Hosszúhetény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hosszúhetény
Hosszúhetény címere
Hosszúhetény címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Baranya
Járás Pécsi
Kistérség Komlói
Jogállás község
Polgármester Dr. Csörnyei László Sándor[1]
Irányítószám 7694
Körzethívószám 72
Népesség
Teljes népesség 3464 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 75,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 45,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hosszúhetény  (Magyarország)
Hosszúhetény
Hosszúhetény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 09′ 48″, k. h. 18° 21′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 48″, k. h. 18° 21′ 05″
Hosszúhetény  (Baranya megye)
Hosszúhetény
Hosszúhetény
Pozíció Baranya megye térképén
Hosszúhetény weboldala

Hosszúhetény (németül Hetting, horvátul Hetinj) község Baranya megyében, a Pécsi járásban. A falusi turizmus jelentős központja a Mecsek hegységben, a Zengő lábánál.

Elnevezései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település német neve Hetting. Horvátul a pécsiek által használt Hetinj szó terjedt el, de korábban a pécsiek Jetinnek, a szigetváriak Hetinnek, a nagykozáriak Etinjnek nevezték a falut.[3]

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszúhetény festői fekvésű falu a Kelet-Mecsek déli szegélyén, a Mecsek legmagasabb csúcsa, a 682 méter magas Zengő délkeleti lankái és a Hármashegy lába közti völgyekben és dombokon, a 6-os főúttól néhány kilométerre. Pécs-től 16 kilométerre kelet-északkeletre, Pécsváradtól nyugatra, Komlótól délkeletre helyezkedik el.

Nevéhez méltóan a falu elejét és végét jelző tábla közt több kilométer a távolság és a falu hosszan benyúlik a Zengő és a Hármashegy felé is. Közigazgatásilag Hosszúhetényhez tartozik két gyönyörű fekvésű hegyi falucska, Püspökszentlászló és Kisújbánya is.

Régebben Hosszúhetényhez tartozott Zobákpuszta is, amit 1967. január 1-jével Komlóhoz csatoltak.

Valamikor a falu Szent Miklósnak szentelt plébániatemplomához tartozott filiaként Somogy, Hird, Vasas, Komló és Martonfa.[4]

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közúton nyugatról és keletről Pécs, illetve Pécsvárad felől a 6-osról Hird településnél Komló irányába fordulva közelíthető meg. Észak felől Komlóról az út a Mecsek hegység völgyeiben szerpentineken halad a község felé. Elérhető Baranya keleti és északi részéből is Szászvár és Mágocs irányából. Komlótól közúton 10, Pécsváradtól 12 kilométer a távolság. 2010-ben készült el a falut elkerülő út.

A falu utcáitól jókora távolságra helyezkedik el a hosszúhetényi vasútállomás a Pécs-Pécsvárad vonalon. A közlekedést ezen a vonalon 2009 december 12-én megszüntették.[5] A vasútról hosszúhetényi népdal is szól.

Részei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Hármashegyhez közeli falurész helyi neve „főszög”, a Pécshez közelebbi, általában újabb építésű házakból álló rész a „faluvég”. A Hegyalja utca környéke, ahová a 19. században a közvetlen környékről sok betelepülő költözött, a Kiskényöske. (Ez Reuter Camillo elmélete szerint valamikor külön falu lehetett Kenézke néven.) Régen különállt, a faluval mára egybenőtt a faluvéghez közelebbi Ormánd, amelynek alsó része egy külön völgyben helyezkedik el. Különálló falurész a Pécs-Vasas felé eső oldalon Hársastelep.

A lakóházas részeket északról, keletről és délről félkaréjban nagy területen elszórt szőlőpincék szegélyezik.

Ma Hosszúhetényhez tartozik két egykor önálló község, Püspökszentlászló és Kisújbánya is. Csak üvegkohóinak maradványai maradtak fenn a régi Pusztabányából.

