Zichy Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zichy Gyula
kalocsai érsek
Zichy Gyula pécsi püspök 1905-45.JPG

Született 1871. november 7.
Nagyláng
Elhunyt 1942. május 20. (70 évesen)
Kalocsa
Munkássága
Felekezet Római katolikus egyház
Pappá szentelés 1895. július 4.
Püspökké szentelés 1912. április 14.

Hivatal pécsi püspök
Hivatali idő 1905–1925
Elődje Hetyey Sámuel
Utódja Virág Ferenc

Hivatal kalocsai érsek (1923-tól apostoli adminisztrátor)
Hivatali idő 1925–1942
Elődje Várady Lipót Árpád
Utódja Grősz József (kinevezve Glattfelder Gyula)
Zichy Gyula a Catholic Hierarchy-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zichy Gyula témájú médiaállományokat.
Apostoli utódlás
Szentelés dátuma 1905. december 21.
Szentelő X. Piusz pápa
Társszentelők Városy Gyula
  Majláth Gusztáv Károly
Szentelt püspökök
Virág Ferenc 1926. május 6.

Gróf zicsi és vasonkeői dr. Zichy Gyula Aladár János (Nagyláng, 1871. november 7.Kalocsa, 1942. május 20.) magyar római katolikus pap, pécsi püspök, kalocsai érsek, valóságos belső titkos tanácsos, pápai trónálló, a magyar országgyűlés felsőházi tagja, Bács-Bodrog vármegye örökös főispánja volt.[1]

Pályafutása[szerkesztés]

Gróf Zichy Gyula 1871. november 7.-én született gróf Zichy János (18351905) és Marie von Redern (18401910) grófnő házasságából.[2] Gimnáziumi tanulmányokat Bécsben folytatott a kalksburgi jezsuitáknál, majd székesfehérvári cisztercieknél. Teológiai tanulmányokat Innsbruckban végzett 1891–1896 közt. Székesfehérvárott szentelték pappá 1895. július 4-én.

1896-ban Budakeszin káplánként teljesített szolgálatot. 1897-ben kijutott Rómába, az ottani nemesi akadémián vett részt továbbképzésben. 1900-ban a Gregoriana Pápai Egyetemen egyházi jogi doktorátust szerzett, majd XIII. Leó pápa szolgálattevő kamarása lett.

Püspöki pályafutása[szerkesztés]

1905. december 11-én pécsi püspökké nevezték ki, és még ugyanebben az évben december 21-én X. Piusz pápa püspökké szentelte Prohászka Ottokárral és Balás Lajossal együtt.

Jelentős oktatásszervezési feladatokat látott el, mint a Katolikus Tanügyi Tanács és a Magyar Katolikus Tanítók Országos Szövetségének védőelnöke. 1912-ben saját vagyonából megalapította Pécsett a Pius Gimnáziumot (ma Janus Pannonius Gimnázium) és annak 130 diákot befogadó internátusát. 1911. március 25-én útjára indította a Dunántúl című napilapot, 1914-ben már nyomdát is alapított. Az első világháború idején a szerb megszállás alatt is mindvégig helyén maradt, birtokait zárolták.

1923-tól – pécsi szék megtartása mellett – kalocsai apostoli adminisztrátor, majd 1925. augusztus 31-től érsek. Kalocsai Egyházmegyei Takarékpénztárat, templomokat, plébániákat alapított, kibővítette a kalocsai érseki kórházat. 1929 és 1931 közt nemzeti zarándoklatot szervezett a Szentföldre. 1901 és 1918 közt tagja volt a főrendiháznak, 1927 és 1942 közt a felsőháznak. 1929 május 10-től az Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagjaként működött. A második világháború idején a Délvidék visszacsatolásakor a Bácskában teljesített szolgálatot.

Utóda a pécsi püspöki székben 1926. március 27-től Virágh Ferenc, a kalocsai érseki székben 1943-tól Grősz József.

Származása[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. [TH-267-11835-129093-75 Hungary Funeral Notices, 1840-1990 – Gróf Zichy Gyula dr.] (magyar nyelven). FamilySearch. (Hozzáférés: 2017. december 3.)
  2. ^ a b Miroslav Marek: Zichy 3 (angol nyelven). Genealogy.eu, 2008. február 29. (Hozzáférés: 2017. május 6.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]


Előde:
Hetyey Sámuel
pécsi püspök
1905–1926
Utóda:
Virág Ferenc
Előde:
Várady Lipót Árpád
kalocsai érsek
1925–1942
Utóda:
Glattfelder Gyula