Gyöngyfa

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gyöngyfa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeBaranya
JárásSzentlőrinci
Jogállás község
Polgármester Orsós Attila János (független)[1]
Irányítószám 7954
Körzethívószám 73
Népesség
Teljes népesség128 fő (2019. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség15,95 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,78 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gyöngyfa (Magyarország)
Gyöngyfa
Gyöngyfa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 45° 57′ 44″, k. h. 17° 57′ 02″Koordináták: é. sz. 45° 57′ 44″, k. h. 17° 57′ 02″
Gyöngyfa (Baranya megye)
Gyöngyfa
Gyöngyfa
Pozíció Baranya megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyöngyfa témájú médiaállományokat.

Gyöngyfa (horvátul: Natfara[3]) község Baranya megyében, a Szentlőrinci járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szigetvártól délkeleti, Szentlőrinctől déli, Sellyétől észak-északkeleti irányban fekszik, majdnem félúton a két utóbbi települést összekötő országút mentén. Közúton elérhető szomszédai északról Királyegyháza, délről Magyarmecske.

Formálisan vasúti megállóhellyel is rendelkezik a Sellye–Szentlőrinc-vasútvonalon, bár a jegypénztár nélküli Gyöngyfa-Magyarmecske megállóhely [1929 előtt: Rónádfa-Magyarmecske megállóhely[4]] valójában Királyegyháza közigazgatási területén található, ott, ahol a vasút a sellyei országutat keresztezi Királyegyházát alig elhagyva, több mint 2 kilométerre Gyöngyfától.[5]

Története[szerkesztés]

A község mai területén 1929-ig két település, Rónádfa és Hernádfa terült el, a kettő közül Rónádfa foglalta el a mai közigazgatási terület északi-északnyugati részét, míg a jelenkori községhatár déli-délkeleti része a jóval kisebb Hernádfához tartozott.

Rónádfa, régi nevén Románfölde névadója Nagyvátyi Román volt, aki a XIII. század közepén élt. A település nevét 1326-ban említették először az oklevelek Romanfeulde néven, mikor Román fia János fiai Jakab és Tamás 10 dénár M-ért eladták Gerdei István fiainak. 1331-ben Herranth fia Miklós és Chabaka fia János hatalmaskodott Románföldén.

Az imént említett Herranth nevét őrző Hernádfa Sumony mellett keletre elterülő, önálló kisközség volt egészen a 20. századig, míg az ugyancsak fentebb szereplő Chabaka nevét pedig a jelenlegi Csobokapuszta őrzi Mónosokor (ma Okorág) határában, attól északkeletre.

Az egymás tőszomszédjában kialakult Hernádfa és Rónádfa 1929-ben egyesült, így jött létre Gyöngyfa mai települése.[6] Az egyesítés utáni név korábban Rónádfa egyik dűlőneve volt, és valószínűleg azért kapott az egyesített falu a korábbi elnevezésekhez képest harmadik nevet, hogy egyiknek a lakói se érezhessék úgy, hogy alávetett szerepbe kerültek a másik faluval szemben. Az egyesítés óta eltelt időben a két, egymáshoz amúgy is közel fekvő belterületekkel bíró település szinte egybeépült, a helyismeret nélküli látogató már aligha veszi észre, hogy nem olyan régen még két külön falu volt ugyanitt.

A Gyöngyfa dűlőnév, majd falunév egyébként valószínűleg ugyancsak személynévi eredetű elnevezés: a Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára (Kiss Lajos, 1978) szerint ez az egykori Gég személy- és nemzetségnevet őrző, mára megsemmisült Gégfalva helységnév lerövidült, és népetimológiával átalakult változata.[7]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Kovácsevics László (független)[8]
  • 1994–1998: Kovácsevics László (független)[9]
  • 1998–2002: Kovácsevics László (független)[10]
  • 2002–2003: Németh István (független)[11]
  • 2003–2006: Kovácsevics László (független)[12]
  • 2006–2010: Dörömböző Béla (független)[13]
  • 2010–2014: Dörömböző Béla (független)[14]
  • 2014–2015: Németh István (független)[15]
  • 2015–2019: Nagy Attiláné (független)[16]
  • 2019-től: Orsós Attila János (független)[1]

A településen 2003. július 13-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott önfeloszlatása miatt.[17] A választáson az addigi polgármester és elődje is elindult, a lakosok pedig utóbbinak szavaztak bizalmat, közel kétszeres szavazatkülönbséggel.[12]

Gyöngyfa egyik választástörténeti érdekessége, hogy a 2014-es önkormányzati választáson bár hatan indultak a polgármesteri posztért, de szavazatot csak hárman kaptak közülük.[15] Az nem derül ki a Nemzeti Választási Iroda nyilvántartásából, hogy a másik három jelölt ennyire népszerűtlen volt-e a lakosok körében, vagy csak szimplán visszaléptek a nyilvántartásba vételük és a szavazás napja között, de nem sok hasonló esetnek van nyoma Magyarország rendszerváltás utáni választástörténetében.

2015. április 12-én újból időközi polgármester-választást kellett tartani Gyöngyfán,[16] ezúttal a fél évvel korábban megválasztott előző polgármester lemondása okán.[18]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,6%-a magyarnak, 36,8% cigánynak mondta magát (4,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,4%, református 15,4%, felekezeten kívüli 21,3% (8,8% nem nyilatkozott).[19]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma 1826-ban épült, copf stílusban. Különlegessége kazettás mennyezete.

Díszpolgárai[szerkesztés]

  • A település első díszpolgára Pappné Pikó Edit, aki a község 2006. május 27-én megtartott faluzászló- és címeravató ünnepségének kezdeményezője, e jelképek adományozója volt, s az ő kezdeményezésére hirdetik azóta az itteni képeslapok, hogy „Gyöngyfa az Ormánság kapuja”.[20]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Gyöngyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2019. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2019. augusztus 14.
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. Gyöngyfa-Magyarmecske. vasútállomások.hu. (Hozzáférés: 2015. augusztus 7.)
  5. Gyöngyfa-Magyarmecske. MÁV Csoport. (Hozzáférés: 2015. augusztus 7.)
  6. Gyöngyfa története a KSH online helységnévtárában
  7. dr. Pesti Jánosné: Helyneveink érdekességei, tanulságai, népi magyarázatai
  8. G települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  9. Gyöngyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  10. Gyöngyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  11. Gyöngyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  12. a b Gyöngyfa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. július 13. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  13. Gyöngyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  14. Gyöngyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  15. a b Gyöngyfa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 2.)
  16. a b Időközi polgármester-választás eredménye Gyöngyfa településen (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. április 12. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  17. Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  18. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015 (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  19. Gyöngyfa Helységnévtár
  20. Rónaky Edit: Gyöngyfa: az Ormánság kapuja. HetedHéthatár, 2006. július 7.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]