Geológiája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kőzetei:

  • Jura időszaki tengeri üledékes mészkő
  • Trachidolerit - a kréta időszaki vulkáni működés során keletkezett, bazalthoz hasonló vulkáni kőzet. Felszínre jut a település közepén egy feltárásban és a szőlők közt is több éles gerincben. Ha tenger alatt szilárdult meg, barna színű, könnyen lazuló, káposztalevelek módjára szétmálló. Különben szürke vagy fekete, benne feketén fénylő piroxénkristályokkal.
  • Fonolit vagy hangkő - alsó kréta kori vulkáni kőzet, amely megütve csengő hangot ad. Főleg a falutól nyugatra, a Köves-hegyen. Útépítésre fejtik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszúhetényi utcarészlet
Nyugodt vidéki hangulat, a háttérben a Hármashegy
Római katolikus templom

A mai Hosszúhetény már a kőkor emberének is lakhelyül szolgált. A falutól délnyugatra egy neolitikus pengét találtak. Az újkőkor késői szakaszában élt lengyeli kultúra képviselőire vonatkozóan telepre utaló adattal rendelkezünk. A Dömösön (domb) és Csókakőn (domb) talált edények és szerszám alakú bronz leletek azt bizonyítják, hogy a Vasastól (Pécs része) a Dömösig terjedő dombokon nagyobb bronzkori telep volt. A késői vaskorból került elő egy ún. gyaluforma (csiszolt kővéső) és egy barbár ezüstérem.

A rómaiak is megtelepedtek itt. Évtizedekkel ezelőtt, a ma már nem használt strandfürdő ásásakor előkerült két aranypénz Traianus idejéből. Jelentős római kori emlékeket találtak Csokoládépuszta környékén és a Somkerék-dűlőben: római villa, római sírok és más szórvány leletek kerültek elő a villa környékéről. A 67-32 méter alapterületű, 3. vagy 4. századi villa romjait 1937 és 1940 közt Dombay János találta meg. A falusiak máig mutogatják egy római kori út feltételezett maradványait. Valóban jelentős csomópont volt a mai falu határában: a mai Csokoládépuszta dűlő szomszédságában találkozott a nagy forgalmú Aquincum-Sopianae hadiút a fontos dunai átkelőhely Lugióból Sopianae felé tartó úttal.

A népvándorlás idején elnéptelenedett vidékre bajorok, főként pedig szlávok telepedtek le.[forrás?] Források nincsenek, de a hetényi hagyomány szerint a magyarok betelepedése után a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye.

István király 1009-ben megvetette a pécsi püspökség alapjait. Ezzel közel egyidejű a pécsváradi bencés apátság alapítása 1015-ben. A Vas-hegy (a Zengő) környékének minden faluját az apátság szolgálatára rendelte a király, így Hosszúhetényt is. Hetényt először az apátság alapítólevele említi (Thetey néven), amely szerint már 998-ban az apátság birtoka volt. A tatárjárás itt is pusztított, de a lakosság el tudott bújni az erdőkben. A helyet a pécsváradi konvent nemes jobbágyai lakták. Egy 1292-1297 körüli tanú névsorban az apátság 10 hetényi nemes jobbágyát is felsorolják. 1543-ban Pécs elestével török kézre került. A lakosságot ismét megvédték a hegyek. Hetény a középkorban megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását. Mai területén tulajdonképpen több kis falu osztozott, amelyeknek nevét már csak dűlőnevek őrzik: Kovásséde, Becő, Nádas, Perény, Ormánd. Ormánd neve szláv eredetű, völgyet jelent.

A szabadságharcban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1848-1849-es szabadságharc idején Hosszúhetény a császáriakkal szembeni baranyai ellenállás góca volt, még akkor is amikor a szabadságharcot már vérbe fojtották. 1849-ben a hetényiek kiverték a császári helyőrséget és a kisebb Hird, Vasas, Szabolcs és Somogy falukkal együtt ezer nemzetőrt állítottak ki, többet, mint Pécs. A magyar reguláris hadseregben harcolt, majd hazatért, név szerint ismert hetényiek: Molnár József, Varga György, Dallos János, Rózsa Miklós, Dallos József, Pál János, Török István, Radó József, Botz Máté, Botz József (38. zászlóalj), Lovas András (1. huszárezred), Balázs Márton (127. zászlóalj). A kisújbányaiak: Kungl József, Fuksz József, Ebert János, Girschik Fülöp és Mayer János.[6]

A világháborúkban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az első világháborúban a falunak 30 hősi halottja és 21 eltűntje volt. A második világháború a faluból 48 áldozatot szedett, köztük nőket is. Az első világháborús emlékmű az áldozatok neveivel a Templom téren található. A második világháborús emlékművet Bocz Gyula alkotta, a temetőben található.

