Pusztazámor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pusztazámor
Barcza-kastély
Barcza-kastély
Pusztazámor címere
Pusztazámor címere
Pusztazámor zászlaja
Pusztazámor zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásÉrdi
Jogállás község
Polgármester Pátrovics Benedek István (független)[1]
Irányítószám 2039
Körzethívószám 23
Népesség
Teljes népesség1190 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség127,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pusztazámor (Magyarország)
Pusztazámor
Pusztazámor
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 11″, k. h. 18° 46′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 11″, k. h. 18° 46′ 57″
Pusztazámor (Pest megye)
Pusztazámor
Pusztazámor
Pozíció Pest megye térképén
Pusztazámor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pusztazámor témájú médiaállományokat.

Pusztazámor község a budapesti agglomerációban, Pest megyében, az Érdi járásban; annak legkisebb lélekszámú települése. Budapesttől 28 kilométerre található délnyugati irányban.

Fekvése[szerkesztés]

Pusztazámor Mezőföld északi részén, a Pusztazámor-sóskúti pannon rögvidék 150–215 méterrel a tengerszint felett fekvő, kavicstakaróval borított dombvidékén található, a Zámori-patak völgye felett,[3] Budapesttől délre, az Etyeki-dombság lankái és az Érd-tétényi plató között, a Zámorhegy lábánál, a Zámori-patak két oldalán.[4] Főként szántóföldjei, gyümölcsösei és szőlőterületei vannak.[3]

Megközelítése[szerkesztés]

Központjába a 8104-es útból Sóskút központjában kiágazó 81 107-es út vezet.

Budapest Kelenföld vasútállomásról óránként iduló autóbusz járattal is elérhető.

Története[szerkesztés]

A lösszel borított terület első lakói a falu északkeleti részén kb. 3000 évvel ezelőtt telepedtek meg. Legkorábbi leletei a bronzkori urnasíros kultúra idejébe vezetnek. A régészeti leletek között agyagedények, tálak, réz- és bronzeszközök, majd vasfegyverek tűnnek fel. Római hadiút húzódott a falutól délre, amit a múlt században feltárt két gazdag római sír is bizonyít, melyeket a Nemzeti Múzeumban őriznek.


A régészek honfoglalás előtti, VII–IX. századi települések nyomaira bukkantak, és 1999–2000-ben, az ásatások során, 1234 avarkori sírt tártak fel. Dr. Maróti Éva ásatásvezető régész leírása szerint „a sírok egy részét ugyan kirabolták, de a férfi, női és gyermeksírokban így is gazdag leletanyag volt: előkerültek viseleti tárgyak (csatok, ruha- és hajfonatdíszek, övveretek, szíjvégek), munkaeszközök (kések, orsógombok, fenőkövek, tűtartók) és ékszerek (gyöngyök, bronzból készült fülbevalók, gyűrűk és karperecek). Érdekes, hogy fegyvert alig találtunk, csak néhány nagyobb kést, tőrt vas nyílhegyet és íjak csontmerevítőit. A halottak mellé a hosszú túlvilági útra ételeket adtak – ezt jelzik a sírban lévő edények és állatcsontok.”


Az avarkorban az elhunyt fegyveres férfival sokszor eltemették a lovát is; Pusztazámoron egy esetben kerültek elő csikó csontjai sírból. Három sírban viszont a gazda mellé temették hűséges kutyáját is.


Általában egyesével temetkeztek, a vázak nyújtott testhelyzetben, háton feküdtek, a sírok iránya északnyugat–délkelet volt. Néhány esetben az elhunytat oldalt fekve, felhúzott lábakkal temették el – ennek babonás okai lehettek. A sírok egy kis részében több váz volt: előfordult házaspár közös sírja, temettek el anyát gyermekével és házaspárt több kisgyermekével együtt is, de volt eset, amikor három kisgyermeket temettek el egyszerre.


A volt Barcza-tanya helyén létrejött Kommunális Hulladéklerakó építése során került elő ez a nagy tudományos jelentőségű lelőhely, melynek feltárását a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. anyagi támogatása tette lehetővé. A leletanyag a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságához került, a Ferenczy Múzeumba, Szentendrére.[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Csigi Pál (független)[6]
  • 1994–1998: Pátrovics Benedek (független)[7]
  • 1998–2002: Pátrovics Benedek (független)[8]
  • 2002–2006: Pátrovics Benedek (független)[9]
  • 2006–2010: Pátrovics Benedek (független)[10]
  • 2010–2014: Pátrovics Benedek István (független)[11]
  • 2014–2019: Pátrovics Benedek István (független)[12]
  • 2019-től: Pátrovics Benedek István (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 76,5%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,7% németnek, 0,3% románnak, 0,3% szlováknak, 0,2% ukránnak mondta magát (23,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,8%, református 4,5%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,7%, izraelita 0,4%, felekezeten kívüli 18,1% (42% nem nyilatkozott).[13]

Zámorhegyi remeteség légi fotója

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A XVIII. században épült zámorhegyi remeteség[14]
  • Barcza-kastély
  • Szent Imre harangláb
  • I. és II. világháborús emlékművek

Érdekességek[szerkesztés]

A Zsabokrszky család nevét Zámor Ferenc az 1900-as évek elején a település neve után magyarosította.[15]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Pusztazámor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. a b Dinnyés István
  4. Pusztazámor
  5. Pusztazámor Online - Pusztazámor történelme. www.pusztazamor.hu. (Hozzáférés: 2021. július 30.)
  6. Pusztazámor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Pusztazámor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  8. Pusztazámor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  9. Pusztazámor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  10. Pusztazámor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 27.)
  11. Pusztazámor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
  12. Pusztazámor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  13. Pusztazámor Helységnévtár
  14. Istvánfi Gyula: A zámorhegyi remeteség helyreállítása (in: Bardoly István és László Csaba szerk.: Koppány Tibor Hetvenedik Születésnapjára (Művészettörténet - műemlékvédelem 10. Országos Műemlékvédelmi Hivatal, 1998) ) 161-175. oldal
  15. Dr. Györgyi Gézáné Zámor Magda: A Györgyi (Giergl) és Zámor család története, kfki.hu - 2005. augusztus 20.

Források[szerkesztés]

  • Pusztazámor: község honlapja
  • Dinnyés István: Magyarország régészeti topográfiája (210. oldal - Pusztazámor); Akadémiai Kiadó, 1986. (online: Google könyv)

További információk[szerkesztés]