Glattfelder Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Glattfelder Gyula
Glattfelder Gyula1.jpg
Született 1874. március 18.
Budapest
Elhunyt 1943. augusztus 30. (69 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
  • egyetemi oktató
  • katolikus pap
Tisztség püspök
Sírhely Fogadalmi templom
csanádi püspök
Ferenc Somorjai Glattfelder Gyula címere.jpg
Iustum Amore (Igazságot, szeretettel!)
Vallása katolikus egyház
Pappá szentelés 1896. október 15.
Püspökké szentelés 1911. május 14.
Szentelők

Hivatal csanádi püspök
Hivatali idő 1911–1943
Elődje Csernoch János
Utódja Hamvas Endre
Társszentelt püspökök
Horváth Győző1912. április 14.
Zadravecz István1920. augusztus 24.
Hász István1929. április 28.
Breyer István1929. május 19.
Tóth Tihamér1938. június 29.
Kovács Vince1940. szeptember 22.
Apor Vilmos1941. február 24.
Scheffler János1942. május 17.
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Glattfelder Gyula témájú médiaállományokat.

Móri Glattfelder Gyula Sándor (Budapest, 1874. március 18.Budapest, 1943. augusztus 30.) 1911-től csanádi püspök, 1942-től haláláig kinevezett kalocsai érsek.

Pályafutása[szerkesztés]

A nemesi származású móri Glattfelder család sarjaként született. Édesapja móri Glattfelder Jakab (1843–1912) budapesti kocsigyáros,[1] édesanyja Kovács Hermin. Apja 1911. május 12-én nemességet és nemesi előnevet szerzett, valamint címer adományozásban részesült I. Ferenc József magyar királytól, feleségével és gyermekeivel együtt.[2]

1896. október 15-én szentelték pappá. Hitoktató lett és a Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője, majd katolikus egyetemisták Szent Imre-kollégiumának alapítója és első igazgatója, 1900-ban. 1901-től 1906-ig szerkesztette az Örökimádás című folyóiratot. Doktorálása után, 1909-től a hitszónoklat tanára lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

A pápa 1911. március 18-án a Csanádi egyházmegye püspökévé nevezte ki.[3] Május 14-én püspökké szentelték, majd megkezdte ebbéli tevékenységét a Csanádi egyházmegye székhelyén, Temesvárott. Jelmondata a Iustum Amore (Igazságot, szeretettel!) lett.

Jó szervezőképesség jellemezte; püspöksége kezdetén egyházmegyei szemináriumot és papnevelő intézetet létesített Temesváron. Erre nagy szükség is volt, hiszen 250 plébánia és 1050 filia tartozott hozzá. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés után a román hatóságok nemkívánatos személynek nyilvánították Temesvárott. 1923-ban el kellett hagynia Romániát és Szegedre tette át székhelyét. A római pápa is kénytelen volt az államhatároknak megfelelően az egyházmegyei határokat is megváltoztatni. A csanádi püspökség igen kicsinyre zsugorodott a vesztes háború következtében meghúzott határok által: 250 plébániából 47 maradt, az 1050 filiából 32. A későbbiekben, 1950-től Szeged-Csanádi egyházmegye név alatt működik a püspökség Szeged központtal mind a mai napig.

Glattfelder Gyula Szegeden nehéz feladatok elé nézett: az új egyházmegyei központban nem volt papnevelde, székesegyház, sem püspöki palota. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter segítségével 1930-ra felépült a Fogadalmi templom, amely egyben a püspökség székesegyháza lett. 1932-re a Fogadalmi templom körül, a Dóm téren megépültek az új egyetemi épületek a Kolozsvárról elűzött Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem számára; ezen épületekben jutott hely a püspöki palotának, a Szent Imre-kollégiumnak és a papneveldének, mely utóbbi irányítását a jezsuitákra bízta. Mind a püspöki karban, mind az országos közéletben nagy tekintélynek örvendett, szentbeszédeiért lelkesedtek a hívők. 1942-ben püspöksége területén a Trianon után megmaradt plébániák száma 47-ről 51-re emelkedett.