Magyar főpapok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A püspökszentlászlói kastélyban szenvedett fogságot 1950. július 14. és november 1. közt Mindszenty József bíboroshercegprímás, október 10-étől pedig Grősz József kalocsai érsek is.

A Zengő-csata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lefelé a Zengőről, a Bocz-kereszt alatt.

Csata a Zengőn vagy Zengő-hegyi csata néven vonult be a köztudatba az az összecsapás, amelyre 2004. február 13-án került sor a Zengő hegyen hosszúhetényiek, pécsváradiak, környezetvédők, illetve a fakivágó munkásokkal érkező biztonsági őrök csapata között.

Az esemény, illetve utóélete jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kormány végül letett arról, hogy NATO-radart építsen a Zengőre, lezárva egy éveken keresztül folyó vitát és megnyitva egy másikat: a kiszemelt új helyszín ellen ugyanis a közeli Pécs polgárai indítottak tiltakozást.

A népszavazás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagy nyilvánosságot kapott az országos médiában a 2009 elején tartott, 800 ezer forintba került helyi népszavazás, amelyet azért kezdeményeztek helyiek, hogy az önkormányzat visszaállítson három, az előző rendszerben született, de átkeresztelt utcanevet. A korábbi Berki Fülöp utca maradt Hármas-hegy utca, a Felszabadulás utca Széchenyi utca, a Landler Jenő utca pedig Szent Borbála utca, mivel a népszavazás az alacsony részvétel miatt sikertelen lett.[7]

Kultúrája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu színpompás népviselettel, sajátos népdal-, néptánc-, népszokás- és tájszókinccsel és tájszólással bír. [8][9][10]Hagyományait a falu ápolja.[11] [12][13] "A lakosság értelmes, fogékony és érzékkel bír a művelődés, a haladás iránt" - írta az 1939-es szociális felmérés.

Baranya más részeihez hasonlóan az őslakosok neve tüke, a betelepülteké pejoratív használatban gyüttment.

Néhány hosszúhetényi tájszó: tülemtoló (vasvilla), tőtike (borászatban használt faedény), sikúdik (beborul), cikákol (krákog), burut (felhő), kuku vagy mony (tojás). Néhány hetényi ragadványnév: Csiha Bözsi, Bakahangya, Badijani, Gyuszipista.

A gazdag népmondakincs legismertebb darabja a Zengő mondája: a szentlászlói völgyben a Zengő felől néha csendes időben is morajlást lehet hallani. Ilyenkor a hagyomány szerint a hegy belsejébe szorult kincskeresők lelkei dörömbölnek, hogy kijuthassanak, és napokon belül fergeteg támad.[14]

Hosszúhetényi népszokás a húsvét vasárnapi zarándoklat a Zengô oldalán álló "Bocz-kereszthez". A bárányles néven ismert zarándoklatban csak férfiak vehetnek részt.

A hagyományos magyar és német zene- és tánckultúrát nagymúltú Nép Együttes [15], több gyermek és felnőtt kórus és zenekar ápolja. 2013-ban lett 20 éves a Hosszúhetényi Daloskör.

Könnyűzene[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu könnyűzenei élete is pezsgő, több zenekarnak van bázisa a faluban, például a hetényi lányok létrehozta Rokokó Rosé, vagy a SickSkillz zenekar. A Talicskaolimpia kísérőrendezvényei az évente tartott Folktalicska és Rocktalicska fesztiválok.

