Söréd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Söréd
Söréd címere
Söréd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Dunántúl
MegyeFejér
JárásMóri
Jogállás község
Polgármester Végh Rudolf (független)[1]
Irányítószám 8072
Körzethívószám 22
Népesség
Teljes népesség 499 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség82,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság176[3] m
Terület6,25 km²
Földrajzi nagytájDunántúli-középhegység[4][5]
Földrajzi középtájVértes–Velencei-hegyvidék[4][5]
Földrajzi kistájSörédi-hát[4][5]
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Söréd (Magyarország)
Söréd
Söréd
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 19′ 18″, k. h. 18° 16′ 54″Koordináták: é. sz. 47° 19′ 18″, k. h. 18° 16′ 54″
Söréd (Fejér megye)
Söréd
Söréd
Pozíció Fejér megye térképén
Söréd weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Söréd témájú médiaállományokat.

Söréd község Fejér megyében, a Móri járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Söréd Fejér megyében, Székesfehérvár és Mór között, a 81-es főút mellett, a Vértes délnyugati lejtőjén.

Története[szerkesztés]

A község neve nagy valószínűséggel Sarolt, Géza fejedelem feleségének nevéből származik. Erre utal III. Béla aranybullás oklevele, amelyben a település Soruuld néven szerepel. A Soruuld (Sarolt) török eredetű személynév, jelentése fehér menyét. Az írásos emlékek 1152-ben Serold, 1566-ban Sered, 1685-ben Seréth néven említik a falut, amely az utóbbi időpontban elvégzett összeírás szerint ekkor már lakatlan volt. A 17. század végén, a török kiűzését követően kezd újra benépesülni. Az 1898 és 1912 között lezajlott helységnévrendezés értelmében Söréd lett a falu neve.

Az első világháborúban a településről tizenhét katona halt hősi halált. A második világháborúban 1944 decembere és 1945 márciusa között folytak harcok a környéken. Emiatt a lakosság kétszer is elhagyta a falut: 1944 decemberében a Bakonyba, 1945 februárjában pedig a szőlőhegyi pincékbe menekültek.

A településen pénzhiány miatt csak 1950-ben vezették be az áramot. 1970-ben a falu elvesztette önállóságát, miután csatlakoznia kellett a Magyaralmás központtal létrehozott Közös Községi Tanácshoz. 1985 és 1990 között elöljáróság, 1990-től körjegyzőség működött a településen.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,8%-a magyarnak, 0,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,4% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (13,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 46,4%, református 6,4%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 12,4% (32,8% nem nyilatkozott).[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Söréd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Söréd, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  4. a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  5. a b c szerk.: Dövényi Zoltán: Magyarország kistájainak katasztere, az első kiadást szerkesztette: Marosi Sándor és Somogyi Sándor, Második, átdolgozott és bővített kiadás (magyar nyelven), Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet (2010). ISBN 978-963-9545-29-8 
  6. Söréd Helységnévtár

Források[szerkesztés]