Sírja a szegedi dóm altemplomában

Tehetségét, szervezőkészségét nagyra értékelték, 1932-ben az Actio Catholica ügyvezető elnöke lett.[4] 1943-ban megkapta a kalocsai érseki kinevezést is, de azt betegsége miatt már nem tudta vállalni, pár hónap múltán, augusztus 30-án Budapesten meghalt.[5] A szegedi fogadalmi templom altemplomában nyugszik.[6]

Művei[szerkesztés]

  • A plébánosok jogai és kötelességei a plébániai javadalom és jövedelem körül (1897)
  • XIII. Leó és a pápaság világtörténelmi hivatása (1900)
  • A korszellem és a katolicizmus (1901)
  • A gazdasági világválság lelki okai (1931)[7]
  • Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium romano-csanádiense. Pro usu dioecesis csanádiensis jussu et auctoritate excellentissimi ac reveredissimi domini moini Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1935.[8]
  • Vezérkönyv agrárifjúsági vezetők számára (1937)[9]
  • Glattfelder Gyula szózata az ország papságához (1938)[10]
  • Szentek és hősök (1938)[11]
  • Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium Romano-Csanádiense. Pro usu dioecesis Csanádiensis jussu et auctoritate … Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1939[12]
  • A hősök árvái. Népiratkák 315. Szent István Társulat Budapest, 1916

Emléke[szerkesztés]

Szegeden teret neveztek el róla a millenniumi év ünnepségsorozata keretében, 2001-ben.[13]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. familysearch.org móri Glattfelder Jakab gyászjelentése
  2. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek 72. kötet, 484–485. oldal
  3. http://lexikon.katolikus.hu/G/Glattfelder.html
  4. Gianone András: Az Actio Catholica története Magyarországon 1932–1948. ELTE BTK Történelemtudományok Doktori Iskola, Budapest, 2010. 31.
  5. MTI „kőnyomatos" hírei, 1943. augusztus 30. http://mol.arcanum.hu/mti/opt/a100929.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28glattfelder%20gyula%29%20and%20DATE%3D1943.08.01--1943.09.30_&s=SORT&m=0&a=rec
  6. Szeged, Fogadalmi templom Kripta 765. Lásd Tóth Tamás: Csongrád megye temetőiben nyugvó jeles személyek adattára. Szeged, 2008, 28. o.
  7. Szeged, Juhász ny. 16 o.
  8. Szegedini, Typ Juhász, 1934, 119 o.
  9. Glattfelder előszavával, összeáll. Farkas György. Közreadó: Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Orsz. Titkársága. Szeged, 1937, 170 o.
  10. Klny. a Nemzeti Újságból. Bp.: [Szeged Városi Ny.]
  11. Szeged, Juhász ny., 313 o.
  12. Szegedini, Typ Juhász, 1938, 116 o.
  13. A volt Komócsin Zoltán tér ma Glattfelder tér a Tisza-part közelében a Novotel Szálló mellett, ld. Dr. Hutter Károly Gyula: Glattfelder tér Szegeden. Új Ember, 2001. szeptember 23.

Források[szerkesztés]

  • Zombori István (szerk.): Igazságot-szeretettel : Glattfelder Gyula élete és munkássága : [a Szegeden, 1993. szeptember 3-án tartott konferencia kibővített anyaga]. Budapest: Magyar Egyháztörténeti Encikl. Munkaköz. ; Szeged: Keresztény Értelmiségiek Szöv., 1995, 203 o. 2 t.
  • Gyulay Endre szeged-csanádi püspök: Glattfelder Gyula halálának 60. évfordulója = Új Ember, 2003. augusztus 17. Interneten [1]

További információk[szerkesztés]


Előde:
Csernoch János
Csanádi püspök
1911–1943
Utóda:
Hamvas Endre