfa egyik dűlőneve volt, és valószínűleg azért kapott az egyesített falu a korábbi elnevezésekhez képest harmadik nevet, hogy egyiknek a lakói se érezhessék úgy, hogy alávetett szerepbe kerültek a másik faluval szemben. Az egyesítés óta eltelt időben a két, egymáshoz amúgy is közel fekvő belterületekkel bíró település szinte egybeépült, a helyismeret nélküli látogató már aligha veszi észre, hogy nem olyan régen még két külön falu volt ugyanitt.

A Gyöngyfa dűlőnév, majd falunév egyébként valószínűleg ugyancsak személynévi eredetű elnevezés: a Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára (Kiss Lajos, 1978) szerint ez az egykori Gég személy- és nemzetségnevet őrző, mára megsemmisült Gégfalva helységnév lerövidült, és népetimológiával átalakult változata.[7]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Református temploma 1826-ban épült, copf stílusban. Különlegessége kazettás mennyezete.

Díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A település első díszpolgára Pappné Pikó Edit, aki a község 2006. május 27-én megtartott faluzászló- és címeravató ünnepségének kezdeményezője, e jelképek adományozója volt, s az ő kezdeményezésére hirdetik azóta az itteni képeslapok, hogy „Gyöngyfa az Ormánság kapuja”.[8]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Időközi polgármester-választás eredménye Gyöngyfa településen (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. április 12. (Hozzáférés: 2015. augusztus 7.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Gyöngyfa-Magyarmecske. vasútállomások.hu. (Hozzáférés: 2015. augusztus 7.)
  5. Gyöngyfa-Magyarmecske. MÁV Csoport. (Hozzáférés: 2015. augusztus 7.)
  6. Gyöngyfa története a KSH online helységnévtárában
  7. dr. Pesti Jánosné: Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai
  8. Rónaky Edit: Gyöngyfa: az Ormánság kapuja. HetedHéthatár, 2006. július 7.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyfa témájú médiaállományokat.