Képzőművészet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Helyi identitását nevében is megfogalmazó képzőművész csoport a Hetényi Hetek. Tagjai: Bocz Gyula, Borsi Lakatos László, Deák Zsuzsanna, Dechandt Antal, Heritesz Gábor, Marsai Ágnes, Molnár Sándor.[16] Közülük Bocz Gyula, a szimbolikus Hetény vezér szobor alkotója már nem él.

A kultúrában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszúhetényi népdalokat dolgoz fel Tillai Aurél Zengő felett című kórusműve.

A népesség alakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A helyi önkormányzat adatai szerint:

További népességadatok Bezerédy Győző Hosszúhetény-monográfiája szerint:

2001-ben lakosságának 1,9%-a német, 2,2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

További népességadatok:[17]

Névtörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Latin és rovásbetűs helynévtáblák Hosszúhetényen.

A falu neve (Heten) a hét számnévnek lehet származéka, vagy egy másik feltevés szerint a törzsnévszerű szétszórtságban jelentkező Hetény helynevek valamilyen népcsoporthoz kapcsolódnak (Lovászhetény, Tiszahetény, Hetényegyháza, Hetény a Felvidéken, Hetény a Vajdaságban).

Lehet, hogy személynévi eredetű, tehát lehet, hogy azonos a magyar Hetény személynévvel. A megkülönböztető Hosszú- előtag a falu kiterjedésére, elnyúlt alakjára utal. A község lakosai szerint a falu nevét Hetény vezérről kapta, akinek itt birtoka volt (és Bocz Gyula helyben élő művész jóvoltából a faluban szobra is van). Szóban és írásban is léteznek különböző változatai: Hetény, Villa Heten, Hetin, Hőszű Hetyny, Hoszu Heten, Hoszu Hetteny, Hoszszu Hetény, H.Heteny, Hoszuhetény, Hoszszu- Hetény, Hoszszú-Hetény, H.hetény, Thetey, Hethen… Az első adat 1015-ből származik, az írásmód ekkor Thetey (a Szent István király által az ekkor alapított pécsváradi bencés apátságnak adományozott területek közt).

A Hetény nevű Kárpát medencei településekkel Hosszúhetény rendszeres kapcsolatot szervezett.

Egy 1554-ben, a török hódoltság idején készült összeírásban már felismerhetők számos mai hosszúhetényi család ősei.

Hosszúhetény rovásos helynévtábláit 2011. október 23-én avatták.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mediterrán tavasz a hosszúhetényi pincék közt.
A pincék közt a Hármashegy alatt.

Hagyományosan földművelő falu, a földművelés azonban mára vissaszorult, bár a szőlőtermelés jelentős. Lakosainak jelentős része dolgozik a falun kívül, főképp Pécsett és Komlón.

A mára lehanyatlott mecseki bányászat fellendülésével a 19. századtól egyre több bányász élt a faluban, akik közül sokan úgy települtek be. Az 1939-es felmérés szerint a lakosok egyharmada volt szénbányamunkás, kőbányász, iparos, kereskedő.[18] A településen is mélyítettek aknákat, sőt az 1950-es években arra is készültek tervek, hogy Komlóhoz hasonlóan lakótelepekkel átalakított bányavárossá alakítják, ezek a tervek azonban nem váltak valóra és a falu megőrizte a természetes környezetbe simuló képét.

Falusi turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszúhetényben más kelet-mecseki falvakkal együtt már a 20. század első felében gyökeret vert a falusi turizmus. Az utóbbi évtizedekben ez újjáéledt és több tucat család foglalkozik vendéglátással.

Bor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Bortermelő falu. A mecsekaljai borvidék pécsi körzetéhez tartozik (együtt Cserkút, Ivánbattyán, Keszü, Kővágószőlős, Mecseknádasd, Pécs, Pécsvárad és Szemely településekkel).[19]

Ismert bortermelők:

  • Schunk József[20]
  • Szabó Zoltán [21]

Társadalma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományosan jómódú, rászorulóival törődő településként tartják számon.

Az 1939-es szociális felmérés szerint a szegények száma alacsony volt: "Gondozásra szoruló munkaképtelenek és aggok száma 9. Helyzetük elég jó. A község készpénzsegélyben részesíti őket, 3 egyén részére lakást nyújt. Egyébként a lakosság segélyezi őket" - -írta a felmérés.

