Glattfelder Gyula

	Glattfelder Gyula
Született	1874. március 18.; Budapest
Elhunyt	1943. augusztus 30. (69 évesen); Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	egyetemi oktató; katolikus pap; politikus; katolikus püspök;
Tisztsége	csanádi püspök (1911. április 22. – ); a magyar felsőház tagja (1927 – 1943. augusztus 30.); kalocsai érsek (1942. szeptember 24. – );
Sírhelye	Fogadalmi templom
	csanádi püspök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1896. október 15.
Püspökké szentelés	1911. május 14.
Szentelők	Csernoch János (főszentelő); Prohászka Ottokár (társszentelő); Vasile Hossu (társszentelő);
Hivatal	csanádi püspök
Hivatali idő	1911–1943
Elődje	Csernoch János
Utódja	Hamvas Endre
	Társszentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Horváth Győző	1912. április 14.
Zadravecz István	1920. augusztus 24.
Hász István	1929. április 28.
Breyer István	1929. május 19.
Tóth Tihamér	1938. június 29.
Kovács Vince	1940. szeptember 22.
Apor Vilmos	1941. február 24.
Scheffler János	1942. május 17.
	Catholic Hierarchy;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Glattfelder Gyula témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Móri Glattfelder Gyula Sándor (Budapest, 1874. március 18. – Budapest, 1943. augusztus 30.) 1911-től csanádi püspök, 1942-től haláláig kinevezett kalocsai érsek.

Pályafutása[szerkesztés]

A nemesi származású móri Glattfelder család sarjaként született. Édesapja móri Glattfelder Jakab (1843–1912) budapesti kocsigyáros,^[1] édesanyja Kovács Hermin. Apja 1911. május 12-én nemességet és nemesi előnevet szerzett, valamint címer adományozásban részesült I. Ferenc József magyar királytól, feleségével és gyermekeivel együtt.^[2]

1896. október 15-én szentelték pappá. Hitoktató lett és a Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője, majd katolikus egyetemisták Szent Imre-kollégiumának alapítója és első igazgatója, 1900-ban. 1901-től 1906-ig szerkesztette az Örökimádás című folyóiratot. Doktorálása után, 1909-től a hitszónoklat tanára lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

A pápa 1911. március 18-án a Csanádi egyházmegye püspökévé nevezte ki.^[3] Május 14-én püspökké szentelték, majd megkezdte ebbéli tevékenységét a Csanádi egyházmegye székhelyén, Temesvárott. Jelmondata a Iustum Amore (Igazságot, szeretettel!) lett.

Jó szervezőképesség jellemezte; püspöksége kezdetén egyházmegyei szemináriumot és papnevelő intézetet létesített Temesváron. Erre nagy szükség is volt, hiszen 250 plébánia és 1050 filia tartozott hozzá. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után egyházmegyéje három részre szakadt. Glattfelder a székhelyén maradt és fellépett az ottani magyarság és a katolikus egyház érdekében. Tevékenysége miatt a román hatóságok nemkívánatos személynek nyilvánították. 1923-ban el kellett hagynia Romániát és Szegedre tette át székhelyét. A római pápa is kénytelen volt az államhatároknak megfelelően az egyházmegyei határokat is megváltoztatni. A csanádi püspökség igen kicsinyre zsugorodott: 250 plébániából 47 maradt, az 1050 filiából 32. A későbbiekben, 1950-től Szeged-Csanádi egyházmegye név alatt működik a püspökség Szeged központtal mind a mai napig.

Glattfelder Gyula Szegeden nehéz feladatok elé nézett: az új egyházmegyei központban nem volt papnevelde, székesegyház, sem püspöki palota. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter segítségével 1930-ra felépült a Fogadalmi templom, amely egyben a püspökség székesegyháza lett. 1932-re a Fogadalmi templom körül, a Dóm téren megépültek az új egyetemi épületek a Kolozsvárról elűzött Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem számára; ezen épületekben jutott hely a püspöki palotának, a Szent Imre-kollégiumnak és a papneveldének, mely utóbbi irányítását a jezsuitákra bízta. Mind a püspöki karban, mind az országos közéletben nagy tekintélynek örvendett, szentbeszédeiért lelkesedtek a hívők. 1942-ben püspöksége területén a Trianon után megmaradt plébániák száma 47-ről 51-re emelkedett. Támogatta a Kerkai Jenő által elindított KALOT parasztifjúsági szerveződést is.

Tehetségét, szervezőkészségét nagyra értékelték. A katolikus nagygyűlések rendszeres szónokai közé tartozott. 1932-ben az Actio Catholica ügyvezető elnöke lett.^[4] 1943-ban megkapta a kalocsai érseki kinevezést is, de azt betegsége miatt már nem tudta vállalni, pár hónap múltán, augusztus 30-án Budapesten meghalt.^[5] A szegedi fogadalmi templom altemplomában nyugszik.^[6]

Művei[szerkesztés]

