Nagyláng

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyláng
CIvertanlegiSoponya1.jpg
Közigazgatás
Település Soponya
Népesség
Teljes népesség ismeretlen +/-
Elhelyezkedése
Nagyláng (Magyarország)
Nagyláng
Nagyláng
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 18° 27′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 00′ 15″, k. h. 18° 27′ 39″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyláng témájú médiaállományokat.

Nagyláng egykori község, 1936 óta Soponya része. Területéből alakult 1913-ban Kisláng község.

Története[szerkesztés]

Az újkőkorból már ismeretes az ember jelenléte a falu környékén. A vonaldíszes kerámia kultúrája idejéből kerámiák kerültek elő. A falut 1372-ben említik először, amikor a Rufi családtól a Baracskai családhoz kerül, nem sok idő múlva már a fehérvári káptalané. Ekkor már volt temploma is. A török hódoltság alatt Először a Palota várának a tartozéka, majd elpusztul a Tizenöt éves háború alatt. 1645-től kezdődik a falu újjáéledése. Vízkeleti Mártontól Cziráky Mózeshez kerül. A Zichy család 1650-től uralja a falut és környékét. A Rákóczi-szabadságharc idején 1704-ben Esterházy Antal kuruc generális megütközött Lángon Sigbert Heister csapataival. Ekkor újra elpusztult a falu, és csak később épül újjá. A plébánia 1769-ben alakul meg a kálozi plébánia fíliájából. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt Hartlieb tábornok szállta meg a falut. A császárhű Zichyek ekkor Bécsbe menekültek el.

Kisláng[szerkesztés]

Kisláng eredetileg uradalmi központ volt. Akkor kezdett fejlődni, mikor a család anyagi nehézségekkel küzdött a XIX-XX. század fordulóján, és ezen a kislángi határrész eladásával kívántak segíteni. 1904-1906 közt felparcellázták a majorság környezetét, hogy lakottan értékesebb legyen. Az új falu 1913-ban szakadt el az anyatelepüléstől.[1]

Nevezetes személyek[szerkesztés]

Itt született[szerkesztés]

A kastélyban dolgozott.[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.kislang.hu/node/2
  2. Soponya Magyar Katolikus Lexikon

Források[szerkesztés]

  • Fejér megye kézikönyve, Magyarország megyei kézikönyvei-sorozat, CEBA Kiadó, 1997