Évtizedekig fájó pont volt a "fatelepi" cigány nyomortelep. Az ott lakó családoknak az önkormányzat segítséget kívánt nyújtani, hogy élhető otthonhoz jussanak.[22] A nyomortelepet 2012-re felszámolták.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hetény vezér, Bocz Gyula szobra.
Üvegfúvó kemencék.
  • A romantikus hangulatú, hegyekkel, völgyekkel tarkított táj 1977-től tájvédelmi körzet. Növényvilága igen gazdag, különlegességei a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp), a nagyezerjófű, a leánykökörcsin, a zergevirág. Hosszúhetény határából a hetényi pincék közt, illetve Püspökszentlászló felé gyalogolva is utak indulnak a Zengő hegy csúcsára, a Zengővár romjaihoz. Népszerű kirándulóhely a vízesésekkel, zúgókkal és zöld sziklákkal tarkított Hidasi-völgy, a közelében Pusztabánya helyreállított üvegfúvó kemencéivel.
  • A község lakosságának nagy része a 18. században földműveléssel foglalkozott, a Daragó-forrás vizét pedig malmok hajtására használták. (Az 1815. évi malomösszeírás adatai szerint Hetényben 14, az 1828. évi szerint 12, 1842-1844. évi szerint 16 malom volt.) A malomépületek közül több megtekinthető ma is.
  • A mai Kisújbányán 1760 körül üveghuta létesült és 1809-ig működött. A Pusztabánya dűlőben több 18. századi üveghuta maradvány került elő. A már elnéptelenedett faluban két hutát helyreállítottak, ezekben alkalmanként ma is fújnak üveget. Ritka látványosság a Kisújbánya és Óbánya közt húzódó patakvölgy. A kisújbányai út felől gyalog megközelíthető a Márévár.
  • A szűk szentlászlói völgyön túl a püspökszentlászlói püspöki kastély, templom, arborétum és Szent László király szobra.
  • Hosszúhetény falu barokk katolikus templomát 1733-ban kezdték építeni, 1783-ban fejezték be, és Szent Miklósnak ajánlották. Freskóit Gebauer Ernő pécsi festő készítette. Búcsúja december 6-án van, ezen a napon hagyományosan hazalátogatnak rokonaikhoz az elszármazott hetényiek.
  • A gazdag helyi népi kultúra nemzetközi hírű ápolója a Hosszúhetényi Népi Együttes.
  • Hosszúhetény évszázadok óta szőlőtermelő hely kiváló fehérborokkal, pincevárosa a falunál is nagyobb és egyik-másik pincében előzetes megbeszéléssel vendégeket is fogadnak. Hosszúhetény Pécsváraddal együtt a Mecsekalji Történelmi Borvidék keleti termőkörzetét alkotja.
  • Bocz Gyula köztéri szobrai, köztük a Hetény vezér.
  • A tájház (Kossuth L. u. 10, felújítás alatt, várhatóan 2011 októberére nyílhat újra[23].
  • A borbélymúzeum (Kossuth L. u., pénteken 17 és 19 óra, szombaton fél 9 és fél 12 között, a többi napokon megbeszéléssel).
  • Az üvegmúzeum (a központban, a művelődési ház földszintjén).
  • A Schellenberger-présház.

Turisták látogatta helyek a közelben Magyaregregy, Pécsvárad és Zengővárkony. Hosszúhetény és Pécsvárad közt található, az utóbbihoz közelebb egy kis völgyben a Dombay-tó fürdőhely .