A plébánosok jogai és kötelességei a plébániai javadalom és jövedelem körül (1897)
XIII. Leó és a pápaság világtörténelmi hivatása (1900)
A korszellem és a katolicizmus (1901)
A gazdasági világválság lelki okai (1931)^[7]
Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium romano-csanádiense. Pro usu dioecesis csanádiensis jussu et auctoritate excellentissimi ac reveredissimi domini moini Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1935.^[8]
Vezérkönyv agrárifjúsági vezetők számára (1937)^[9]
Glattfelder Gyula szózata az ország papságához (1938)^[10]
Szentek és hősök (1938)^[11]
Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium Romano-Csanádiense. Pro usu dioecesis Csanádiensis jussu et auctoritate … Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1939^[12]
A hősök árvái. Népiratkák 315. Szent István Társulat Budapest, 1916

Emléke[szerkesztés]

Szegeden teret neveztek el róla a millenniumi év ünnepségsorozata keretében, 2001-ben.^[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ familysearch.org móri Glattfelder Jakab gyászjelentése
↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek 72. kötet, 484–485. oldal
↑ http://lexikon.katolikus.hu/G/Glattfelder.html
↑ Gianone András: Az Actio Catholica története Magyarországon 1932–1948. ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2010. 31.
↑ MTI „kőnyomatos" hírei, 1943. augusztus 30. http://mol.arcanum.hu/mti/opt/a100929.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28glattfelder%20gyula%29%20and%20DATE%3D1943.08.01--1943.09.30_&s=SORT&m=0&a=rec Archiválva 2014. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
↑ Szeged, Fogadalmi templom Kripta 765. Lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008, 28. o.
↑ Szeged, Juhász ny. 16 o.
↑ Szegedini, Typ Juhász, 1934, 119 o.
↑ Glattfelder előszavával, összeáll. Farkas György. Közreadó: Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Orsz. Titkársága. Szeged, 1937, 170 o.
↑ Klny. a Nemzeti Újságból. Bp.: [Szeged Városi Ny.]
↑ Szeged, Juhász ny., 313 o.
↑ Szegedini, Typ Juhász, 1938, 116 o.
↑ A volt Komócsin Zoltán tér ma Glattfelder tér a Tisza-part közelében a Novotel Szálló mellett, ld. Dr. Hutter Károly Gyula: Glattfelder tér Szegeden. Új Ember, 2001. szeptember 23.

Források[szerkesztés]

Gianone András: Glattfelder Gyula az országos katolikus nagygyűléseken. In: Somorjai, Ádám; Somorjai, Gabi (szerk.) Laborator assiduus : a 70 éves Zombori István köszöntése Budapest, Magyarország : Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, (2019) [1] pp. 41-47.
Gyulay Endre szeged-csanádi püspök: Glattfelder Gyula halálának 60. évfordulója = Új Ember, 2003. augusztus 17. Interneten [2]
Zombori István (szerk.): Igazságot-szeretettel : Glattfelder Gyula élete és munkássága : [a Szegeden, 1993. szeptember 3-án tartott konferencia kibővített anyaga]. Budapest: Magyar Egyháztörténeti Encikl. Munkaköz.; Szeged: Keresztény Értelmiségiek Szöv., 1995, 203 o. 2 t.

További információk[szerkesztés]

Archbishop Gyula Glattfelder, Catholic-Hierarchy (angol)
Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. [3]
Bibliográfia. Szeged-Csanád Püspöki Levéltár
Glattfelder Gyula szócikke. Kereszténydemokrácia Tudásbázis, Barankovics István Alapítvány Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Miklós Péter: Az első szegedi püspök. Glattfelder Gyula (1874-1943) (in: Szeged-Csanádi Egyházmegye – Toronyirány – Kalendárium 2018, 66-76. old.)
Pál József: Csanád egyházmegye püspökei a zsidóságért; Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár, Szeged, 2014

Előde:
Csernoch János

Csanádi püspök
1911–1943

Utóda:
Hamvas Endre

Katolicizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[gattfelderjakab-1] familysearch.org móri Glattfelder Jakab gyászjelentése

[2] K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek 72. kötet, 484–485. oldal

[3] ttp://lexikon.katolikus.hu/G/Glattfelder.html

[4] Gianone András: Az Actio Catholica története Magyarországon 1932–1948. ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2010. 31.

[5] MTI „kőnyomatos" hírei, 1943. augusztus 30. http://mol.arcanum.hu/mti/opt/a100929.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28glattfelder%20gyula%29%20and%20DATE%3D1943.08.01--1943.09.30_&s=SORT&m=0&a=rec Archiválva 2014. május 14-i dátummal a Wayback Machine-ben

[6] Szeged, Fogadalmi templom Kripta 765. Lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008, 28. o.

[7] Szeged, Juhász ny. 16 o.

[8] Szegedini, Typ Juhász, 1934, 119 o.

[9] Glattfelder előszavával, összeáll. Farkas György. Közreadó: Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Orsz. Titkársága. Szeged, 1937, 170 o.

[10] Klny. a Nemzeti Újságból. Bp.: [Szeged Városi Ny.]

[11] Szeged, Juhász ny., 313 o.

[12] Szegedini, Typ Juhász, 1938, 116 o.

[13] A volt Komócsin Zoltán tér ma Glattfelder tér a Tisza-part közelében a Novotel Szálló mellett, ld. Dr. Hutter Károly Gyula: Glattfelder tér Szegeden. Új Ember, 2001. szeptember 23.

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]