Glattfelder Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Glattfelder Gyula
Csanád, majd Kalocsa püspöke
Glattfelder Gyula1.jpg

Született 1874. március 18.
Budapest
Elhunyt 1943. augusztus 30. (69 évesen)
Budapest
Munkássága
Felekezet katolicizmus
Pappá szentelés
Püspökké szentelés
Püspökségi ideje
1911. március 18.[1] – 1942
(Csanád)
Püspökségi ideje
1942 – 1943. augusztus 30.
(Kalocsa)
Előző püspök
Következő püspök
Csernoch János
(Csanád)
Hamvas Endre
(Csanád)
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Glattfelder Gyula témájú médiaállományokat.

Móri Glattfelder Gyula Sándor (Budapest, 1874. március 18.Budapest, 1943. augusztus 30.) csanádi püspök 1911-től, kinevezett kalocsai érsek 1942-től haláláig.

Életpályája[szerkesztés]

Glattfelder Gyula címere

Glattfelder Gyula 1874-ben született Budapesten a nemesi származású móri Glattfelder család sarjaként. Édesapja móri Glattfelder Jakab (1843-1912), budapesti kocsigyáros,[2] édesanyja Kovács Hermin. édesapja, Glattfelder Jakab, 1911. május 12.-én nemességet és nemesi előnevet szerzett, valamint címer adományozásban részesült I. Ferenc József magyar királytól, feleségével és gyermkeivel együtt.[3]

Glattfelder Gyulát 1896-ban szentelték pappá. Hitoktató lett, s a Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője. A katolikus egyetemisták Szent Imre-kollégiumának alapítója és első igazgatója 1900-ban. 1901-től 1906-ig szerkesztette az Örökimádás című folyóiratot. Doktorálása után, 1909-től a hitszónoklat tanára lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. A pápa 1911 márciusában Csanád egyházmegye püspökévé nevezte ki. Májusban püspökké szentelték, majd megkezdte ebbéli tevékenységét a Csanádi egyházmegye székhelyén, Temesvárott. Jelmondata a Iustum Amore ('Csak a szeretet!') lett.

Glattfeldert jó szervezőképesség jellemezte, püspöksége kezdetén egyházmegyei szemináriumot és papnevelő intézetet létesített a püspökség székhelyén, Temesváron. Erre nagy szükség is volt, hiszen 250 plébánia és 1050 filia tartozott hozzá. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után Glattfelder Gyulát nemkívánatos személynek nyilvánították Temesvárott. 1923-ban el kellett hagynia Romániát és Szegedre tette át székhelyét. A római pápa is kénytelen volt az államhatároknak megfelelően az egyházmegyei határokat is megváltoztatni. A csanádi püspökség igen kicsinyre zsugorodott a vesztes háború következtében meghúzott határok által. 250 plébániából 47 maradt, az 1050 filiából 32. A későbbiekben, pontosan 1950-től Szeged-Csanádi egyházmegye név alatt működött a püspökség Szeged központtal mind a mai napig.

Glattfelder Gyula püspök nehéz feladatok elé nézett Szegeden, az új egyházmegyei központban nem volt papnevelde, nem volt székesegyház, nem volt püspöki palota. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter segítségével 1930-ra felépül a Fogadalmi templom, amely egyben a püspökség székesegyháza lett, 1932-re a Fogadalmi templom körül, a Dóm téren megépültek az új egyetemi épületek a Kolozsvárról elűzött Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem számára, ezen épületekben jutott hely a püspöki palotának, a Szent Imre-kollégiumnak, s a papneveldének, ez utóbbi irányítását a jezsuitákra bízta Csanád egyházmegye püspöke. Mind a püspöki karban, mind az országos közéletben nagy tekintélynek örvendett, szentbeszédeiért lelkesedtek a hívők. 1942-ben püspöksége területén a Trianon után megmaradt plébániák száma 47-ről 51-re emelkedett.

Tehetségét, szervezőkészségét nagyra értékelték, 1932-ben az Actio Catholica ügyvezető elnöke lett.[4] 1943-ban megkapta a kalocsai érseki kinevezést is, de azt betegsége miatt már nem tudta vállalni, pár hónap múltán, augusztus 30-án Budapesten meghalt.[5] A szegedi Fogadalmi templom altemplomában nyugszik.[6]

Főbb munkái[szerkesztés]

  • A plébánosok jogai és kötelességei a plébániai javadalom és jövedelem körül (1897)
  • XIII. Leó és a pápaság világtörténelmi hivatása (1900)
  • A korszellem és a katolicizmus (1901)
  • A gazdasági világválság lelki okai (1931)[7]
  • Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium romano-csanádiense. Pro usu dioecesis csanádiensis jussu et auctoritate excellentissimi ac reveredissimi domini moini Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1935.[8]
  • Vezérkönyv agrárifjúsági vezetők számára (1937)[9]
  • Glattfelder Gyula szózata az ország papságához (1938)[10]
  • Szentek és hősök (1938)[11]
  • Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium Romano-Csanádiense. Pro usu dioecesis Csanádiensis jussu et auctoritate … Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1939.[12]

További publikációk[szerkesztés]

Sírja a Szegedi Dóm altemplomában.

Emlékezete[szerkesztés]

Szegeden teret neveztek el róla a millenniumi év ünnepségsorozata keretében, 2001-ben.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://lexikon.katolikus.hu/G/Glattfelder.html
  2. familysearch.org móri Glattfelder Jakab gyászjelentése
  3. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 72. kötet - 484 - 485. oldal
  4. Gianone András: Az Actio Catholica története Magyarországon 19321948. ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2010. 31.
  5. MTI „kőnyomatos" hírei, 1943. augusztus 30. http://mol.arcanum.hu/mti/opt/a100929.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28glattfelder%20gyula%29%20and%20DATE%3D1943.08.01--1943.09.30_&s=SORT&m=0&a=rec
  6. Szeged, Fogadalmi templom Kripta 765. Lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008. 28. p.
  7. Szeged, Juhász ny. 16 o.
  8. Szegedini, Typ Juhász, 1934. 119. o.
  9. Glattfelder előszavával, összeáll. Farkas György. Közreadó: Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Orsz. Titkársága. Szeged, 1937. 170. o.
  10. Klny. a Nemzeti Újságból. Bp.: [Szeged Városi Ny.]
  11. Szeged, Juhász ny. 313. o.
  12. Szegedini, Typ Juhász, 1938. 116. o.
  13. A volt Komócsin Zoltán tér ma Glattfelder tér a Tisza-part közelében a Novotel Szálló mellett, ld. Dr. Hutter Károly, Gyula: Glattfelder tér Szegeden.= Új Ember, 2001. szeptember 23.

Források[szerkesztés]

  • Zombori István (szerk.): Igazságot-szeretettel : Glattfelder Gyula élete és munkássága : [a Szegeden, 1993. szeptember 3-án tartott konferencia kibővített anyaga]. Budapest: Magyar Egyháztörténeti Encikl. Munkaköz. ; Szeged: Keresztény Értelmiségiek Szöv., 1995. 203. o. 2 t.
  • Gyulay Endre szeged-csanádi püspök: Glattfelder Gyula halálának 60. évfordulója. = Új Ember, 2003. augusztus 17. Interneten [1]

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Előde:
Csernoch János
Csanádi püspök
1911–1943
Utóda:
Hamvas Endre