Nevezetes lakosai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu történetének kiemelkedő alakjai közt tartják számon a 65 évig szolgáló Hegyessy László plébánost (Bátaszék, 1807. december 2. - Martonfa, 1904. március 8.) és Nemes János tanító-iskolaigazgató-néprajzkutatót, a Gyöngyösbokréta mozgalom megszervezőjét (1893 Szentkút - 1984 Hosszúhetény).[26]

Évente tartott rendezvények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszúhetényi panoráma (a falu középső része, messze a háttérben a pécsi tévétorony).
  • Márciusban lovastalálkozó.
  • Tavasszal állatvásár, májusban nemzetközi talicskatoló olimpia. [3]
  • Nyáron az üvegfúvó napok (az egykori hutavidék évente másmás településén).
  • Júniusban a püspökszentlászlói búcsú.
  • Szeptemberben a szüreti ünnepségek.
  • Novemberben a kisújbányai Márton napi búcsú.
  • Decemberben az adventi vásár.

Sport[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hosszúhetény SE vs Villány a megyei I. osztályban, 2011. április 24.

A Hosszúhetény SE-nek [27] kézilabda, labdarúgás, kerékpár és autó-motor szakosztályai vannak.

A női és férfi kézilabdások, illetve a férfi futballcsapat a megyei bajnokságok legfelső szintjén szerepelnek.

A falu mellett rendszeresen rendeznek off-road autó rally versenyeket [28][29] és a siklóernyő sport is népszerű.

Évente tartott nemzetközi rendezvény a hosszúhetényi Talicskaolimpia.

A falu kerékpárversenyek kiindulópontja. 2012-ben először rendeztek országos kerékpárbajnokság fordulót Hosszúhetényben.

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források, felhasznált irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dallos Nándorné: A hosszúhetényi iskola története
  • Dallos Nándor: Hosszúhetény község ragadványnevei
  • Dallos Nándor: A hosszúhetényi malmok
  • Dallos Nándor – dr. Pesti János: Hosszúhetényi Szótár
  • 77 hosszúhetényi népdal Szerk: dr. Várnai Ferenc
  • A hetényi kertek alatt… Hosszúhetényi népdalok, néptáncdallamok és népszokások Hangkazetta
  • Hosszúhetény (Száz Magyar Falu sorozat) Szerk: Bezerédy Győző
  • Magyar Zsolt: Részletek a hosszúhetényi plébánia történetéből

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Hosszúhetény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 24.)
  4. A lélek iskolái
  5. Az utolsó vonat Pécsváradra (videó)
  6. Hetény a fölkelőkhöz áll
  7. Érvénytelen a népszavazás Hosszúhetényben (hirszerzo.hu, 2009. február 1.)
  8. http://hagyomanytanc.12web.hu/index.php?page=nepviselet.htm Népviseletünk.
  9. http://www.youtube.com/watch?v=7lkisJuUgVY&feature=relmfu Videósorozat hetényi viseletről
  10. http://www.youtube.com/watch?v=rbRvN_2Gg0Y&feature=relmfu Hetényi verbung
  11. Szüreti felvonulás, videó
  12. Hosszúhetényi szüreti mulatozás
  13. Húsvéti locsolás Hosszúhetényben 2009/II
  14. Videó: A Zengő mondája, fotókkal, zenével elmesélve
  15. [1] Papp János:EMBERI ÖRÖKSÉG: EGY FALUSI HAGYOMÁNYŐRZŐ EGYÜTTES TÖRTÉNETE, HOSSZÚHETÉNY
  16. [2] Hetényi Hetek - Cella Septichora Látogatóközpont
  17. Szentlászló, Újbánya, Hosszúhetény
  18. Gazdálkodás révén nem jutván elegendő pénzhez...
  19. Borvidékek-borkultúra-borgasztronómia oktatási segédanyag, 30. oldal
  20. http://schunkpince.hu/ Schunk pince honlap
  21. http://www.pincearon.hu/pincek/szabo-zoltan-hosszuheteny-pecsi-borvidek pincearon.hu interjú Szabó Zoltánnal
  22. Tartanak az új szomszédoktól a családi házas városrészben
  23. Zengő Újság, XX. évfolyam 7. szám, 4. oldal)
  24. Akikre emlékezünk
  25. Vácz Jenő SJ atya szellemi öröksége
  26. Jeles hetényiek
  27. Hosszúhetény SE
  28. Htteam Hosszúhetény Trophy honlap
  29. Htteam Hosszúhetény Trophy a Facebookon

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúhetény témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]