Zichy Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zichy Gyula
Zichy Gyula pécsi püspök 1905-45.JPG
Életrajzi adatok
Született 1871. november 7.
Nagyláng
Nemzetiség magyar
Elhunyt 1942. május 20.
Kalocsa
Munkássága
Vallás római katolikus

Hivatal pécsi püspök
Hivatali idő 19051926
Elődje Hetyey Sámuel
Utódja Virág Ferenc

Hivatal kalocsai érsek
Hivatali idő

1923. december 10.

1942. május 20.
Elődje Várady Lipót Árpád
Utódja Grősz József
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Gyula témájú médiaállományokat.

gróf zicsi és vasonkeői dr. Zichy Gyula Aladár János (Nagyláng, 1871. november 7.Kalocsa, 1942. május 20.) magyar római katolikus pap, pécsi püspök, kalocsai érsek (1923. december 10.1942. május 20.), valóságos belső titkos tanácsos, pápai trónálló, a magyar országgyűlés felsőházi tagja, Bács-Bodrog vármegye örökös főispánja volt.[1]

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gróf Zichy Gyula 1871. november 7.-én született gróf Zichy János (1835-1905) és Marie von Redern (1840 - 1910) grófnő házasságából.[2] Gimnáziumi tanulmányokat Bécsben folytatott a kalksburgi jezsuitáknál, majd székesfehérvári cisztercieknél. Teológiai tanulmányokat Innsbruckban végzett 1891-1896 közt. Székesfehérvárott szentelték pappá 1895 július 6-án. 1896-ban Budakeszin káplánként teljesített szolgálatot. 1897-ben kijutott Rómába, az ottani nemesi akadémián vett részt továbbképzésben. 1900-ban a Gregoriana egyetemen egyházi jogi doktorátust szerzett, majd XIII. Leó pápa szolgálattevő kamarása lett. 1905 október 17-én pécsi megyés püspök lett, még ugyanebben az évben december 21-én X. Piusz pápa püspökké szentelte Prohászka Ottokárral és Balás Lajossal együtt.

Jelentős oktatásszervezési feladatokat látott el, mint a Katolikus Tanügyi Tanács és a Magyar Katolikus Tanítók Országos Szövetségének védőelnöke. 1912-ben saját vagyonából megalapította Pécsett a Pius Gimnáziumot (ma Janus Pannonius Gimnázium) és annak 130 diákot befogadó internátusát. 1911 március 25-én útjára indította a Dunántúl című napilapot, 1914-ben már nyomdát is alapított. Az első világháború idején a szerb megszállás alatt is mindvégig helyén maradt, birtokait zárolták. Az 1920-as évek elején a pécsi szék megtartása (1926-ig) mellett kalocsai érsek is volt (1925. szeptember 5.) Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztárat, templomokat, plébániákat alapított, kibővítette a kalocsai érseki kórházat. 1929 és 1931 közt nemzeti zarándoklatot szervezett a Szentföldre. 1901 és 1918 közt tagja volt a főrendi háznak, 1927 és 1942 közt a felsőháznak. 1929 május 10-től az Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagjaként működött. A második világháború idején a Délvidék visszacsatolásakor a Bácskában teljesített szolgálatot. Utóda a pécsi püspöki székben 1926 március 27-től Virágh Ferenc, a kalocsai érseki székben 1943-tól Grősz József.

Galéria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]