Tabajd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tabajd
Tabajd címere
Tabajd címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Dunántúl
Megye Fejér
Járás Bicskei
Jogállás község
Polgármester Bárányos Csaba (független)[1]
Irányítószám 8088
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 924 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 35,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 161[3] m
Terület 26,57 km²
Földrajzi nagytáj Dunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtáj Dunazug-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistáj Etyeki-dombság[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Tabajd (Magyarország)
Tabajd
Tabajd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 24′ 010″, k. h. 18° 37′ 46″Koordináták: é. sz. 47° 24′ 010″, k. h. 18° 37′ 46″
Tabajd (Fejér megye)
Tabajd
Tabajd
Pozíció Fejér megye térképén
Tabajd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Tabajd témájú médiaállományokat.

Tabajd község Fejér megyében, a Bicskei járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Fejér megye középső részén, a Váli-víz mellett, a Váli völgyben, Vál és Alcsútdoboz között fekvő település. Vál 5 km, Alcsútdoboz 3,5 km, Felcsút 9 km, Kajászó 10 km, Baracska 14,5 km távolságra található.

Története[szerkesztés]

A település és környéke már az ókor-ban is lakott hely volt, amit az itt talált római korból származó leletek is bizonyítanak.

Tabajd nevét az oklevelek ben 1228-ban említik először, ekkor Toboyd-ként írják, majd 1231-ben Thuboyd alakban van említve, a település ekkor a Csák nemzetség birtoka. 1228-ban és 1231-ben Csák nemzetségbeli Miklós ispán fiaira, Lőrincre és Izsákra hagyta a falut. 1326-ban Csák nemzetség-beli István fiai itteni részeiket átadták csereként Károly Róbert királynak Mihály pap üresedésben lévő tabajdi káplánsága fejében. 1332-ben papja 10 gs. pápai tizedet fizetett. 1339-ben Tabajd falubeliek Sávoly birtok ügyében tanúskodnak, s ugyanekkor említik Tabajdi Pétert, mint királyi embert.

1526-ban, a Mohácsi csatatérről Budára vonuló török sereg a falut elpusztította, lakosságának jó része a maróti (ma: Pusztamarót) erdőségbe menekült, s ott elsáncolta magát, több más falu lakosságával egyetemben. Később török őrjárat az erdőben bujkálókra lelt és jelentős számban elpusztította az elmenekült lakosságot. Ezt követően a település közel 15 éven keresztül lakatlan volt. Lakossága lassanként szivárgott vissza.[6] A török uralom idején a török adóösszeírás lajstromában Alsó- és Felső-Tabajd néven említik. 1559-es évben keletkezett török adójegyzék szerint a falunak akkor harminc háza volt. 1580-1581-es évben pedig név szerint is megemlít az írás 43 adózót a községből.[6] A névfelsorolás alapján az látszik, hogy a település férfi tagjai magyar nevű emberek voltak, s a török összeíró hozzáteszi, a lakosok mind a "magyar vallást" követik, ami a Kálvin-féle irányzat akkori megnevezése volt, és amit ma református hitet követő gyülekezetnek mondanánk. A 43 adózóhoz azonban nem vették listára a szegényeket, akik nem tudtak adót fizetni sem, s ha hozzávesszük a gyerekeket, asszonyokat, akkor bizony száz fölötti lakosság-számmal lehet számolni a török időkben Tabajdon.

A község több hullámban, és több alkalommal néptelenedett el, majd a visszatelepülésekkel újra és újra kezdte az életet, az itt élő lakossága. 1591-1606 között a Fejér-megyében állandósuló harcok idején lakossága ismét megfogyatkozott, oly annyira, hogy az iratok "Villa-Thabaid"[6] néven említik, vagyis nem falu, hanem inkább csak majorság. Ám az 1648-ból fennmaradt összeírás pedig már újból "possessio" azaz faluként említette. Az összeírás tanúsága szerint a településnek templomháza is van ekkor. Azonban a település az 1683-ban Bécs alá vonuló nagy létszámú török sereg útjába került. Tabajdot a török sereg kifosztotta, házait felgyújtották, lakossága a környékbe elmenekülve szétszóródott. Tíz évig tartott, mire az üresen álló falu ismét benépesült. "a vad ellenség felgyújtván a falut, pusztán maradt egészen 1694 évig, amidőn a kálvinisták visszatelepedtek" [7]

