Grősz József

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Grősz József
Grősz József szobra, Kő Pál alkotása
Grősz József szobra, Kő Pál alkotása
Született 1887. december 9.[1]
Féltorony
Elhunyt 1961. október 3. (73 évesen)[1]
Kalocsa
Állampolgársága osztrák–magyar
Foglalkozása katolikus pap
Tisztség püspök
kalocsai érsek
Vallása katolikus egyház
Pappá szentelés 1911. július 14.
Püspökké szentelés 1929. február 24.
Szentelők

Hivatal győri segédpüspök
Hivatali idő 1928–1939

Hivatal szombathelyi püspök
Hivatali idő 1939–1943
Elődje Mikes János
Utódja Kovács Sándor

Hivatal kalocsai érsek
Hivatali idő 1943. május 7.1961. október 3.
Elődje Zichy Gyula (kinevezve Glattfelder Gyula)
Utódja Bárd János apostoli adminisztrátor
Szentelt püspökök
Badalik Sándor Bertalan1949. augusztus 24.
Bárd János1951. április 1.
Társszentelt püspökök
Hász István1929. április 28.
Papp Kálmán1946. június 16.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Grősz József témájú médiaállományokat.

Grősz József (Féltorony, 1887. december 9.Kalocsa, 1961. október 3.) római katolikus pap, szombathelyi püspök, kalocsai érsek. Érseki székvárosa lakóinak emlékezetében ma is Kalocsa megmentőjeként él a város szovjet megszállását követő helytállása miatt.

Pályafutása[szerkesztés]

Középiskolái befejezése után a Pázmáneumon elvégezte a teológiát. 1911. június 14-én szentelték pappá. Előbb Farádon, majd Oroszváron volt káplán; 1913-ban Győrben püspöki levéltáros és jegyző, majd püspöki szertartó lett. 1921-ben Fetser Antal püspök titkárává nevezte ki.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

1928-ban XI. Piusz pápa orthosiai címzetes püspökké és győri segédpüspökké nevezte ki, felszentelésére 1929. február 24-én került sor. 1936-ban Mikes János szombathelyi megyés püspök lemondása után az egyházmegye apostoli kormányzója lett.

1939-től 1944-ig az Országgyűlés felsőházi tagja volt. 1943 és 1946 között, két etapban a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja volt.

1943-ban a Kalocsai főegyházmegye élére nevezték ki. Serédi Jusztinián 1945. március 25-én bekövetkezett halála után egészen Mindszenty József kinevezéséig ő látta el a hercegprímási teendőket is, majd 1949-ben Mindszenty letartóztatása után – szentszéki felhatalmazással – újra ő lett az ország első számú papi vezetője. 1950. augusztus 30-án aláírta a kommunista hatalom és az egyház közti konkordátumot, amely szinte teljesen állami ellenőrzés alá vonta a magyarországi papság működését. A papok többsége nem volt hajlandó elfogadni ezt az egyezséget.

1951. május 18-án több más egyházi vezetővel együtt letartóztatták, majd június 28-án a Grősz-perben összeesküvés vádjával tizenöt év börtönre ítélték. 1955. október 14-én kiengedték a börtönből, de házi őrizetben tartották 1956 májusáig. 12-én kiszabadult, majd hét nap múlva újra elfoglalhatta az érseki széket. Az átélt „élmények” hatására 1957-ben csatlakozott az Opus Pacis békepapi mozgalomhoz, amellett tagja volt az Országos Béketanácsnak és a Hazafias Népfront elnökségének is.

A rendszerváltás után, 1990. május 18-án az ellene hozott ítéletet semmisnek nyilvánították.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előde:
Zichy Gyula
kalocsai érsek
1943–1961
Utóda:
Bárd János apostoli adminisztrátor