Zichy Gyula
| Zichy Gyula | |||
 | |||
| Született | 1871. november 7. Nagyláng | ||
| Elhunyt | 1942. május 20. (70 évesen) Kalocsa | ||
| Állampolgársága | magyar | ||
| Szülei | Zichy János | ||
| Foglalkozása |
| ||
| Tisztsége |
| ||
| kalocsai érsek | |||
| Vallása | római katolikus egyház | ||
| Pappá szentelés | 1895. július 4. | ||
| Püspökké szentelés | 1905. december 21. Vatikán, Sixtus-kápolna | ||
| Szentelők |
| ||
| Hivatal | pécsi püspök | ||
| Hivatali idő | 1905–1925 | ||
| Elődje | Hetyey Sámuel | ||
| Utódja | Virág Ferenc | ||
| Hivatal | kalocsai érsek (1923-tól apostoli adminisztrátor) | ||
| Hivatali idő | 1925–1942 | ||
| Elődje | Várady Lipót Árpád | ||
| Utódja | Grősz József (kinevezve Glattfelder Gyula) | ||
| Szentelt püspökök | |||
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Gyula témájú médiaállományokat. | |||
Gróf zicsi és vázsonykői Zichy Gyula Aladár Teódor József Mária György János (Nagyláng, 1871. november 7. – Kalocsa, 1942. május 20.) magyar római katolikus pap, pécsi püspök, kalocsai érsek, valóságos belső titkos tanácsos, pápai trónálló, a magyar országgyűlés felsőházi tagja, Bács-Bodrog vármegye örökös főispánja volt.[1][2]
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gróf Zichy Gyula gróf Zichy János (1835–1905) és Marie von Redern (1840–1910) grófnő házasságából született.[3] Testvére Zichy János, a Magyar Királyság kultuszminisztere. Gimnáziumi tanulmányokat Bécsben folytatott a kalksburgi jezsuitáknál, majd a székesfehérvári cisztercieknél. Teológiai tanulmányokat Innsbruckban végzett, 1891–1896 közt. Székesfehérvárott szentelték pappá 1895. július 4-én.
1896-ban Budakeszin káplánként teljesített szolgálatot. 1897-ben kijutott Rómába, az ottani nemesi akadémián vett részt továbbképzésben. 1900-ban a Gregoriana Pápai Egyetemen egyházi jogi doktorátust szerzett, majd XIII. Leó pápa szolgálattevő kamarása lett.
Püspöki pályafutása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]1905. december 11-én pécsi püspökké nevezték ki, és még ugyanebben az évben december 21-én X. Piusz pápa püspökké szentelte Prohászka Ottokárral és Balás Lajossal együtt.
Jelentős oktatásszervezési feladatokat látott el mint a Katolikus Tanügyi Tanács és a Magyar Katolikus Tanítók Országos Szövetségének védőelnöke. 1912-ben saját vagyonából megalapította Pécsett a Pius Gimnáziumot (ma Janus Pannonius Gimnázium) és annak 130 diákot befogadó internátusát. 1911. március 25-én útjára indította a Dunántúl című napilapot, 1914-ben már nyomdát is alapított. Az első világháború idején a szerb megszállás alatt is mindvégig helyén maradt, birtokait zárolták.
1923-tól – a pécsi szék megtartása mellett – kalocsai apostoli adminisztrátor, majd 1925. augusztus 31-től érsek. Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztárat, templomokat, plébániákat alapított, kibővítette a kalocsai érseki kórházat. 1929 és 1931 közt nemzeti zarándoklatot szervezett a Szentföldre. 1901 és 1918 közt tagja volt a főrendiháznak, 1927 és 1942 közt a felsőháznak. 1929 május 10-től az Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagjaként működött. A második világháború idején a Délvidék visszacsatolásakor a Bácskában teljesített szolgálatot.
Utóda a pécsi püspöki székben 1926. március 27-től Virágh Ferenc, a kalocsai érseki székben 1943-tól Grősz József volt.
Származása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Galéria
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Feszület Püspökszentlászló határában, 1912-ben állíttatta Zichy Gyula püspök
Zichy Gyula iskolaalapító mellszobra a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumban (Trischler Ferenc alkotása)
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ [TH-267-11835-129093-75 "Hungary Funeral Notices, 1840-1990 – Gróf Zichy Gyula dr"] (magyar nyelven). FamilySearch. Hozzáférés: 2017. december 3.
{{cite web}}: Check|url=value (súgó) - ↑ "familysearch.org római katolikus anyakönyvek - Nagyláng (In: Soponya) - Zichy Gyula gróf keresztelője".
- 1 2 Miroslav Marek (2008. február 29.). "Zichy 3" (angol nyelven). Genealogy.eu. Hozzáférés: 2017. május 6.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar katolikus lexikon I–XVII. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 1993–2014. ISBN 963-361-626-3
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Archbishop Gyula Zichy, Catholic-Hierarchy (angol)
- Benkéné Jenőffy Zsuzsanna: A félreismert Zichy Gyula, Történelemportál (magyar)
- Emlékkötet Zichy Gyula tiszteletére; szerk. Horváth István, Kikindai András; Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány–Pécsi Püspökség, Bp.–Pécs, 2007 (Egyháztörténeti tanulmányok a Pécsi Egyházmegye történetéből)
| Előde: Hetyey Sámuel |
pécsi püspök 1905–1926 |
Utóda: Virág Ferenc |
| Előde: Várady Lipót Árpád |
kalocsai érsek 1925–1942 |
Utóda: Glattfelder Gyula |