A kuruc-világ ismét sanyarú sorsot hoz a községre. "Tabajdon a parasztok titkos gyűléseket tartván Rákóczy Ferenc érdekében" - áll egy jelentés, a Székesfehérvári Levéltárban. A császári erők ellenségnek tekintvén a falut, különítményt küldtek elpusztítására. 1707-ben a falu marháit elhajtották a császári erők élelmezési hadizsákmányként, s gabonájától, boraitól, nagy számú aprójószágától is megszabadították a lakosságot. Fejér megye főszolgabírája ekkor írta jelentésében, hogy: "Tabajd annyira megromlott, hogy majdnem végpusztulásra jut"[6]

1713-as felirattal jelent meg ekkoriban Tabajd község első saját pecsétnyomója is, amelyen az évszámon kívül egy búzakalász, és ekevas stilizált képe volt található. 1721-es összeírás már 150 főt meghaladó faluról beszélt. Akkori lakossága mezőgazdaságból él. Főképp földművesek éltek itt, valamint szőlőművelés, juhászat biztosította a megélhetést. 1832 tavaszán elkezdték a korábbi református templom elbontását, amelyet 1724-ben emeltek. Az új templom épületét 1833 szeptember 8-án szentelték fel, és 7426 akkori váltó-forintba került az építkezés.[6] A templom Mészöly András negyven esztendőn keresztül tartó lelkipásztorkodása alatt még több alkalommal, nyert átépítést, kiegészítést. Harangházat (1839), szőlő-présházat (1841), felújított paplakot (1843), új iskolát (1846), és az iskolához kapcsolt gazdasági iskola épületrészt kapott az idők során. 1890-es összeírás szerint a település lakóinak száma 1175 fő. Földműves, juhász, borász, vagyis legfőképpen mezőgazdálkodásból élt a falu lakossága. A faluhoz tartozó magánszemélyek összesen hatvanhét katasztrális holdon gazdálkodnak ekkoriban, de jelentős a művelt legelők száma is. A községben 1869-ben díszes, és tágas paplakot építettek, majd 1877-ben felújították a templom tetőzetét, míg a falu elöljáróságának hathatós támogatásával 1890-ben toronyóra is elkészült. A község lakosságszámának folyamatos emelkedése miatt szükségessé vált az iskola épület bővítése is, amelyre 1887-ben került sor 500 forint értékben.[6]

1944-ben 1445 lakost számlált a község, területe 4620 kat. holdra rúgott, s mezőgazdasági jellegű településként tartották nyilván. A használható földterület jelentősebb része módosabb gazdák (35-40 család) tulajdonát képezte, a nincstelen családok száma meghaladta a 90-et. A második világháború idején 358 tabajdi férfi vonult be katonának. 1944 decemberének közepén a községben megélénkült a hadi tevékenység, a szovjet csapatok egyre gyorsabban közeledtek Tabajd felé. A környező községekből a német és a magyar katonai alakulatok észak felé húzódtak. A gyors szovjet támadások miatt a németeknek arra sem maradt idejük, hogy kitelepítsék a polgári lakosságot. Csákvárról, Szárról, Bodmérről és Bicskéről érkeztek menekültek Tabajdra.

A 46. hadtest és 4. gárdahadsereg csapatai december 23-ára áttörték a Margit-vonalat, s 100 km-re kiszélesítették azt. A Vörös Hadsereg Vértesacsa irányából érkezett Tabajdra. A község lakói előmerészkedtek a pincékből és ideiglenes bunkereikből, s egyhamar megindult az élet.

A község 365 háza közül 10 vált lakhatatlanná a harcok során, 10 házat nagyobb javításokkal sikerült csak helyreállítani, megsérült számos középület is. Az állatállomány a következőkből állt: 76 igás ló (ebből 18 pár beteg), 4 pár ökör, 178 tehén és üsző, 15 borjú, 33 anyasertés, 24 süldő, 286 malac, 15 kacsa és 80 tyúk. Az 1945-ös földosztás során 136 család kapott földet és 80 család házhelyet. A kiosztott földterület 614 kat. hold és 1133 négyszögöl volt. Az 1947. év végi árvíz érzékenyen sújtotta Tabajdot. A Nemzeti Bizottság 1948 januárjában 8000 Ft összegyűjtését határozta el az árvízkárosultak megsegítésére.

Nevezetességei[szerkesztés]

Híres emberek, akik itt születtek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Tabajd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Tabajd, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. ^ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. ^ a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. ^ a b c d e f A tabajdi ev. reformált egyház története - Székesfehérvár, 1896.
  7. 1753-ban a vármegyei plébániák ügyében kihallgatott tabajdi öreg tanú vallomása - Közölve: A tabajdi ev. reformált egyház története - Székesfehérvár, 1896.
  8. mezitlabaspark.hu
  9. Heti Válasz
  • A felszabadulás a bicskei járásban (Bicske, 1970)

Külső hivatkozások[szerkesztés]