Alap (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Alap
Fa-szobrok - panoramio.jpg
Alap címere
Alap címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásSárbogárdi
Jogállás község
Polgármester Szalai János Milán (független)[1]
Jegyző Csalovszkiné Mezei Zsuzsanna[2]
Irányítószám 7011
Körzethívószám 25
Népesség
Teljes népesség1907 fő (2015. jan. 1.)[3] +/-
Népsűrűség39,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120[4] m
Terület48,29 km²
Földrajzi nagytájAlföld[5][6]
Földrajzi középtájMezőföld[5][6]
Földrajzi kistájDél-Mezőföld[5][6]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Alap (Magyarország)
Alap
Alap
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 18° 40′ 50″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 36″, k. h. 18° 40′ 50″
Alap (Fejér megye)
Alap
Alap
Pozíció Fejér megye térképén
Alap weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alap témájú médiaállományokat.

Alap község Fejér megyében, a Sárbogárdi járásban.

A település a Mezőföldön terül el, 10 km-re a legközelebbi várostól, Sárbogárdtól, ahonnét a 6223-as út vezet Alapra. Vasúton is megközelíthető, Alap megállóhely a Mezőfalva–Rétszilas-vasútvonalon van. A község településszerkezetét tekintve síkvidéki útifalu.

Története[szerkesztés]

A falut besenyő vezérek alapították az Árpád-korban. Első írásos emléke a 13. századból maradt fenn; neve ebben Olup alakban szerepel. Valószínűleg itt élt, vagy innét származott el Alapi Ákos, akit az oklevelek 1280-ban említenek, s aki rokonával együtt téki (dégi?) nemeseket vádolt rablással, valamint Miklós fia Miklós, aki apósától Geresden, Baranya vármegyében kapott földet.

1328-ban Alapi Miklós fia, Besenyő Péter a Baksa nemzetség-beli Tamás fia László szerviense volt.

A falu a 14–15. században Várpalota (akkor Palota) várának a birtoka volt. Egy 1568-69-ben végzett összeírás szerint akkor még csak 10 nemesi család élt a településen, de ez a szám 1578-ra már 26 nemesi családra nőtt.

A 15. századtól a faluban salétromház is működött puskapor előállítása céljából. A salétromból előállított puskaporért a király emberei és Ali pasa katonái is többször megfordultak itt.

A török hódoltság alatt, a 15 éves háború idején a település elnéptelenedett, mert a császári seregek a Kelet-Dunántúl és Székesfehérvár visszafoglalása idején kitelepítették lakóit, akik különböző dunántúli megyékben találtak új otthonra.

Alap akkori birtokosa a Salamon család volt, amely birtokait elzálogosította, és több mint egy évszázadra el is hagyta a falut.

A visszatelepülés csak 1688-ban, a megye felszabadulása után kezdődött el.

Alap lakóinak száma a visszatelepülés után az alábbiak szerint alakult: 1785-ben még alig haladta meg az 500-at, 1850-re azonban már az 1500-at is túllépte, s az 1930-as évekre jóval meghaladta a 3000-et. Ez a lakosságszám azóta folyamatosan csökken. 1960-ban még mintegy 3000 lakója volt a községnek, 2004-ben azonban már 2500-nál is kevesebb.

A falu lakói főleg növénytermesztéssel és állattenyésztéssel (szarvasmarha- és lótenyésztés) foglalkoznak. Jelentős a szőlőművelés is, amelyet már a 19. század végén külön rendeletekkel szabályoztak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1991: Dr. Stranigg Tamás (MDF)[7]
  • 1991-1994: Tóth István (MDF)
  • 1994-1998: Horváth József (MSZP)[8]
  • 1998-2002: Horváth József (MSZP)[9]
  • 2002-2006: Horváth József (MSZP)[10]
  • 2006-2010: Méhes Lajosné (független)[11]
  • 2010-2014: Méhes Lajosné (független)[12]
  • 2014-2019: Méhes Lajosné (független)[13]
  • 2019-től: Szalai János Milán (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 75,5%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% románnak mondta magát (24,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 50,6%, református 7,7%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 9,4% (30,9% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus templom (barokk stílusú)
  • A falunak régi hagyománya az állattenyésztés, ezen belül is kiemelkedik a lótenyésztés.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  2. Alapi Közös Hivatal (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2015. május 9.)
  3. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  4. Alap, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 4.)
  5. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  6. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  7. Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  8. Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 16.)
  9. Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  10. Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  11. Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  12. Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 4.)
  13. Alap települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  14. Alap Helységnévtár

További információk[szerkesztés]