Söréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Söréd
Söréd címere
Söréd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásMóri
Jogállás község
Polgármester Végh Rudolf (független)[1]
Irányítószám 8072
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség499 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség82,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176[3] m
Terület6,25 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájSörédi-hát[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Söréd (Magyarország)
Söréd
Söréd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 18″, k. h. 18° 16′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 18″, k. h. 18° 16′ 54″
Söréd (Fejér megye)
Söréd
Söréd
Pozíció Fejér megye térképén
Söréd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Söréd témájú médiaállományokat.

Söréd (Szlovákul: Šeríd) község Fejér megyében, a Móri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Söréd Fejér megyében, Székesfehérvár és Mór között, a 81-es főút mellett, a Vértes délnyugati lejtőjén; központján a 81-est Bicskével összekötő 8126-os út halad keresztül.

Története[szerkesztés]

A község neve nagy valószínűséggel Sarolt, Géza fejedelem feleségének nevéből származik. Erre utal III. Béla aranybullás oklevele, amelyben a település Soruuld néven szerepel. A Soruuld (Sarolt) török eredetű személynév, jelentése fehér menyét. Az írásos emlékek 1152-ben Serold, 1566-ban Sered, 1685-ben Seréth néven említik a falut, amely az utóbbi időpontban elvégzett összeírás szerint ekkor már lakatlan volt. A 17. század végén, a török kiűzését követően kezd újra benépesülni. Az 1898 és 1912 között lezajlott helységnévrendezés értelmében Söréd lett a falu neve.

Az első világháborúban a településről tizenhét katona halt hősi halált. A második világháborúban 1944 decembere és 1945 márciusa között folytak harcok a környéken. Emiatt a lakosság kétszer is elhagyta a falut: 1944 decemberében a Bakonyba, 1945 februárjában pedig a szőlőhegyi pincékbe menekültek.

A településen pénzhiány miatt csak 1950-ben vezették be az áramot. 1970-ben a falu elvesztette önállóságát, miután csatlakoznia kellett a Magyaralmás központtal létrehozott Közös Községi Tanácshoz. 1985 és 1990 között elöljáróság, 1990-től körjegyzőség működött a településen.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Végh Rudolf (független)[6]
  • 1994–1998: Id. Végh Rudolf (KDNP)[7]
  • 1998–2000: Pavlitzky László (független)[8]
  • 2000–2002: Takács Mártonné (független)[9][10]
  • 2002–2006: Takács Mártonné (független)[11]
  • 2006–2010: Takács Mártonné (független)[12]
  • 2010–2014: Végh Rudolf (független)[13]
  • 2014–2019: Végh Rudolf (független)[14]
  • 2019-től: Végh Rudolf (független)[1]

A településen 2000. november 12-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[15]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,4%, református 6,4%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 12,4% (32,8% nem nyilatkozott).[16]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Söréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Söréd, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  6. Söréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Söréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  8. Söréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  9. a b A 2000. november 12-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. november 12. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  10. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  11. Söréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  12. Söréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 16.)
  13. Söréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. [2019. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  14. Söréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 3.)
  15. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  16. Söréd Helységnévtár

Források[szerkesztés]